← Magyarország

Pf.20417/2006/12 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.417/2006/

  1. szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Oszvald Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt II.rendű felperes neve (felperes címe) II. r. felperesnek a dr. Mihályi Róbert ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. r., a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (II. r. alperes címe) II. r., valamint a dr. Illés Gabriella ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt IV. r. alperes neve (IV. r. alperes címe) IV. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
  2. november
  3. napján kelt 21.P.20.874/2005/
  4. számú ítélete ellen a III. rendű alperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatja, IV. r. alperessel szemben a keresetet elutasítja, és a IV: r. alperes jelzálogjoga törléséről szóló rendelkezést - az erre irányuló földhivatali megkereséssel - mellőzi. Mellőzi a III. r. alperes elsőfokú perköltség-fizetésre kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a IV. r. alperesnek 15 napon belül 125.000 (egyszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy közte és az I. r. alperes között
  6. július 18-án kelt kölcsönszerződés, valamint ezzel egyidejűleg a b.-i 2575/6/A/
  7. hrsz.-ú ingatlanra vételi jogot alapító szerződés nem jött létre. Kérte annak megállapítását is, hogy miután az I. r. alperes a felperesi ingatlan 1/2 részének tulajdonjogát nem szerezte meg, az általa a II. r. alperessel kötött adásvételi szerződés, valamint a II. r. alperes és a IV. alperes jogelődje közti jelzálogjogot alapító szerződés is érvénytelen, kérte az eredeti állapot helyreállítását, a bejegyzett jelzálog törlésével együtt. A felperes a másodfokú eljárás során elhalálozott, helyébe jogutóda lépett, aki a keresetet fenntartotta. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének teljes egészében helyt adott, a támadott szerződések létre nem jöttét, illetve érvénytelenségét megállapította, a IV. r. alperes jogelődje javára jelzálogjogot alapító szerződés érvénytelenségével együtt, és elrendelte a II. r. alperes tulajdonjogának és IV. r. alperes jogelődje jelzálogjogának törlését az ingatlan-nyilvántartásból a felperes tulajdonjogának egyidejű visszajegyzése mellett. Álláspontja szerint a felperes az Inytv.
  8. §

