Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.118/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek,a Nemes Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nemes Árpád ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt indult perében a Tolna Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 17.P.20.729/2005/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés kapcsán a mai napon tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget, míg az állam javára - az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság felhívására írt módon és időben - 60.000 (hatvanezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesnek az alperessel kötött üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló elsődleges kereseti kérelmét, mert nem látta igazoltnak azt, hogy az alperes, illetve édesapja szándékos magatartásával a szerződés lényeges körülményeire nézve a felperest megtévesztette volna. A másodlagos kereseti kérelmet azonban részben teljesítette a bíróság, és ennek keretében kötelezte alperest a felperes javára 1.000.000,- Ft vételár, annak járulékai megfizetésére tekintettel arra, hogy annak a szerződésben történt rögzítése ellenére a tényleges megfizetése a felperes javára nem történt meg. Ezt meghaladóan azonban a másodlagos kereseti kérelmet is elutasította a megyei bíróság. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést kérve annak megváltoztatását és az 1.000.000,- Ft összegű vételár, valamint annak járulékai megfizetésére történő kötelezésének a mellőzését. Az alperes elsősorban arra hivatkozott, hogy amint az a szerződés szövegéből is kitűnik az 1.000.000,- Ft-os vételár kiegyenlítése a vevő részéről megtörtént. Ezt követően hivatkozott alperes arra, hogy édesapja a felperes kérésére 3.000.000,- Ft-ot egy végrehajtási számlára a felperes helyett átutalt, ezt a követelését az elsőfokú ítélet hozatala után az alperesre engedményezte, aki ezen felperesi tartozás beszámításával másodlagosan kérte a felperes javára megítélt követelés elutasítását. A felperes személyes nyilatkozatában tagadta a 3.000.000,- Ft javára történő megfizetését, így a beszámítási kifogás jogosságát nem ismert el, és annak elutasítását kérte. Az ítélet ellen a nyitva álló határidőn belül a felperes személyesen, majd jogi képviselője útján is fellebbezést nyújtott be. Később a jogi képviselő írásban tájékoztatta a másodfokú bíróságot arról, hogy
- április
- napjától a felperes jogi képviseletét már nem látja el. A másodfokú bíróság ezért írásban felszólította - a mulasztás következményeire történő figyelmeztetéssel - a felperest arra, hogy legkésőbb a már korábban kitűzött másodfokú tárgyalás időpontjáig a jogi képviseletéről gondoskodjék. Mivel a felperes a számára szabályszerűen kézbesített felhívást nem teljesítette, a másodfokú tárgyaláson hozott végzésével az ítélőtábla a 26., illetve
- sorszám alatti fellebbezéseket hivatalból elutasította. Ebből következően az ügy érdemi elbírálása szempontjából a felperesi fellebbezés figyelmen kívül hagyandó. Az alperesi fellebbezés alaptalan. A megyei bíróság a peradatok helyes és okszerű egybevetésével, mérlegelésével állapította meg azt, hogy az alperes a felperestől szerzett üzletrész 1.000.000,- Ftos ellenértékét a szerződésben tett megállapítás ellenére ténylegesen nem fizette meg. Ebből következően pedig helyes jogi álláspontot foglalt el akkor, amikor alperest az említett összegű vételár és járulékai megfizetésére kötelezte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét ezen fellebbezett részében a Pp. 253.§
(2)bekezdés alapján, tekintettel a 254.§
(3)bekezdésére, indokai alapján helybenhagyta. A Pp. 247.§
(3)bekezdés értelmében a másodfokú eljárásban két esetben lehetséges beszámítási kifogást előterjeszteni. Az egyik, amikor azt az ellenérdekű fél elismeri, a másik pedig, ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le. Az alperesi beszámítási kifogás esetében egyik fordulat sem állt fenn, ezért az alperesi fellebbezés a beszámítási kifogás következtében sem lehetett eredményes. Az alperesi fellebbezés egészében sikertelennek bizonyult, ezért alperes köteles a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a felperesnek a fellebbezési tárgyaláson való személyes megjelenésével kapcsolatos költségeit megtéríteni, amit a másodfokú bíróság 25.000,- Ft-ban határozott meg. Kötelezte továbbá alperest a személyes illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt, de feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére a módosított 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§
(2)bekezdés alapján. Pécs,
- szeptember
- Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Bálint s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró