Kfv.37787/2009/4 – Kúria

Kfv.IV.37.787/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal /1056 Budapest, Váci u. 62-64./ alperes ellen szociális ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság

1. január
2. napján kelt 9.K.33.079/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 9.K.33.079/2008/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály Szociális Hatósági Osztálya a
6. december 11-én kelt IV-22808/4/
7. számú határozattal a felperes részére folyósított rendszeres szociális segély felülvizsgálata során, a
8. január 7-én kelt IV-446/2/
9. számú határozatával megállapította, hogy a jogosultság továbbra is fennáll, és a szociális segély folyósítását
10. január
11. napjától - postai úton történő folyósítással - meghosszabbította. A határozat tartalmazta, hogy a rendszeres szociális segély havi összege 25.650 Ft, és felhívta a felperes figyelmét a változásbejelentési, továbbá az együttműködési kötelezettségére. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály Szociális Hatósági Osztálya
12. január 30án tájékoztatást küldött ki a felperes részére arról, hogy
13. február 12-én, kedden délelőtt 10 órakor toborzást tart - foglalkoztatást szervez - a nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében. A kiküldött tájékoztató - a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással - tartalmazta azt is, hogy milyen következményei vannak az együttműködési kötelezettség megszegésének, továbbá hogy a toborzásról való távolmaradás igazolására csak orvosi igazolás fogadható el, melyet legkésőbb
14. február 29-ig kell leadnia az érdekeltnek. A felperes a toborzásról való értesítést - a tértivevény tanúsága szerint -
15. február 6-án átvette, a toborzáson azonban nem jelent meg; február 22-én orvosi igazolásokat nyújtott be. A becsatolt igazolások alapján megállapítható volt, hogy az önkormányzat által szervezett toborzás napján a felperes fekvőbeteg nem volt, illetve erre a napra sem ambuláns, sem egyéb orvosi igazolást nem csatolt. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály Szociális Hatósági Osztálya a
16. március 28-án kelt IV-446/9/
17. számú határozatával a felperes részére megállapított rendszeres szociális segélynek
18. március
19. napjától
20. május
21. napjáig 75 %-os, csökkentett összegben való folyósítását állapította meg. Eszerint a megjelölt időszak alatt a rendszeres szociális segély 19.240 Ft összegben, postai úton történő átutalással folyósították a jogosult részére. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
22. május
23. napján kelt B-91-12514-5/
24. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozatok felülvizsgálatát kérte. Előadta, hogy
25. január
26. óta a III. kerületben - mint diplomás munkanélküli, és egyben 50 %-os egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesült. Álláspontja szerint az új szabályozás szerint ezen az alapon kell nyilvántartani, így a besorolás jogcíme nem megfelelő. Hivatkozott továbbá arra is, hogy aki beteg, azt semmilyen megjelenési kötelezettség nem terheli. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló
27. évi III. törvény /a továbbiakban: Szt./ 37/A. § /1/ és /2/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a felperes a rendszeres szociális segélyt az Szt. 37/A. § /1/ bekezdés b/ pontja alapján, mint nem foglalkoztatott személy kapta. Megállapította az elsőfokú bíróság: ahhoz, hogy a felperes egészségkárosodott személyként kaphassa a rendszeres szociális segélyt, ilyen irányú kérelmet kell előterjesztenie, és ezt kérelmét megfelelő orvosi dokumentumokkal kell alátámasztania. a Az elsőfokú bíróság tehát a felperes keresetében foglalt azon állításokkal, hogy a felperes besorolása - amelynek alapján a rendszeres szociális segélyt kapja nem megfelelő, nem foglalkozott, figyelemmel arra, hogy a rendszeres szociális segélyt megállapító, illetve meghosszabbító határozatok egyértelművé teszik, hogy a felperesnek a rendszeres szociális segélyt a „nem foglalkoztatott” jogcím alatt biztosítja az elsőfokú hatóság; ennek megfelelően vonatkozik a felperesre az Szt. 37/D. § /1/ és /5/ bekezdése. Idézte az elsőfokú bíróság az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, és egyes szociális ellátásokról szóló 8/
28. /IV. 1./ rendeletének 21/A. § /1/ és /4/, /7/ és /8/ bekezdéseit. Megállapította, hogy a felperes a jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, azt megszegte azzal, hogy a munkavállalás céljából tartott
29. február 12-i toborzáson - szabályszerű értesítés, és a jogkövetkezményekre való figyelmezést ellenére - nem jelent meg, és ezt a mulasztását orvosilag igazolni sem tudta; ezért az alperes az idézett jogszabályi rendelkezések alapján, jogszerűen hozta meg a rendszeres szociális segély három hónapi időtartamban 75 %-os csökkentett összegben való folyósítását tartalmazó határozatát. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a Pp.
