Kfv.37659/2009/7 – Kúria

Kfv.IV.37.659/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Bártfai Beatrix ügyvéd/ által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal /6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32./ alperes ellen földhasználati nyilvántartás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 16.K.26.442/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 16.K.26.442/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az ÁPV Rt. - mint haszonbérbeadó -
6. május
7. napján a Kertészeti Kft-vel mint haszonbérlővel mezőgazdasági haszonbérleti szerződést kötött az állam tulajdonában álló több ingatlanra, közte a szőlő művelési ágú ingatlanokra is. A földhivatal
8. március
9. napján földhasználati lapot állított ki az ingatlanokat érintően - földhasználóként a Kft-t feltüntetve -, a földhasználat jogcímeként szívességi használatot feljegyezve. A mezőgazdasági haszonbérleti szerződést a felek
10. december
11. napján módosították. Megállapították, hogy a haszonbérbeadó jogutódja a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet, míg a haszonbérlő jogutódja a Kft. A két ingatlant a felperesek árverésen megvásárolták, 1/2-1/2 arányú tulajdonjogukat
12. március
13. napján bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. A II. rendű felperes
14. október
15. napján a földhasználati nyilvántartást érintő kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a két ingatlan vonatkozásában földhasználati jogát jegyezzék be; 1/2 részben tulajdonjogára, 1/2 részben pedig szívességi használatra alapítottan. Az első fokon eljárt Kecskeméti Körzeti Földhivatal tájékoztatta a II. rendű felperest arról, hogy a két ingatlan földhasználójaként a Kft. szerepel a nyilvántartásban. Felhívta a II. rendű felperest, hogy a Kft. szívességi használatára vonatkozó bejegyzés törléséhez csatolja be a földhasználatot felmondó, és a felmondást elfogadó nyilatkozatot, vagy az érintettek közös nyilatkozatát tartalmazó okiratot, ennek hiányában pedig jogerős bírói ítéletet a földhasználat megszűnéséről. A II. rendű felperes a felhívásnak nem tett eleget, ezért a Kecskeméti Körzeti Földhivatal a 702780/6/
16. számú végzésével a földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelem tárgyában indult eljárást megszüntette. A II. rendű felperes fellebbezett a végzés ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
17. december
18. napján kelt 70013/2/
19. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és a földhasználati bejegyzés iránti kérelmet elutasította. A felperesek keresetükben az alperes végzésének megváltoztatását kérték akként, hogy a földhivatal törölje a Kft. szívességi földhasználati jogát, és jegyezze be a földhasználati nyilvántartásba a II. rendű felperes földhasználati jogát, kérelmének megfelelően. Álláspontjuk szerint az érvénytelen szerződésen alapuló földhasználatot a földhivatalnak hivatalból törölnie kellett volna, vagy legalább a használat megszűnésének megállapítása után szintén hivatalból kellett volna intézkednie a Kft. földhasználati jogának törléséről. A megyei bíróság a felperesek keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Ket.
20. § /1/ bekezdésére és
21. § /1/ bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy elsődlegesen észlelte azt, hogy az alperes az elsőfokú végzés megváltoztatásáról végzéssel határozott másodfokon, amely végzés - tartalma szerinti döntés - az ügy érdemére vonatkozik. E körben a megyei bíróság a Legfelsőbb Bíróság 1/
22. közigazgatási jogegységi határozatára hivatkozott, mely szerint a bíróság a Ket.
23. § /1/ és /2/ bekezdése alapján a téves formában meghozott közigazgatási döntést, illetve a nem alakszerű formában meghozott közigazgatási aktust hivatalból a tartalma szerinti eljárásban vizsgálja felül. A megyei bíróság álláspontja szerint ebből következően az alperes végzés formájában hozott - de az ügy érdemi elbírálására vonatkozó - határozatát a megyei bíróságnak közigazgatási peres eljárás keretében kellett felülbírálnia. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/
24. /XII. 23./ Kormányrendelet /a továbbiakban: R./
25. § /1/, /2/ és /3/ bekezdésére hivatkozással megállapította a megyei bíróság, hogy az a tény, hogy a felperesek birtokolják az ingatlant - mivel a tulajdonos őket birtokba bocsátotta - önmagában nem alkalmas annak kétségtelen megállapítására, hogy a földhasználata megszűnt; még annak fényében sem, hogy a kft. a felperesek birtokba lépését követően birtokvédelmi eljárást nem kezdeményezett. A megyei bíróság álláspontja szerint a jogszabály helyes értelmezése során a „kétségtelen" kitétel fennállása bír relevanciával. Az nem vitatott, hogy a felperesek vannak birtokban, de nem igazolt, hogy a földhasználó kft. megszűntnek tekinti a földhasználatot. Éppen ellenkezőleg, a megyei bíróság arra talált peradatot, hogy a kft. az ingatlanon fennálló haszonbérleti szerződésen alapuló használatot igényli, ennek érdekében a felperesekkel szemben polgári pert is kezdeményezett; tehát nem jogszabálysértő a földhivatal azon eljárása, hogy hivatalból nem törölte a Kft. földhasználati jogát. Megjegyezte a megyei bíróság, hogy a földhivatal a Kft. szívességi használatát biztosító szerződés érvényességének felülvizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel, mert ez a polgári bíróság hatásköre. Ugyancsak ebből következik, hogy a jelen közigazgatási peres eljárás keretei között nem volt vizsgálható a hivatkozott földhasználati szerződés érvényessége. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet; annak hatályon kívül helyezését kérték, a keresetükben foglaltakat fenntartották. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti az R.
