← Magyarország

Kfv.39061/2009/5 – Kúria

Kfv.VI.39.061/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tömör Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr.Jobbágy Ügyvédi Iroda (4024 Debrecen, Kossuth u. 7., ügyintéző: dr.Jobbágy Krisztina ügyvéd) által képviselt alperes neveSzerve (1095 Budapest, Soroksári út 2224.) alperes elleni mezőgazdasági támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 3.K.34.061/2008/

  1. számú
  2. április
  3. napján kelt jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 3.K.34.061/2008/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 /harmincezer/ forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 26.000 /huszonhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
  6. május
  7. napján terjesztett elő szőlőültetvények kivágási támogatása iránti kérelmet a helyrajzi számú, összesen 3,7915 hektár nagyságú területekre. A felperes az igényelt kivágási támogatást összesen 7.957.981 forintban jelölte meg. Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy az ültetvény kivágásának maradéktalan végrehajtása esetén 6.502.608 forint támogatási összeg vehető igénybe, tekintettel arra, hogy a kérelemben megjelölt támogatási igény meghaladja a támogatásra jogosult területnagyság és termésátlag alapján figyelembe vehető összeget. A szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatások részletes feltételeiről szóló 37/
  8. (V.11.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3.§

(1)és
(2)bekezdése értelmében a támogatás mértéke a kivágandó terület nagysága és az igazolt hektáronkénti borkihozatalhoz tartozó euró összeg szorzatának eredménye. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  1. március
  2. napján hozott 52/120/1 996/5/
  3. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes az érintett területekre egy támogatási kérelmet nyújtott be, ezért azokat egy összefüggő területként kezelte a hatóság, ennek megfelelően a támogatás mértékének megállapításához a területet a R. 3.§
(1)bekezdésében felsorolt kategóriák egyikébe lehet csak besorolni. A hét terület átlagos borkihozatalának hektoliterben megadott súlyozott átlaga - ami 85,51 hl/ha - alapján a támogatás mértékét a R. 3.§
(1)bekezdés e) pontja alá sorolta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, előadva, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé az alperes által alkalmazott súlyozott átlagszámítást. A R. is a hegybíró által kiadott igazolásra hivatkozik, amely pedig területenként értendő. Álláspontja szerint, a helyrajzi számú ingatlanok után a támogatás mértéke az R. 3.§
(1)bekezdés e) pontja alapján 6300 euró, míg és helyrajzi számú ingatlanok után az R. 3.§
(1)bekezdés f) pontja értelmében 8.600 euró. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy az R. 5.§
(3)bekezdése értelmében egy kérelem csak egy összefüggő területre vonatkozhat, ezért az érintett hét területet egységesen, megbontás nélkül kell a támogatás szempontjából megítélni. Logikusan és értelemszerűen alkalmazta az alperes a területnagyságok alapulvételével a súlyozott termésátlag számítást, mert az alperesnek a terület egészére nézve kellett a besoroláshoz szükséges termésátlagot meghatároznia. Az R. 4.§
(2)bekezdése alapján megállapítható, hogy a felperes által hivatkozott számítási módot alkalmazva, a és helyrajzi számú területek vonatkozásában nem lenne megítélhető a támogatás, mert ezen ingatlanok területe nem éri el a minimumként meghatározott mértéket. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását és a keresetének helyt adást. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet az R. 2.§ a), b) és f) pontjába, a 4.§
(1)bekezdésbe, valamint az 5.§
(2)bekezdés d) pontjába ütközik. Az R. az átlagos borkihozatal meghatározásakor az ültetvény termésátlagát határozza meg, a súlyozott átlagszámításra a jogszabály nem ad alapot, figyelemmel arra is, hogy a hegybírói igazolás is területenként értendő. A helyes számítási mód az lett volna, ha területenként külön-külön, a hegybírói igazolások alapján került volna a támogatási összeg kiszámításra. Az alperes felülvizsgálati hatályában tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  1. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben foglalt állást, hogy a felperes által benyújtott kivágási támogatást érintően hogyan kell meghatározni a kérelemben megjelölt terület átlagos borkihozatalát, ehhez képest a támogatás összegét. A perben nem volt vitás, hogy a felperes az R.
  2. § /1/ bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelt, így a szőlőültetvények kivágásához támogatást igényelhetett. Az R.
  3. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a támogatást kizárólag olyan ültetvényre lehet igényelni, amelynek összegfüggő területe legalább 0,1 ha. Az R.
  4. § /3/ bekezdése értelmében egy kérelem csak egy összefüggő területre vonatkozhat. A több helyrajzi számon nyilvántartott, a
  5. § c/ pontja alapján összefüggő területnek nem minősülő ültetvényekre külön kell benyújtani a támogatási kérelmet. Az összefüggő terület fogalmát az R.
  6. § b/ pontja határozza meg. E szerint összefüggő terület a kérelemben jelölt, akár több helyrajzi számon jelzett ültetvény, amelyet ültetvény, más művelési ágba sorolt terület, vagy külön helyrajzi számon ellátott út határol. A rendelkezésre álló iratokból, a csatolt térképmásolatból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes hét ingatlanra egy kérelmet terjesztett elő. Az ingatlanok összefüggő területet alkotnak. A felperes kérelme tehát kétséget kizáróan egy összefüggő területre vonatkozott, így a támogatás mértékét is erre tekintettel kell a
  7. § /1/ bekezdésében a/-h/ pontjai és /2/-/3/ bekezdésének figyelembevételével meghatározni. Az átlagos borkihozatal kiszámítása a hegybíró által igazolt termésátlag alapján történhet meg (R.
  8. § f/ pont). Tény, hogy a hegybíró az ültetvények egyenkénti termésátlagát igazolja, mindez azonban nem jelentheti azt a felperes esetében, hogy a támogatási összeget területenként külön-külön kellene meghatározni. A Legfelsőbb Bíróság, egyezően a Fővárosi Bíróság álláspontjával, hangsúlyozza, hogy a felperes kérelme egy összefüggő területre vonatkozott, tehát a kérelemben feltüntetett ingatlanokat egységesen kell a támogatás mértékének megállapítása során kezelni. Minthogy az ingatlanok termésátlaga egymástól eltért, így az átlagos borkihozatalt és ebből fakadóan a támogatás mértékét más módon, mint súlyozott termésátlag számítással, meghatározni nem lehetett. A Legfelsőbb Bíróság végezetül rámutat arra, a felperesi álláspont elfogadása oda vezetne, hogy a kérelemben megjelölt ingatlanok közül kettőre - szem előtt tartava a
  9. § /2/ bekezdésében foglaltakat - támogatás nem lenne igényelhető. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Fővárosi Bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  10. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
  11. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest a pernyertes alperest illető perköltség megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén a per tárgyi illetékfeljegyzési joga ellenére 10.000 forint illetéket lerótt, ezért a Legfelsőbb Bíróság csak az ezt meghaladó felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte, figyelemmel az illetékekről szóló
  12. évi XCIII. törvény
  13. § /3/ bekezdésére és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  14. § /2/ bekezdésére. Budapest,
  15. június
  16. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.