(1)bekezdése szerinti törlési keresetet határidőben terjesztette elő, mert bár a felperes részére a B.-i Körzeti Földhivatal az I. r. alperes tulajdonjogának bejegyzéséről szóló határozatot kézbesítette, azt azonban a felperes átvenni nem tudta, mert ezen időpontban büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodott. Helyette azt házastársa vette át
  1. június 10-én, miután azonban e személy volt az, aki az I. r. alperes tulajdonszerzését megalapozó, vételi jogot alapító szerződésen a felperes nevét hamisította, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a részére történő kézbesítés nem vehető figyelembe, ezért a felperes a per megindítására az Inytv.
  2. §
(2)bekezdése értelmében nem a kézbesítéstől számított 60 nap, hanem a bejegyzéstől számított 3 év alatt volt jogosult, mely határidőt nem mulasztotta el. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a III. r. alperes nyújtott be fellebbezést, a másodfokú eljárás során azonban a III. r. alperes helyett a perbe jogutódként a IV. r. alperes lépett, aki a III. r. alperes által előterjesztett fellebbezést teljes terjedelmében fenntartva az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen továbbra is arra hivatkozott, hogy a felperes a törlési kereset előterjesztésének jogvesztő 60 napos határidejét elmulasztotta, a felperes részére a perindításra az Inytv. 63. §
(2)bekezdés 1. fordulata értelmében - miután részére az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot kézbesítették - 60 nap állt rendelkezésre. Álláspontja szerint a felperes részére az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot az Inytv. 52./A. §
(1)és
(3)bekezdése valamint a 79/2004.(IV.19.) Kormányrendelet szerint szabályszerűen kézbesítették. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást a fellebbezéssel érintett körben helyesen állapította meg, abból azonban a IV. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem elbírálása során téves jogi következtetést vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, a IV. r. alperessel szemben a keresetet elutasította, és az elsőfokú bíróság ítéletéből a IV. r. alperes jelzálogjogának törléséről szóló rendelkezést az erre irányuló földhivatali megkereséssel együtt az alábbi indokok miatt mellőzte. Nem ért egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a felperesi jogelőd az Inytv. 62. §
(1)bekezdése szerinti törlési kereset előterjesztésére az eredetileg érvénytelen bejegyzés időpontjától számított 3 éven belül volt jogosult. Az Inytv. 52/A. §
(1)bekezdéséből az következik, hogy az Inytv. 52. §
(1)és
(2)bekezdés szerinti határozatokat az ott írt jogosultaknak vagy a megjelölt kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelölt lakcímre kell kézbesíteni. Az Inytv. 52/A. §
(3)bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére egyébként a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetőleg a postai tevékenységről szóló jogszabály az irányadó. A hivatalos iratok kézbesítéséről szóló jelen perben alkalmazandó hatályos jogszabály a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2002.(IV.19.) Kormányrendelet. E rendelet 19. §
(1)bekezdése értelmében, ha a természetes személy címzett a kézbesítés időpontjában nem tartózkodik a címben megjelölt helyen, és ott nem található meghatalmazottja sem, a postai küldemény - ha a címzett azt nem zárta ki - az ott tartózkodó, a címzett
  1. életévét betöltött közeli hozzátartozójának, élettársának vagy a címzett bérbeadójának, szállásadójának is kézbesíthető. A perbeli esetben a felperesi jogelőd részére az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló, I. r. alperes tulajdonjogát bejegyző határozatot a földhivatal az ingatlannyilvántartásban megjelölt címre rendelte kézbesíteni, azt a felperesi jogelőd házastársa, mint a Ptk.
  2. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó vette át. Miután a felperes a helyettes átvevő részére történő kézbesítés lehetőségét a kormányrendelet
  3. §
(3)bekezdése alapján nem zárta ki, a posta jogosult volt a felperesi jogelőd részére küldött küldeményt a helyettes átvevő részére kézbesíteni. A felperesi jogelőd részére küldött földhivatali határozatot tehát az idézett jogszabály szerint átvételre jogosult személy vette át, ezért azt a felperesi jogelőd részére az átvétel időpontjában szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés szabályszerűségének és megtörténtének megállapítása ténykérdés, és e kérdés eldöntésénél az elsőfokú bíróság által felhozott körülmények, a felperes és a volt házastársa közötti viszony, illetve az a körülmény, hogy a szerződés érvénytelenségét, illetve létre nem jöttét éppen e helyettes átvevő idézte elő, figyelembe nem vehető. Nem hatalmazza fel az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály ugyanis a bíróságot arra, hogy mérlegeléssel vagy méltányosság alapján döntsön abban a kérdésben, hogy a törlési kereset megindításakor a 60 napos, avagy a 3 éves határidőt kell alkalmazni. A fentiek okán tehát a felperesi jogelőd a törlési per megindításának határidejét elmulasztotta, a IV. r. alperessel, mint az előző bejegyzés érvényességében bízó, jóhiszemű jogszerzővel szemben az Inytv. 63. §
(2)bekezdése értelmében pert nem indíthat, ezért az erre irányuló felperesi keresetet el kellett utasítani. Miután a felperesi jogelőd a IV. r. alperessel, mint III. r. alperes jogutódjával szemben törlési pert nem indíthat, nem indíthat pert a II. r. alperes és a IV. r. alperes jogelődje közti jelzálog szerződés érvénytelenségének megállapítására sem, a törlési kereset elutasítása miatt ugyanis e megállapítási kereset elbírálására a Pp.
  1. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Eszerint pedig megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Miután a IV. r. alperes bejegyzett jelzálogjoga az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető, nincs a felperes részéről olyan jogvédelmi helyzet, amely a megállapítási kereset alapjául szolgálhatna, ezért e jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmet a Pp.
  2. §-ában foglalt feltételek hiánya miatt kellett elutasítani. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. és a II. r. alperesek fellebbezést nem terjesztettek elő, ezért velük szemben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett rendelkezései a Pp.
  3. §
(4)bekezdése értelmében jogerőre emelkedtek, mivel a IV. r. alperes fellebbezése a Pp. 51-
  1. §-aiban foglaltakra figyelemmel az I.-II. r. alperesekre nem hatott ki. A III. r. alperes által előterjesztett, a IV. r. alperes részéről fenntartott fellebbezés eredményes volt, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a IV. r. alperes pernyertes lett, ezért a Pp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a felperes javára elsőfokú perköltség fizetésére jogelődje sem kötelezhető, a másodfokú bíróság mellőzte ezért a III. r. alperes elsőfokú perköltség-fizetésre kötelezését, IV. r. alperes javára pedig a felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján másodfokú eljárási költség megfizetésére. P é c s,
  1. szeptember
  2. Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.