26. § /2/ bekezdését. Álláspontjuk szerint a termőföld használata esetében mindenképpen szükséges annak a feltételnek a fennállása, hogy a földhasználó az ingatlant ténylegesen használja folyamatosan, rendeltetésszerűen, és annak birtokában legyen. A megyei bíróság megállapította, hogy jelen esetben a felperesek vannak az ingatlan birtokában, azonban - a bíróság álláspontja szerint - az nem igazolt, hogy a földhasználó Kft. megszűntnek tekinti a földhasználatot; bár ténylegesen ilyen joga bizonyosan nincs, és nem is volt. Ezen állításával a megyei bíróság jogszabálysértő módon, teljesen ellentétesen foglalt állást az R.
27. § /2/ bekezdésében foglaltakkal, ugyanis ezen jogszabályhely alapján a földhasználat fennállása ténykérdés. Hivatkoztak arra, hogy az ingatlan tulajdonosai és birtokosai is, az ingatlannal kapcsolatban a birtokvédelmi eljárást a Kft. velük szemben a mai napig nem kezdeményezte; a jelen perbe a Kft. perbehívása megtörtént, azonban a perbehívást nem fogadta el, és a perben - noha arról tudomása volt - semmilyen nyilatkozatot nem tett. Ezen tények - álláspontjuk szerint - együttesen azt támasztják alá, hogy az R.
28. § /2/ bekezdésének megfelelően a használat megszűnésének ténye a jelen esetben kétségtelenül megállapítható, és annak megfelelően a használó által is elismerten, fent nem álló földhasználati jog törlésének akadálya nincs. Kifejtették, hogy a Kft. által indított polgári per jelen eljárásban relevanciával nem bír. Előadták, hogy a felek között a használattal kapcsolatosan nem jött létre konszenzus, ezért van folyamatban ez az eljárás a Kecskeméti Városi Bíróság előtt. A Kft. abban a perben maga állította, hogy nincs szívességi használati joga az ingatlanon, ennek ellenére ezt a tényt sem a földhivatal, sem a bíróság nem vette figyelembe, és jogszabályellenes állapot áll fenn a közhiteles nyilvántartásban. Kifogásolták, hogy a megyei bíróság nem bírálta el teljes terjedelmében az általuk előadott kereset minden pontját. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
29. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy az ügyben kiindulási alap egy jogerősen bejegyzett földhasználat a Kft. részére, amelynek a törlése iránti, a II. rendű felperes földhasználati bejegyzési kérelmét a termőföldről szóló 1994., évi LV. törvény /a továbbiakban: Tft./ és az R. szabályai alapján kell elbírálni. A szívességi földhasználatot
30. szeptember 2-i hatállyal állapította meg a
31. évi XXIII. törvény, azonban ez a jogintézmény már korábban is létezett, mint ingyenes átengedési forma a korábban hatályos, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/
32. /XII. 13./ Kormányrendelet
33. § i/ pontja szerint, mint lehetséges jogcím, és a Tft. 24/A. § /2/ bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a korábbi szerződések érvényességét nem érinti az /1/ bekezdésben foglalt rendelkezés. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szívességi földhasználatra mint ingyenes használatra a Ptk. haszonkölcsönre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, így a Ptk.
34. § /2/ bekezdése alapján jogosultak azt a felperesek felmondani. A földhasználat törléséhez a felmondáson kívül az R.
35. § /3/ bekezdése értelmében szükséges a felmondás elfogadásáról szóló nyilatkozat, vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélet. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a megyei bíróságnak az R.
36. § /2/ bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontjával is. Az R.
37. § /2/ bekezdése alapján a földhivatal hivatalból törli a termőföld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható. Helyesen fejtette ki a megyei bíróság értelmezendőségét, és értékelte e körben a felülvizsgálati kérelemben felhozottakat is. a „kétségtelenül" felperesek által a A jogerős ítélet részletesen taglalja, hogy miért nem alkalmazható jelen esetben ez a rendelkezés; a következetes földhivatali gyakorlat szerint csak akkor állapítható meg kétségtelenül a földhasználat megszűnése - és alkalmazható az R.
38. § /2/ bekezdése, azaz a hivatalbóli törlés -, ha a földhasználati megállapodást adott időtartamra kötötték, és az a meghatározott időtartam letelt. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a földhivatal regisztráló hatóság, és nincs hatásköre a földhasználó és a tulajdonos közötti jogviszony vizsgálatára; megalapozottan mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy a felpereseknek a vizsgálható körön túli érvelései polgári peres eljárás keretében értékelhetők. A felperesek által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a Kft. által ellenük indított, a Kecskeméti Városi Bíróság előtt zajló polgári perrel, és az ott elhangzottakkal kapcsolatos felperesi előadások vizsgálata sem tartozott - különös figyelemmel a Pp.
39. § /2/ bekezdésében foglaltakra - a felülvizsgálati eljárás keretei közé sem. jelen per, és így a A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben többször hivatkozott „ténykérdésre" tekintettel, az R.
40. § /2/ bekezdése alkalmazásával a felperesek által igényelt törlésnek nem volt helye, arra csak a megyei bíróság által is idézett jogszabályi rendelkezések alkalmazásával kerülhet sor. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
41. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket egyetemlegesen a Pp.
42. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
43. § /1/ bekezdése és
44. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperesek a 6/
45. /VI. 26./ IM rendelet
46. § /2/ bekezdése értelmében kötelesek. Budapest,
47. április
48. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Patyi András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő