← Magyarország

BKv.22 – Kúria

BKv

  1. (BK 47.) A Btk.
  2. §-ának veszélyeztetése

(1)bekezdésében megvalósulásának meghatározott alapjául kiskorú szolgálhat az iskolaköteles gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az iskola látogatásától, ha ez a kiskorú szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. 1. A Btk. 195. §-ának
(1)bekezdése nem sorolja fel a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy ama kötelességeit, amelyek nem teljesítése a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. A nevelésre köteles személy kötelességeinek egyike: biztosítani a tanköteles gyermeknek az iskolába járását. A közoktatásról bekezdésének szóló 1993. rendelkezése évi szerint LXXIX. a törvény gyermek, ha 6. §-a
(2)az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május
  1. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december
  2. napjáig tölti be. Ha a gyermek nevelésére köteles személy kötelességét nem teljesíti, a gyermeket az iskola látogatásától huzamosabb időn belül keresztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely a gyermek szellemi fejlődését veszélyeztetheti, és így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására alapul szolgálhat. A gyermek szellemi fejlődése veszélyeztetésének megállapítása tényekből levont következtetés. Fennáll nemcsak akkor, ha a gyermek írástudatlan marad, hanem ha az iskolalátogatástól való huzamos visszatartása következtében nincsenek meg azok az alapvető ismeretei sem, amelyek hiánya folytán az életviteléhez szükséges további ismereteket sem képes megszerezni.
  3. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/
  4. (XII. 28.) Korm. rendelet
  5. §-a szabályozza a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegésének szabálysértését. E §
(1)bekezdése szerint az a szülő vagy törvényes képviselő
  1. a)aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be,
  2. b)aki nem biztosítja, tankötelezettség biztosító hogy teljesítésére fejlesztő a nem fogyatékossága képes felkészítésben gyermeke miatt a (képzési a fejlődését kötelezettség teljesítésében) vegyen részt,
  3. c)akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg kötelező foglalkozásokról tanórai ugyanabban a tanévben igazolatlanul az iskolai a jogszabályban az ismertetett meghatározott mértékűnél többet mulaszt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E rendelkezések egybevetéséből kitűnik, hogy szabálysértéstől a kiskorú veszélyeztetésének bűntette alapvetően különbözik. Ez utóbbi megvalósulásának ugyanis törvényi előfeltétele, hogy az említett súlyos kötelességmulasztás azzal a következménnyel járjon, hogy veszélyeztesse. Ezt nyilván a a gyermek inkább szellemi fejlődését kivételesen előforduló következményt esetleg szakértő bevonásával, a tárgyaláson felmerült egyéb bizonyítékok azonban a szülő valósítja meg. alapján mulasztása lehet megállapítani. csupán az említett Ennek hiányában szabálysértést

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.