Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.040/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Tell Vilmos ügyvéd (1146 Budapest, Ajtósi D. sor
- szám) által képviselt felperesnek dr. Czirmes György ügyvéd (1035 Budapest, Szél u.
- szám) által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- október 15-én kelt 35.G.40.071/2008/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az alperes az
- április
- napján kelt társasági szerződéssel jött létre, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a Cg.01-09-076441 cégjegyzékszámon vette nyilvántartásba. Az alperes társasági szerződése alapján az üzletrész kívülálló személyre és a társaság tagjaira is csak a taggyűlés hozzájárulásával ruházható át, a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha az elővásárlásra jogosult a szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a vásárláshoz hozzájárult. A felperes 4.400.000 forint értékű, nem pénzbeli betét szolgáltatásával
- február 25-én vált az alperes tagjává. A felperes
- szeptember 2-án felszámolás alá került, a felszámolás elrendelésének időpontjában az alperesben 43,17 %-os tulajdoni arányú üzletrésszel rendelkezett. Az I. rendű felperes felszámolója az I. rendű felperes vagyontárgyainak - ezek között az alperesben lévő üzletrészének - értékesítésére több alkalommal nyilvános pályázatot hirdetett meg. A felperes felszámolója
- december 7-én országos napilapban közzétett egy felhívást a felperes vagyontárgyainak értékesítésére, majd úgy ítélete meg, hogy az elővásárlásra jogosultak részéről vételi ajánlat nem érkezett, ezért - egyebek között - az alperesben lévő üzletrész tulajdonának átruházása tárgyában pályázaton kívüli ajánlat alapján adásvételi szerződést kötött a perben nem álló M. A. Kft.-vel. Az alperes
- február
- napján taggyűlést tartott, amelynek egyik napirendi pontja a felperes üzletrész átruházási szerződésének jóváhagyása volt. A társaság akkori ügyvezetője, néhai K. L. a társaság tagjait egyenként megnyilatkoztatta, hogy a felperes üzletrészének átruházása folytán kívánnak-e élni az elővásárlási jogukkal. A tagok közül K. L. , dr. P. L. és B. L. kívánt elővásárlási jogot gyakorolni, akiknek a felperes üzletrészét érintő szerzési arányát a taggyűlés a továbbiakban 39%-ban állapította meg. Ezt követően a felperes fennmaradó 61 %-os üzletrészének a társaság által történő megvásárlását a taggyűlés egyhangúan elvetette és a fennmaradó üzletrészre a perben nem álló K.H. Sch.-t, valamint M.A. K. GmbH-t elővásárlásra jogosult vevőként kijelölte. Az alperes ugyanezen a taggyűlésen a 107/
- számú határozatával egyhangúlag elvetette a felperes és a M. A. Kft. által megkötött üzletrész átruházási szerződés jóváhagyását. Dr. P. L. , az alperes ügyvezető igazgatójaként eljárva
- december 17-én
- január 3-ára taggyűlést hívott össze az alábbi napirendi pontokkal:
- A felperestől
- november 4-én vásárolt eszköz-apport üzletrész vásárlásával kapcsolatos szerződés jóváhagyása. Az üzletrész felosztásával és az üzletrész tagok részére történő értékesítésével, az elővásárlási jogok gyakorlásával, valamint az értékesítéssel kapcsolatos döntés.
- Kovács Péter üzletrész vásárlásával kapcsolatos döntés. Az alperes a meghirdetett időpontban
- január 3-án a felperes részvételével taggyűlést tartott, amelyen a jelenlévők szavazati arányát kétféleképpen vette számításba, egyrészt a felperes szavazati jogára is figyelemmel („A szavazás"), másrészt a felperes szavazati jogának figyelmen kívül hagyása mellett („B szavazás"). A felperesen kívül a perben nem álló B. L. , Cs. G., K. P., K. I., dr. P. L. és Sz. S. adtak le szavazatokat. Az alperes az „A szavazás"-nál a felperes részéről 385 szavazat figyelembe vételével hirdetett határozatokat. A szavazás kihirdetett eredménye szerint a taggyűlés az „A szavazás" esetén többségi, míg a „B szavazásnál" egyhangúan a határozati javaslatokat elfogadta és 245/2008., 246/2008., 247/2008., 248/
- valamint 249/
- szám alatt határozatokat hozott. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a Cg.01-09-076441/
- számú végzésével az alperes társasági szerződésének
- május 12-én kelt módosítását
- június 8-án a cégnyilvántartásba bejegyezte, a felperes tagsági jogviszonyát
- február 23-i hatállyal ugyanezen a napon törölte, egyúttal K.H. Sch. és M.A. K. GmbH tagsági jogviszonyát
- február 23-i hatállyal a cégnyilvántartásba bejegyezte. A felperes
- január
- napján nyújtott be keresetlevelet az elsőfokú bírósághoz. Kereseti kérelme az alperes
- január
- napján megtartott taggyűlésén 245-249/
- szám alatt meghozott összes érdemi határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Állítása szerint a taggyűlés összehívása szabálytalanul történt. Az alperes a felperes üzletrészét önkényesen csökkentette és olyan tagokat hívott meg a taggyűlésre, akik nem tagjai a társaságnak. A felperes előadta, hogy az alperes adataiban
- december 22-ét követően a cégnyilvántartásban semmilyen változást nem vezettek át és az alperesnek
- óta nincs jogszerűen megválasztott ügyvezetője. A felperes előadta, hogy érvénytelen szerződéshez kapcsolódóan jogi lehetetlenség elővásárlási jogot gyakorolni. Három természetes személy, B. L. , dr. P. L. és K.H. Sch. a Budaőrsi Városi Bíróság előtt külön keresetet indított az elővásárlási jog őket érintő részének megállapítása iránt. Ugyanezen tárgyban indítottak keresetet a Fővárosi Bíróság előtt 19.G.40.635/2008 szám alatt és a kettős igényérvényesítésre tekintettel nyilatkozattételi kötelezettségük van. A megtámadott taggyűlési határozatok meghozatalakor az
- május 16-ai, a cégbírósághoz benyújtott és általa elfogadott regisztrált közhiteles tagjegyzék volt az irányadó. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a cégnyilvántartás csak a kívülállók felé ad tájékoztatást, a cég belső életére vonatkozó taggyűlési döntések alapját az üzletrészek tényleges adásvétellel alátámasztott szavazatok aránya dönti el és ez független attól, hogy át van-e vezetve a cégnyilvántartáson vagy sem. A felperest nem illette meg a jog a kereset megindításra, mert a felperes üzletrészét az alperes
- február 23-án az elővásárlási jog gyakorlásának engedélyezésével más személyekre teljes egészében átruházta. Az elsőfokú bíróság a
- október
- napján kelt 35.G.40.071/2008/
- számú ítéletében az alperes
- január
- napján megtartott taggyűlésen hozott 245/2008., 246/2008., 247/2008., 248/
- és 249/
- számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra a külön felhívásban megjelölt időben és módon 21.000 forint - a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt - kereseti illetéket. Rendelkezett arról is, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Fővárosi Bíróságot mint Cégbíróságot, hogy az alperes cégjegyzékébe a jelen per jogerős befejezésének a tényét bejegyezze. Az ítélet indokolása szerint a perbeli jogvita elbírálására a gazdasági társaságokról szóló
- évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, így a taggyűlési határozat felülvizsgálatára a Gt.
- §
(1)bekezdése az irányadó. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az
- február 23-i taggyűlésen az elővásárlásra kijelölt tagok vagy külső személyek mint vevők és a felperes mint eladó között a felperesi üzletrész tárgyában adásvételi szerződés nem jött létre, az jóváhagyás végett az alperesnél bejelentésre nem került, e körben utalt a társasági szerződés
- pontjára és a Gt.
