Pfv.I.20.752/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az első- és másodfokú eljárásban a Nónay és Nónay Ügyvédi Iroda, majd dr. Putnoki-Nagy Pál ügyvéd által képviselt felperesnek az elsőfokú eljárásban dr. Újvári Tamás ügyvéd, majd dr. Kovács Bálint ügyvéd által képviselt alperes ellen kötelesrész kiadása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságon 15.P.22.001/
- számon megindított és a Fővárosi Bíróság
- november
- napján meghozott 44.Pf.632.804/2008/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős kijavított - ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 44.Pf.632.804/2008/
- számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget; kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg államnak 149.000 (Száznegyvenkilencezer) fellebbezési felülvizsgálati eljárási illetéket. az és Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság a felperes kötelesrész kiadása iránti keresetének részben helyt adott, és kötelezte az alperest 3.736.250 forint és annak
- március
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatai, valamint perköltség megfizetésére. A felperesnek a törvényes öröklés jogcímén előterjesztett keresetét elutasította. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a peres felek féltestvérek. Édesapjuk, néhai F. A. - a továbbiakban: örökhagyó - végrendelet hagyása nélkül
- március 13-án halt meg. A
- szeptember
- napján kelt 1435/Kjő/156/2004/
- számú öröklési bizonyítvány szerint az örökhagyó örökösei egymás közt egyenlő arányban - a törvényes öröklés szabályai szerint - a felperes és az alperes lettek, az örökhagyó házastársának özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Az örökhagyó életében rendszeresen vásárolt különböző személygépkocsikat azzal a céllal, hogy azokat - felújítás után, magasabb áron - értékesítse. Az örökhagyó és házastársa
- augusztus 27-én a közös vagyonukból vásárolták meg a sz-i
- hrsz. alatti telek megnevezésű ingatlant. Erre - az építési engedély jogerőre emelkedését követően - 1989-ben hétvégi üdülőház építését kezdték el, amit a házastársak a közös vagyonukból finanszíroztak. Az örökhagyó személyesen végezte a ház alapjának kiásását, a betonozást, illetve alakította ki azt a „szuterén lakást" a pincében, ahol ezt követően lakott. Szakmunkásokat csak akkor hívott, amikor erre feltétlenül szükség volt. Az építkezés teljes költsége 1.001.500 forintban határozható meg. A sz-i önkormányzat a
- június
- napján kelt 2093/
- számú határozatával a hétvégi ház épületre a használatba vételi engedélyt megadta. Az örökhagyó házastársa - édesanyjának 1990-ben bekövetkezett halálát követően - törvényes öröklés jogcímén megszerezte a sz-i
- hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogát, melyet
- augusztus 25-én értékesített 700.000 forintért. Az örökhagyó és házastársa
- június 9-én a házastársi közös vagyonukból megvásárolták a sz-i 4849 hrsz. alatti - a tulajdonukat képező
- hrsz. alatti ingatlannal szomszédos - telekingatlant. A sz-i önkormányzat az
- november
- napján kelt 3289/
- számú határozatával engedélyezte e két ingatlan - 4848 hrsz. alatti - egy ingatlanná való alakítását; valamint ugyanazon a napon jogerőre emelkedett 3273/
- számú határozatával a hétvégi ház épület lakóházként történő használatát. Az örökhagyó 1999-ben, illetve 2000-ben az ingatlant érintő felújítási munkálatokat rendelt meg, illetve végzett személyesen. Ennek során átalakították a földszinten már meglévő fürdőszobát és WC-t, a ház több nyílászáróját kicserélték, új padló- és csempeburkolat készült, valamint az egész épületet rákötötték a csatornahálózatra. Az örökhagyó és házastársa
- március 23-án az alperes számára megvásárolták a ... szám alatti lakásingatlant, holtig tartó haszonélvezeti jogukkal terhelten. Az elsőfokú bíróság e három ingatlanrész értékét összesen 14.945.000 forintban állapította meg, és ez alapján a felperes javára kötelesrész jogcímén - figyelemmel a Ptk.
- §
(2)bekezdésére, 665. §
(1)bekezdésére, 666. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 670. §
(1)bekezdésére, 671. §
(1)bekezdésére, 672. §
(1)bekezdésére - 3.736.250 forint megfizetésére kötelezte az alperest. A felperesnek a Daewoo Matiz gépkocsi hagyatékba tartozásának megállapítása, és törvényes öröklés jogcímén 212.500 forint megfizetése iránt előterjesztett keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az örökhagyó a gépkocsit értékesítette, és a felperes az eljárás során nem tudta bizonyítani azt a tényt, hogy a vételár az alpereshez került. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét 2.494.406 forintra leszállította. Megítélése szerint a sz-i 4848 hrsz. alatti ingatlanra történt építkezéskor az örökhagyó házastársának 700.000 forint különvagyona volt - amely az édesanyjától örökölt ingatlan értékesítéséből származott - és ezt az összeget erre a célra felhasználták. A jogerős ítélet indokolása szerint: mivel az építkezés teljes költsége 1.001.500 forint volt, a kötelesrész alapja csak a 700.000 forint feletti rész, összegszerűen 267.625 forint. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 164. §-nak, 206. §-nak és 221. §-nak rendelkezéseit sérti, kirívóan okszerűtlen, logikátlan, ellentmondásos megállapításokat tartalmaz. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(3)bekezdésének együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. Ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás megalapozatlan, a jogszabálysértés megállapítható (BH 1998.401.). Ehhez képest a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértésekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás adatainak az egymással való egybevetése, azok okszerű, logikai ellentmondásoktól mentes és a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglalt elveknek megfelelően történt értékelése alapján megalapozottan állapította-e meg a tényállást. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól - érdemben - csak a sz-i 4648 hrsz. alatti ingatlanon végzett építkezés költségeinek megítélésében tért el, azzal az indokolással, hogy azt 700.000 forint mértékben az örökhagyó házastársának különvagyona fedezte, így ez az összeg nem képezi a felperest megillető kötelesrész alapját. Ezzel szemben a peradatokból egyértelműen megállapítható, hogy az építkezést az örökhagyó és házastársa már 1989-ben megkezdték. A hivatkozott különvagyont viszont az örökhagyó házastársa csak
- júliusában szerezte meg. Mindezekből okszerűen az következik, hogy ezt a pénzösszeget - egyéb bizonyítékok hiányában - nem lehet teljes bizonyossággal úgy tekinteni, hogy az építkezésre fordították. Az ezzel ellentétes következtetésen alapuló jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokból okszerű következtetéseket vont le és helytálló indokolással, a Pp.
- § és
- §-ban rögzített elveknek megfelelően állapította meg a tényállást. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban való pervesztessége miatt az alperest kötelezte a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdésére - a felperes fellebbezési- és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. A fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték összegéről az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerint meghatározott illetékalap (1.241.850-1.241.850 forint) figyelembevételével az Itv. 46. §
(1)bekezdése és az 50. §
(1)bekezdése szerint határozott. Az alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint köteles az államnak megfizetni, külön felhívásra. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- november
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Julia s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