Gfv.IX.30.120/2010/6.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság felperesnek a személyesen eljárt I.r. és dr. Erdélyi Miklós ügyvéd által II.r. alperesek ellen szerződésből eredő követelés iránt a Szegedi Városi Bíróság előtt 3.P.21.865/
- szám alatt indult és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.21.368/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- június 29én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.21.368/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 20.000 (Húszezer) Ft felülvizsgálati perköltséget és az Államnak külön felhívás alapján 264.700 (Kettőszázhatvannégyezer-hétszáz) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az irányadó tényállás szerint a perben nem álló Kft., mint lízingbevevő
- augusztus 25-én a felperes jogelődjével (továbbiakban: felperes) mint lízingbe adóval egy Mercedes Benz 1843 Actros típusú nyerges vontató tárgyában lízingszerződést kötött. A szerződésben a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy 4.500.000 Ft tőkét, 1.125.000 Ft ÁFA-t, valamint 45.000 Ft + ÁFA maradványértéket havi részletekben megfizet a felperesnek. A felperes és az alperesek között
- augusztus 25-én létrejött garancia szerződések szerint az alperesek külön-külön vállalták, hogy amennyiben a Kft. esedékességkor nem teljesítené a felperes felé fennálló fizetési kötelezettségét, a felperes írásbeli felszólítása alapján maguk teljesítenek a kft. helyett a felperesnek. Miután
- januárjában a kft. már csak részben tett eleget fizetési kötelezettségének, majd - felszólítás ellenére
- februárjától már a havi törlesztő részleteket sem fizette, a felperes
- április 12-én kelt levelében a szerződést azonnali hatállyal felmondta, és a birtokába visszakerült gépjármű értékesítése után elkészítette elszámolását. A felperes szerződésből eredő követelés címén 4.488.565 Ft tőke és ennek
- december 29-től járó kamatai tekintetében kérte az alperesek - mint a kft. felperes felé fennálló tartozásainak megfizetéséért készfizető kezességet vállaló személyek egyetemleges marasztalását. I.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a II.r. alperes pedig ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint
- április 18-áig tagja volt a kft-nek és a „garancia szerződés" aláírása előtt G. R. - a kft. másik tagjától és egyben ügyvezetőjétől - valamint az I.r. alperestől - aki maga is tagja volt a kft-nek - olyan tartalmú tájékoztatást kapott, hogy csak addig kell készfizető kezesként helytállnia a kft. tartozásaiért, amíg a kft-ben tagsági jogviszonya fennáll. Az elsőfokú bíróság az I-II.r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte 4.412.500 Ft és ennek
- december 29-től járó kamatai megfizetésére a felperes javára, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. A felülvizsgálati kérelem szempontjából az ítélet indoklásának lényege az volt, hogy a II.r. alperes korlátozás nélkül vállalt készfizető kezességet a kft. tartozásaiért, G. R., a kft. ügyvezetőjének téves tájékoztatása pedig nem ad alapot a garancia szerződés megtámadására. A II.r. alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy a II.r. alperes csupán állította, de nem bizonyította, hogy csak korlátozottan, a kft.-beli tagsági jogviszonya fennállásának időtartamára vállalt volna készfizető kezességet. A garancia szerződés nem tartalmaz időbeli korlátozást és nem jelöli meg bontó feltételként a tagsági jogviszony megszűnését sem, így a II.r. alperes, mint készfizető kezes helytállási kötelezettséggel tartozik a felperes felé. Mivel a perbeli esetben nem sortartásos kezességről és nem mögöttes felelősségvállalásról volt szó, a jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a kft.
- VII. 19-e óta felszámolás alatt áll és a felszámoló nyilvántartásba vette a felperes hitelezői igényét. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító új határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk.
- §
(2)bekezdés a) pontjában, 207. §
(1)bekezdésében írtakat, valamint sérti a Pp. 206. §-át és 78.§
(1)bekezdését. Álláspontja szerint teljesen nyilvánvaló, hogy csak addig felelhet a II.r. alperes a kft. tartozásaiért, amíg annak tevékenységében tagként részt vesz, hisz a tagsági jogviszony megszűnése után már semminemű rálátása nem lehet a kft. tevékenységére. A készfizető kezesi felelősség „értelemszerűen" csak a kft-nél fennálló tagsági jogviszony időtartamára vonatkozott, ezért az
- áprilisában megszűnt. Tévesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a garancia szerződésből nem tűnik ki a kezességvállalás időbeli korlátozása, mert a szerződés helyes értelmezéséből az következik, hogy a II.r. alperes készfizető kezessége csak addig állhatott fenn, amíg a társaság tagja volt. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, vizsgálhatta felül és arra a megállapításra jutott, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A perbeli garancia szerződés
- pontja szerint a II.r. alperes feltétel nélküli kötelezettséget vállalt arra, hogy „amennyiben a Lízingbevevő fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, maga fog a Lízingbeadónak teljesíteni, anélkül, hogy a Lízingbevevő és a Lízingbeadó közötti jogviszonyt vizsgálná és kijelenti, hogy fizetési kötelezettségét a sajátmaga, az alapügylet felei vagy bármely más harmadik személy részéről felvethető kifogások nélkül fogja teljesíteni". A szerződés 3.) pontja szerint a II.r. alperes a felperes írásbeli felszólítása alapján köteles a teljesítésre, a 4.) pont pedig arról rendelkezett, hogy a II.r. alperes a szerződésben vállalt kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha a felperes felé fennálló tartozás teljes egészében, járulékaival együtt megfizetésre került a felperes részére. Fentiek alapján nem vitatható, hogy a peres felek között olyan kezességi szerződés megkötésére került sor, melyben a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt (Ptk.
- §
(1)bekezdés, 274. §
(2)bekezdés a) pont). Alaptalanul állítja a felülvizsgálati kérelem, hogy a jogerős ítélet a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt garancia szerződés téves értelmezésével a Ptk. 207. §
(1)bekezdésébe ütköző ítéletet hozott. A II.r. alperes szerződéses nyilatkozatát nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy a II.r. alperes részéről feltétlen és korlátok nélküli készfizető kezesség vállalására került sor. A Pp. 272. §
(2)bekezdése kimondja, hogy kezességet csak írásban lehet vállalni. E rendelkezés célja nyilvánvalóan az esetleges bizonyítási nehézségek elkerülése, az akarat nyilvánítási hibák kizárása volt. A Ptk. 218. §
(1)bekezdése értelmében a jogszabály által kikötött írásbeliségnek ki kell terjednie a szerződés valamennyi lényeges tartalmi elemére. Ennek megfelelően rögzíthették volna a szerződő felek írásbeli szerződésükben, hogy a szerződés hatálya megszűnik egy általuk megjelölt jövőbeli bizonytalan esemény bekövetkezte setén (Ptk. 228. §
(2)bekezdés), köthették volna a szerződés megszűnését valamely jövőbeli időponthoz is (Ptk. 229. §
(3)bekezdés). Ilyen rendelkezéseket azonban a garancia szerződés nem tartalmazott, és ezt a II.r. alperes is elismerte a
- X. 30-án megtartott tárgyaláson személyes meghallgatása során. A II.r. alperes nem állította felülvizsgálati kérelmében, hogy az írásba foglalt szerződés hiányosan rögzítette a szerződő felek megállapodását, csupán arra hivatkozott, hogy „értelemszerűen" csak a kft-nél fennálló tagsági jogviszonyának időtartamára vonatkozhatott kezesség vállalása, mert csak ezen időtartam alatt lehetett rálátása a kft. tevékenységére. Ez pedig annak megfogalmazását jelenti, hogy a II.r. alperes valójában úgy vélte, hogy ha egy kft. tagja a kft. tartozásai megfizetéséért vállal kezességet, akkor tagsági jogviszonya megszűnésével helytállási kötelezettsége is megszűnik. Az egyik szerződő fél tudatában rejtőzködő ilyen vélekedésnek azonban sem a szerződés értelmezése, sem a szerződés érvényessége szempontjából - figyelemmel a Ptk.
- §
(5)bekezdésében írtakra is - nincs jelentősége. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A II.r. alperes eredménytelenül nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, így a Pp. 270. §
(1)bekezdése, 78. §
(1)bekezdése, valamint a 32/2003./VIII.22./ IM rendelet 3. §
(5),
(6)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes jogtanácsosi munkadíj formájában felmerült felülvizsgálati perköltségét, melynek összegét a Legfelsőbb Bíróság ÁFA-nélkül, mérsékelt összegben állapította meg. A II.r. alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles a Magyar Állam javára, külön felhívás alapján. Budapest,
- június
- .Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke .Lőrincz Györgyné sk.előadó-bíró Gyöngyösiné dr.Gyügyei Klára sk. bíró