Gf.30115/2007/9 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.II.30.115/2007/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Csapó Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- a dr. Tóth Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I. r. és II.rendű alperes neve (II. r. alperes címe) II. r. alperes ellen 33.264.132,- Ft és járulékai megfizetése iránt indult perében a Baranya Megyei Bíróság
2. december
3. napján kelt 9.G.40.048/2005/
4. számú ítélete ellen az alperesek részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés kapcsán a mai napon tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az I. r. alperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 532.739 (ötszázharminckettőezer-hétszázharminckilenc) forint másodfokú perköltséget, míg az államnak - az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága felhívására 900.000 (kilencszázezer) forint másodfokú eljárási illetéket. Amennyiben a fentebb megállapított költségek az I. r. alperestől nem hajthatók be, úgy azokat a II. r. alperes köteles megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes és I. r. alperes között létrejött bizományosi szerződésből fakadóan fennálló tartozásai fejében kötelezte az I. r. alperest arra, hogy 32.113.444,- Ft-ot, valamint annak járulékait és a megállapított perköltséget a felperes számára fizessen meg. A beltag II. r. alperes mögöttes felelőssége alapján rögzítette az ítéletében azt, hogy amennyiben a követelés az I. r. alperestől nem hajtható be, a tartozást a II. r. alperes köteles megfizetni. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította 1.150.688,- Ft erejéig, mert azt állapította meg, hogy az I. r. alperes ezzel az összeggel a korábbi tartozáselismerése ellenére sem tartozik. Az ítélet ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyben a döntés megváltoztatását és a marasztalásnak az elsőfokú eljárásban már elismert összegére, vagyis 3.264.127,- Ft-ra történő leszállítását kérték. Az alperesek a tartozás jogalapját elfogadva a követelés összegszerűségét az elismert részt meghaladóan vitatták. A jogorvoslatuk indokaként azt adták elő, hogy csak az elsőfokú eljárás során lefolytatott bizonyítást követően váltak számukra ismertté azok a körülmények, amelyekről a tartozáselismerésükkor még nem volt tudomásuk. A felperes a fellebbezés elutasítását, az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, mert az a megalapozott szakvéleményre támaszkodva helytálló indokokon alapul. Az alperesi fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a jól megválasztott bizonyítás anyagát helyesen és okszerűen mérlegelve állapította meg az ítéleti tényállást, és abból minden szempontból helyes jogi következtetések levonásával hozta meg az ítéletét, amit ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253.§