- §-ára. A 4.900.000 forintos üzletrész továbbra is a felperes tulajdonában maradt, amelyet az alperesnek a perbeli taggyűlés időpontjában hatályos cégjegyzék adatai és a beszerzett cégiratok is alátámasztanak. Alaptalan tehát az alperes azon hivatkozása, hogy a felperes nem volt jogosult a keresetet az alperessel szemben megindítani. A
- sorszámú cégbejegyző végzéssel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a változást bejegyző végzéssel szemben benyújtott kereset elbírálása még nem történt meg és a döntés meghozatalánál, illetőleg a felperes keresetindítási jogosultságánál a taggyűlés időpontjában hatályos cégjegyzék adatokból kell kiindulni. A tagnak nem szűnik meg a kereshetőségi joga, ha a taggyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresete benyújtását követően az üzletrészét átruházza. A Gt.
- §
(1)bekezdése alapján a taggyűlés a határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A Gt. 187. §
(1)bekezdése szerint a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben kell szabályozni. Az alperes társasági szerződésének
- pontja szerint a befizetett törzsbetét minden 10 ezer forintja egy szavazatot ér, míg a Gt.
- §
(2)bekezdése értelmében nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá akivel a határozat alapján szerződést kell kötni, illetőleg aki ellen pert kell indítani, vagy aki egyébként érdekelt. Az utolsó cégnyilvántartáson átvezetett tagjegyzék módosítás
- május 16-ai, a cégjegyzék adatok szerint a taggyűlésen jelen lévő tagok közül dr. P. L. t 157, Sz. S.-t 35, B. L. t 35, Cs. G.-t 35, K. P. 35, K. I.-t 35, azaz összesen 332 db szavazat, míg a felperest 490 db szavazat illette meg. Ez azt jelentette, hogy a 322 db „igen" szavazattal szemben a felperes „nem" szavazatai 490 db szavazatot testesítettek meg, amely a határozati javaslatok elutasítását jelentette, nem pedig azok elfogadását. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy valamennyi társasági határozat jogszabályba, a Gt.
- §
(1)bekezdésébe, illetve az alperes társasági szerződésébe ütközik, mivel a határozat összeszámlálásánál nem a jelenlévő tagokat ténylegesen megillető szavazatokat vették számításba. A 247-
- számú határozatoknál a határozatok meghozatalánál egyértelműen egyéb érdekeltek voltak a szavazati jogot gyakorló tagok, hiszen a határozat az üzletrész vásárlásokhoz járult hozzá, ezért a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján nem is szavazhattak volna. A taggyűlésre az összes tagot meg kell hívni, a taggyűlésre azonban nem kapott meghívót B. G., B. Cs., K. I., J. I., T. J. és M. S., akik az alperesnek a perbeli taggyűlés időpontjában hatályos közhiteles cégmásolata és cégjegyzéke szerint tagjai voltak. A taggyűlésen a társaság valamennyi tagja nem volt jelen, ezért a határozatok a Gt. 191. §
(2)bekezdésébe is ütköznek. Az alperes társasági szerződésében megjelölt ügyvezető megbízatása a taggyűlés összehívásakor már lejárt, dr. P. L. és B. L. ügyvezetőket visszamenőleges hatállyal
- szeptember
- napján, illetve
- október
- napján jegyezték be ügyvezetőként a cégjegyzékbe. Az őket megválasztó
- május 26-i taggyűlési határozatokat a Fővárosi Bíróság a
- árpilis
- napján kelt 11.G.40.901/2008/
- számú jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte. Dr. P. L. ezért a meghívó keltezésekor, de a perbeli taggyűlés megtartásakor sem volt az alperesi cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető, míg az utólagos bejegyzés alapjául szolgáló társasági határozat hatályon kívül helyezésre került. A határozatok tehát a Gt.
- §
(2)bekezdésébe is ütköznek. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a cégnyilvántartás közhiteles adatai alapján azt kellett vizsgálnia kik voltak a perbeli taggyűlés időpontjában az alperes cégjegyzékbe bejegyzett tagjai, őket milyen mértékű üzletrész illette meg, illetőleg a taggyűlés időpontjában melyik tagnak, hány szavazata volt. A jogvitát ennek alapulvételével döntötte el. Utalt a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló
- évi
- tvr. (Ctvr.), valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
- évi CLV. törvény (régi Ctv.) és a jelenleg hatályos - a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló -
- évi V. törvény (új Ctv.) lényegében egymáshoz hasonló rendelkezéseire. A kereset elbírálása során a cégadatok közül azok az irányadóak, amelyek akkor voltak hatályosak, amikor az alperes a keresettel támadott taggyűlése a határozatait hozta. Megállapította, hogy a felperest a cégbíróság
- február 28-i, majd november 27-i hatállyal jegyezte be a társaság tagjai közé és a határozat meghozatalakor, valamint a kereset előterjesztésekor is be volt jegyezve a cégnyilvántartásba. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperest nem illette meg a jogosultság a per megindítására, ezért a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, vagy az eljárást meg kellett volna szüntetni. A cégnyilvántartás nem konstitutív, hanem deklaratív jellegű, az
- február 23-i taggyűlésen a felperes tagsági jogviszonya megszűnt, ezért a további taggyűléseken való részvételének nem volt jogalapja. A felperes tagsági jogának törlése
- február 23-i hatállyal a cégnyilvántartásba bejegyzésre került, ezért a határozat már ebből az okból is jogszabálysértő. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felperes keresetindítási jogosultságát megfelelően bírálta el, döntését alátámasztják a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban volt perekben meghozott jogerős ítéletek is. A keresetlevél benyújtásának időpontjában az alperes cégadatai változatlanul az
- május 16-ai tagjegyzékén alapultak, ezért a felperest a keresetlevél benyújtásának időpontjában a perindítási jogosultság megillette. A fellebbezés megalapozatlan. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására okot adó jogszabálysértést arra a tényállítására alapította, hogy a felperes tagsági jogviszonya a keresetlevél benyújtásának időpontjában már nem állt fenn, ezért nem illette meg a jogosultság a per megindítására. A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, és a 235. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezésben elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Fővárosi Ítélőtábla a fenti rendelkezések alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes fellebbezésével érintett körben vizsgálta felül és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes perindítási jogosultságának kérdésében - a már nem hatályos, de a per tárgyát képező taggyűlésre változatlanul irányadó - Gt. 44. §
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával helytálló jogi álláspontra helyezkedett, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes perindítási jogosultságára vonatkozó indokolásával is egyetért. A közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján megállapítható tény, hogy az alperes cégadataiban a felperes tagsági jogviszonyát érintően
- december 22-től a taggyűlés időpontjáig változás nem történt, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felek jogviszonyára az
- június
- napjáig hatályban volt Gt. szabályait kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásánál a tagsági jogviszony fennállását a perindítás időpontjában fennálló állapotnak megfelelően, a Gt. szabályai alapján kell megítélni. A cégnyilvántartás adatai alapján a felperes tagsági jogviszonya
- február
- napjától kezdődően - a perindítás időpontjában változatlanul fennállt, és helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a tagsági jogviszonyban később bekövetkezett változás a keresetindítás időpontjában fennálló - taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló - jogot nem érinti, azt nem szünteti meg. A fenti indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság a jogszabályok megfelelő alkalmazásával állapította meg, hogy az alperes a felperessel szemben alaptalanul hivatkozott a keresetindítás jogosultságának hiányára, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján marasztalta az alperest a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes ügyvédi munkadíjban felmerülő másodfokú perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésének alkalmazásával állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- július
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Bleier Judit s.k. Dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró