Kfv.37895/2009/3 – Kúria

Kfv.III.37.895/2009/

1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt C. P. felperesnek a Országos Rendőr-főkapitányság alperes ellen igazgatásrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
2. szeptember
3. napján kelt K.27.178/2009/
4. számú jogerős ítélete ellen az alperes
5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.178/2009/
6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- /azaz tízezer/ forint elsőfokú- és 10.000./azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint keresetiés 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes a tulajdonát képező személygépkocsival
7. augusztus
8. napján a
9. fsz. főúton a megengedett legnagyobb 40 km/óra sebesség helyett 65 km/órával közlekedett. A sebességtúllépésről készített képek alapján a Megyei Rendőr-főkapitányság /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ eljárást indított, és
10. október
11. napján kelt és
12. december
13. napján kézbesített 21000-1726152/2008.Ált. számú határozatával a felperest 40.000.Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
14. február
15. napján kelt 21000-172/6152/5/2008/objf. számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. másodfokú határozatával az Az alperesi határozat megállapította, hogy a szabályszegés elkövetése és a határozat közlése érdekében tett intézkedés között 86 nap telt el, amellyel az elsőfokú hatóság eljárási szabályt szegve a közúti közlekedésről szóló
16. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./ 21.§-ának /3/ bekezdésében foglalt határidőt túllépte, ugyanakkor ez a döntés érdemére nem hatott ki, és a kézbesítési szabályok megsértése nem minősül lényeges eljárási szabálysértésnek. A felperes keresetében a Kkt.
17. §-ának /3/ bekezdésére, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
18. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 1.§-ának /1/ bekezdésére, 4.§-ának /1/ bekezdésére, 33.§-ának /1/ és /7/ bekezdésére hivatkozással, jogszabálysértés miatt kérte a határozat - elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedő - hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az ítélet megállapította, hogy a felperes a sebességtúllépést és ezzel kapcsolatban a határozatban megállapított tényállást nem vitatta, a szabályszegést a járműről készült fényképfelvétel igazolja, amely a mért sebességet, a felvétel időpontját, és az egyedi azonosításra alkalmas egyéb adatokat is tartalmazza, ugyanakkor a perbeli időszakban a Kkt.
19. §-ának /3/ bekezdésében szabályozott 60 napos határidő objektív, anyagi jogi határidő, amelyen belül kellett volna a bírságoló határozatot közölni. A hatóság az ügyintézési határidőt - jogszabályt sértve jelentős mértékben túllépte, amely jogszabálysértés az érdemi döntésre is kihatott. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy a határozat meghozatalára 60 napon belül került sor, és a döntés közléséről a Ket.
20. §-ának /6/ bekezdése külön rendelkezik. A kézbesítés késedelme nem hatott ki, illetve nem hathatott ki az ügy érdemére, ekként a hatályon kívül helyezésnek sem lehetett volna helye. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
21. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
22. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes alapján. felülvizsgálati kérelme alapos az alábbi indokok A jelen ügyben alkalmazandó, a perbeli időszakban hatályos Kkt.
23. §-ának /3/ bekezdés második mondata értelmében a bírságot a hatóság az /1/ bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A Kkt.
24. §-ának /1/ bekezdés a/ pontja értelmében a gépjármű üzembentartója, illetve a 21/A. §-ának /2/ bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó külön jogszabály által meghatározott egyes előírások betartásra kerüljenek. A Kkt.
25. §-ának /4/ bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén alkalmazandó szabályokról szóló 1/2010./II.18./ közigazgatási jogegységi határozat I. pontjában megállapította, hogy a Kkt.-ban szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A II. pont szerint a határidő túllépése az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai az Alkotmány
26. § /2/ bekezdése alapján a bíróságokra kötelezőek. Az 1/2010./II.18./ KJE határozat /a továbbiakban: jogegységi határozat/ a Kkt.
27. §-ának /4/ bekezdése - a perbeli időszakban a
28. §-ának /3/ bekezdése - értelmezését végezte el, mely jogértelmezés a jelen ügyben is irányadó. A jogegységi határozat III. pontjának utolsó mondata rögzíti, hogy ha a határozat meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik, akkor az szintén a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmével járhat. Ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihathat. A jogegységi határozat szerint a Ket.
29. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi, és ezért az ügyfél részére a jogszerű magatartás fennálltának, vagy a vele szemben szankció alkalmazása törvényi akadályának bizonyítását elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. Jelen ügyben a felperes keresetében nem vitatta, hogy a tulajdonában lévő gépjármű a megengedett sebességet túllépte és megvalósította a Kkt.
30. §-ának /1/ bekezdés a/ pontja szerinti előírások megsértését, és nem hivatkozott a Kkt. 21/A. §-a szerinti kimentési okokra, továbbá arra sem, hogy a késedelem miatt a bizonyítás elnehezült volna és ezáltal sérült volna a tisztességes ügyintézéshez való joga. Mindezért a jelen ügyben megállapítható, hogy a 60 napos határidő túllépése, a kézbesítés késedelmének indokolatlanul hosszú volta a Ket.
31. §-ának /1/ bekezdése alapján önmagában nem jelentett olyan, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést, amely automatikusan a bírságoló határozat hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. Erre tekintettel a jogerős ítélet a Kkt.
32. §-ának /3/ bekezdésébe ütközően foglalt állást arról, hogy a 60 napos határidőn belül meghozott határozat kézbesítésének elhúzódása önmagában megalapozta volna a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A Legfelsőbb Bíróság ezért a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezéséről téves jogértelmezéssel meghozott jogerős ítéletet a Pp.
33. § /5/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és egyben a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
34. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
35. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes elsőfokú- és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére, figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
36. § /3/ bekezdésére is, és az illetékekről szóló
37. évi XCIII. törvény
38. § /1/ bekezdése és a
39. § /3/ bekezdése, illetve a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
40. § /2/ bekezdése alapján a felperest a 36.000.- Ft felülvizsgálati eljárási illeték és további 16.500.- Ft kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a további felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
41. §ának /1/ bekezdés e/ pontja zárja ki. Budapest,
42. június
43. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr. Tóth Kincső sk. bíró