30. § /1/ bekezdése értelmében a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő. A felperes a rá háruló bizonyítási teher ellenére a határozat jogszerűségével szemben hitelt érdemlő bizonyítékot előterjeszteni nem tudott. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
31. § /1/ bekezdését és
32. § /2/ bekezdését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság
33. február 28-án törvénytelenül tárgyalást tartott, holott ő előzetesen kérte a tárgyalás elhalasztását, mert elesett, és beteg volt, a tárgyaláson megjelenni nem tudott. Kifogásolta, hogy a bíró úgy hozott ítéletet az ügyben, hogy az alperes alaptalan - és az ügyhöz nem tartozó - nyilatkozataira gyakorlatilag reagálni sem tudott. Kifogásolta azt is a felperes, hogy a tárgyaláson az alperes perbeli képviseletre nem jogosult alkalmazottai jelentek meg. Állította, hogy az alperes képviseletében nyilatkozattételre a hivatalvezető jogosult, mert a hivatalt jogtanácsosok képviselhetik, amely a perbeli ügyben nem történt meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
34. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp.
35. § /2/ bekezdése és
36. § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható. A Pp.
37. § /2/ bekezdése akként rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felperesnek a Pp.
38. § /1/ bekezdése megsértésére vonatkozó felülvizsgálati kérelembeli hivatkozása kapcsán kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes kérelmére a tárgyalás elhalasztása nem kötelező. Erre vonatkozó lehetősége van az elsőfokú bíróságnak, azonban a kérelmet teljesítenie nem kell. A Pp.
39. § /1/ bekezdése értelmében a tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen, vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e. Ha ez megtörtént, a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni; ellenkező esetben a tárgyalást el kell halasztani... A rendelkezésre állt perbeli iratanyag alapján megállapítható volt, hogy a felperes idézése a megjelölt tárgyalásra szabályszerűen megtörtént, így ezen körülmény a tárgyalás megtartásának akadályát nem képezte. A felperes kérte ugyan a tárgyalás elhalasztását, ezen kérelme azonban az elsőfokú bíróságot nem kötötte, így eljárási jogszabálysértést sem követett el akkor, amikor a felperes távollétében a tárgyalást megtartotta. A Pp.
40. § /1/ bekezdése csak az esetben írja elő a bíróság számára a tárgyalás elhalasztását, ha azt a felek a kitűzött határnap előtt legkésőbb nyolc nappal megindokolt közös kérelmükben kérik. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt másik megsértett jogszabályhely - a Pp.
41. § /2/ bekezdése - a perköltség viseléséről rendelkezik, nem pedig a felperes által a felülvizsgálati kérelemben szövegszerűen megjelölt alperesi képviselet módjáról. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp.
42. § /1/ bekezdése értelmében az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp.
43. § /1/ bekezdése értelmében az alperes közigazgatási szerv ügyintézője, képviseleti jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat. Minderre tekintettel nem történt eljárási jogszabálysértés akkor, amikoris a közigazgatási perben az alperest nem a hivatal vezetője, avagy az általa meghatalmazott jogtanácsos képviselte az elsőfokú bíróság előtti eljárás során. A perben rendelkezésre állt iratokból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes a
44. január 18-i első tárgyalási napon nem jelent meg, amikoris az alperes érdemi nyilatkozatot tett, és az elsőfokú bíróság a
45. sorszámú ítéletével elutasította a felperes keresetét. A felperes
46. január
47. napján előterjesztett beadványában betegségére hivatkozással a tárgyalás elhalasztását kérte, majd a
48. sorszámú -
49. február 18-án benyújtott - beadványában arra hivatkozott, hogy betegsége miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson, ezért azt a Pp.
50. §-a értelmében el kellett volna halasztani; a tárgyalás megismétlését és új időpont kitűzését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes ezen beadványát igazolási kérelemként bírálta el, és elutasította azt. A felperes fellebbezett az elsőfokú bíróság végzése ellen, a Fővárosi Ítélőtábla a
51. szeptember
52. napján kelt 4.Kpkf.50.641/2009/
53. számú - további jogorvoslattal nem támadható - végzésével az elsőfokú bíróság 9.K.33.079/2008/
54. számú végzését helybenhagyta. A fentiekből következően a felperes a továbbiak során - a felülvizsgálati eljárás keretében sem - kifogásolhatja az általa elmulasztott tárgyalás megtartását, illetve annak megismétlése hiányát; ennek sem jogszabályi indoka, sem ténybeli megalapozottsága nem áll fenn. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
55. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
56. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
57. § /1/ bekezdése és
58. § /3/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes teljes személyes költségmentességére tekintettel a 6/
59. /VI. 26./ IM rendelet
60. § /1/ bekezdése és
61. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
62. június
63. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Patyi András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő