Kfv.37935/2009/4 – Kúria

Kfv.III.37.935/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Fábry György ügyvéd által képviselt S. K. felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Pest Megyei Bíróság

1. szeptember
2. napján kelt 9.K.26.424/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 9.K.26.424/2008/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- (azaz húszezer) forint elsőfokú- és 20.000.(azaz húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500.- (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint keresetiés 36.000.- (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes a 3516/7 hrsz-ú beépítésre nem szánt területnek minősülő kertes mezőgazdasági területek MK jelű övezetébe sorolt ingatlan tulajdonosa, melynek beépítettsége maximálisan 3 % lehet. Az ingatlan alapterülete 1839 m², melyen egy kb. 89 m² alapterületű épület áll. Az ingatlan beépítettsége ezáltal a 3%-ot meghaladja. A felperes az ingatlan előkertjében helyezett el egy betonalapú 46,75 m² alapterületű építési engedélyköteles faszerkezetű építményt, lábon álló kerti tetőt. Az elsőfokú építésügyi hatóság
6. június
7. napján kelt 2738/3/
8. számú határozatával felperest kötelezte az engedély nélkül megépített lugas lebontására
9. szeptember
10. napjáig. Az alperes
11. november
12. napján kelt 81-3323/
13. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a bontás határidejét 90 napban állapította meg. A határozat indokolása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
14. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./
15. § /1/ bekezdése,
16. § /1/, /2/ és /4/ bekezdésére, valamint az Étv.
17. §-ára hivatkozással megállapította, hogy a felperes szabálytalanul, építési engedély nélkül végzett engedélyköteles építési munkát, mely létrehozott építmény a helyi építési szabályzatnak nem felelt meg, az szabályossá nem tehető, ezért fennmaradási engedély sem adható. A Pest Megyei Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A per során beszerzett szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a perbeli lugas nem az Étv.
18. §
19. pontja szerinti épületnek, hanem a
20. §
21. pontja szerinti építménynek minősül. Az új eljárásra iránymutatásként előírta, hogy a szakértő véleményét, valamint kiegészítő szakvéleményét figyelembe véve arról kell dönteni, hogy a perbeli kerti lugas az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997./XII.20./ Korm. rendelet /a továbbiakban: OTÉK/
22. számú mellékletének
23. pontjának h/ pontjában foglalt kritériumokat - tehát azt, hogy 20 m² alatti kielégítheti-e, ekként az építmény szabályossá tehető-e. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, egyben felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményt a bíróság tévesen értelmezte, és helytelenül alkalmazta a szakvéleményre való hivatkozással az OTÉK
24. számú mellékletének
25. pontját, mivel az a perbeli telekre nem alkalmazható. A perbeli telekre - tekintve, hogy az nem építési telek - az OTÉK
26. számú mellékletének
27. pontját lehet alkalmazni, így nincs mód arra, hogy bármilyen formában a felperesi építményt szabályossá tegyék. Ahogy a szakértői vélemény is megállapította, hogy a helyi építési szabályzata és szabályozási tervéről szóló 14/2005./VII.20./ számú önkormányzati rendelet /a továbbiakban: HÉSZ/ szerint a perbeli ingatlan beépíthetősége csak 3 % lehet, amely 50 m² beépíthető területet jelent a perbeli esetben, melyet a felperes 89 m²-es épülete már jóval meghaladt. Ezt a körülményt nem lehet figyelmen kívül hagyni abból a szempontból, hogy a perbeli ügy tárgyát képező lugas nem tehető szabályossá, különös tekintettel arra is, hogy az OTÉK
28. számú mellékletének
29. pontja nem alkalmazható. Az alperes alapján: felülvizsgálati kérelme alapos az alábbi indokok Az Étv.
30. § /1/ bekezdése értelmében építési munkát az e törvényben foglaltakra, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Az építmény kialakítása során érvényre kell juttatni az országos építési, szakmai követelményeket az Étv.
31. § /2/ bekezdése szerint. Az OTÉK
32. számú melléklet
33. pontja szerint a telek beépített területe, a telken álló a telekcsatlakozáshoz képest 1 méternél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. Az OTÉK
34. számú mellékletének
35. pontja értelmében melléképítmény az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m²-es vízszintes felülettel [h/ pont]. A Legfelsőbb Bíróság a fenti jogszabályhelyekre is figyelemmel megállapította, hogy a jogerős ítélet tévesen értékelte a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményt, és ebből következően jogi következtetése sem volt helytálló. A perben rendelkezésre álló iratok, a szakértő és a kiegészítő szakértői vélemény alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a perbeli ingatlan, mint MK jelű övezetbe tartozó ingatlan a beépítésre nem szánt területei közé tartozó, a kertes mezőgazdasági területek övezetei közé sorolt területnek minősül, melyen lakóépület nem helyezhető el, csak gazdasági épület /HÉSZ
36. §/. A Legfelsőbb Bíróság osztotta alperes azon álláspontját, hogy mivel az érintett ingatlan nem építési telek, ezért a perbeli lugas nem tekinthető melléképítménynek az OTÉK
37. számú mellékletének
38. pontjára figyelemmel tekintve, hogy az nem építési telken került elhelyezésre. Ebből következik, hogy a jogerős ítélet tévesen alkalmazta az OTÉK
39. számú mellékletének
40. pontját, és hagyta figyelmen kívül az OTÉK
41. számú mellékletének
42. pontjában a telek beépített területére vonatkozó rendelkezéseket. Ez utóbbi és a jogerős ítélet által nem alkalmazott rendelkezés szerint a telek beépített területének számítása során minden a telken álló, a környezet terepszinthez képest 1 méternél magasabbra emelkedő építménynek vízszintes síkban mért vetületi területét össze kell adni, ennek során a perbeli ingatlanon álló lakóépület nem hagyható figyelmen kívül. Tekintettel arra, hogy a HÉSZ
43. § /5/ bekezdése szerint az érintett telek maximális beépítettsége 3 % lehet, és ezt már a telken álló kb. 89 m²-es lakóépület eleve túllépte, ezért helytállóan foglalt állást az alperes határozata abban, hogy az emellé épített lugas semmilyen formában szabályossá nem tehető, azt le kell bontani. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
44. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
45. § /4/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak voltak, a jogszabályoknak megfelelő új határozattal a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest kötelezte az elsőfokú eljárásban és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Pp.
46. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
47. § /1/ bekezdése alapján. A Legfelsőbb Bíróság az illetékről az illetékekről szóló
48. évi XCIII. törvény
49. § /3/ bekezdése, az
50. § /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
51. § /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
52. június
53. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács András sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró