Gfv.30373/2009/6 – Kúria

Gfv.X.30.373/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Legfelsőbb Bíróság a Hámori Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a "Bősze-Magyar" Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt a Zala Megyei Bíróságon 9.P.20.008/
2. számon indult és a Győri Ítélőtábla
3. július 7-én kelt Pf.III.20.438/2008/
4. számú végzésével kijavított,
5. június 8-án kelt Pf.III.20.438/2008/
6. számú ítélettel jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.438/2008/
7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes
8. június 20-ig az alperesi vadásztársaság tagja volt. A
9. november 16-án tartott közgyűléseken hozott határozatok megtámadásáról szóló
10. december 14-én kelt keresetlevelét ugyanezen napon postára adta. Az, a Zala Megyei Bíróságra - annak érkeztető bélyegzője szerint -
11. december 18-án érkezett meg. A felperes -
12. december 17-én - a keresetlevelét személyesen is előterjesztette. E tényt a bírósági kezelő iroda a
13. december 17-i keltezésű érkeztető bélyegzővel a felperes beadványán igazolta. A felperes keresetlevele, a beadást követően, tévesen, a peres felek között korábban folyamatban volt 9.P.20.319/
14. számú ügyhöz került - utóiratként - csatolásra. A beadványnak, új peres eljárás kezdő irataként történt lajstromozását követően, az elsőfokú bíróság, a
15. január 7-én kelt,
16. számú végzésében a felperest hiánypótlásra hívta fel. Részére a keresetlevelet és annak mellékleteit visszaküldte. Az iratok között a keresetlevél egy fénymásolati,
17. december 18-i érkeztető bélyegzővel ellátott, fénymásolt példányát helyezte el. A hiányok pótlását követő, érdemi eljárás lefolytatása után a felperes keresetének helytadott. A
18. november 16-án hozott valamennyi közgyűlési határozatot megsemmisítette, a felperesnek a közgyűlés összehívása iránti keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette: az alperes állításával ellentétben azt állapította meg, hogy a felperes az egyesülési jogról szóló
19. évi II. törvény /a továbbiakban: Etv./
20. § /1/ bekezdésében előírt, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül támadta meg a keresetben megjelölt törvénysértő közgyűlési határozatokat. A
21. november 16-án tartott, perbeli közgyűléseken részt vett. Így a 30 napos határidő utolsó napjának munkaszüneti napra esése miatt, a következő munkanapon,
22. december 17-én, a személyesen előterjesztett kereseti kérelme, a Ptké.
23. § /3/ bekezdése szerint nem késett el. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes megalapozottan hi1vatkozott arra, hogy a perbeli közgyűléseket az alperesi alapszabály III. fejezet
24. § /3/ bekezdésében előírtak értelmében, nem az arra jogosult személy, - az elnök - hívta össze. A bírósági nyilvántartásba az alperes elnökeként bejegyzett T. Gy. megbízatása ugyanis, az alapszabály
25. § /2/ bekezdés a/ pontja szerint, az 1989-ben történt megválasztását követő 5 éves megbízatási időtartam letelte miatt lejárt. Az elsőfokú bíróság a tisztségviselők megválasztásáról szóló határozatokat azért is törvénysértőnek tartotta, mert azok meghozatalakor az alapszabály
26. § /1/ bekezdésének megsértésével, a jelölő bizottság megválasztásáról határozatot hozó, és nem az azt követően összehívott közgyűlésen került sor. Az alapszabályt módosító határozat jogellenességét amiatt állapította meg, mert az alapszabály
27. § /2/ bekezdésében írtakkal szemben az arról szóló döntéshozatal a meghívóban napirendként nem került feltüntetésre. Az elsőfokú bíróság a határozatok megsemmisítése iránti kereset alapossága mellett, a tisztújítás érdekében új közgyűlésnek bíróság általi összehívása iránt előterjesztett keresetet alaptalannak tartotta. Álláspontja az volt, annak előterjesztésére kizárólag az alperes felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség jogosult. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Úgy ítélte meg, hogy az eljárt bíróság a 15/F/
28. szám alatt becsatolt, az eredeti keresetlevélen található érkeztető bélyegző adatai alapján, helytállóan állapította meg, hogy a perbeli kereset előterjesztésére, a Ptké.
29. § /3/ bekezdése szerint számítandó, az Etv.
30. § /1/ bekezdésében írt 30 napos határidő utolsó napján sor került. A másodfokú bíróság kifejtette azt is: a jogvita érdemi elbírálását nem akadályozta a felperes tagsági jogviszonyának a keresetlevél benyújtását követő megszűnése. A Pp.
31. § /1/ bekezdés g/ pontja, illetve a Pp.
32. § /1/ bekezdése értelmében ugyanis a felperes tagsági jogviszonyának a keresetlevél benyújtásának időpontjában,
33. december 17-én kellett fennállnia. Tagsági jogviszonyára tekintettel - az Etv.
34. § /1/ bekezdése szerint - aktív perbeli legitimációja nem kérdőjelezhető meg. A másodfokú bíróság az Etv.
35. § /1/ bekezdése, az Etv.
36. § /1/ bekezdése és a Ptk.
37. § /4/ bekezdése alapján azt hangsúlyozta, hogy a bírósági nyilvántartásban szereplő, a mandátumának megszűnése ellenére, e nyilvántartásból nem törölt képviselő, kifelé harmadik személyek felé tekintendő az alperes törvényes képviselőjének. Az alperes belső viszonyában, a legfőbb szervtől nyert elnöki tisztségre szóló felhatalmazás lejárta miatt, nem tekinthető elnöknek. A perbeli közgyűlések összehívására így nem volt jogosult. Az általa összehívott közgyűléseken, jogszabályoknak megfelelő közgyűlési határozat meghozatalára nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan semmisítette meg a keresettel támadott közgyűlési határozatokat. Azok további érdemi vizsgálatát a másodfokú bíróság - a megelőzően kifejtett álláspont miatt szükségtelennek tartotta. A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bírósági ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezésének megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását. Másodlagosan indítványozta a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet a Pp.
38. § /1/ bekezdését, a Pp.
39. § a/ pontját,
40. § /1/ bekezdését, az Etv.
41. § /1/ bekezdését sérti. Állította, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján okszerűtlenül következtettek arra, hogy a felperes a keresetét
42. december 17- én, a perbeli közgyűlések megtámadására nyitva álló határidőben benyújtotta. Életszerűtlennek tartotta, hogy a postára adás mellett személyesen is előterjesztette a beadványát. Utalt arra, hogy a
43. december 17-i érkeztető bélyegzővel ellátott keresetlevél csak azt követően került elő, amikor az alperes a felperes jogi képviselőjét, a bírósági iratok megtekintését követően, az elkésettségről tájékoztatta. Az alperes kifejtette azt is, hogy tagsági jogviszonyának megszűnése miatt a felperes perbeli érdekeltsége megszűnt. A fellebbezési eljárás során így kereshetőségi joga elenyészett. Tévesen állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy a jogvita érdemi elbírálásának nem volt akadálya. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság, a Pp.
44. § /2/ bekezdése alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a jogerős ítéletet. Megállapította, hogy az, az alperes által megjelölt jogszabályokat az alábbiakra tekintettel nem sérti. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében /pl. BH. 2009.29./ kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt, a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. Felülmérlegelésre kizárólag a Pp.
45. § /1/ bekezdésének megsértése, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése adhat okot. Az alperes állításával ellentétben, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság okszerűen következtetett arra, hogy a nyitvaálló határidőben nyújtotta be a felperes a keresetlevelét. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/
46. /VIII.1./ IM rendelet /a továbbiakban: BÜSZ/
47. § /5/ bekezdésében foglaltak szerint, a 15/F/
48. alatti beadvánnyal igazolta, hogy azt személyesen a bíróságnak az érkeztető bélyegzőn szereplő időpontban -
49. december 17 - átadta. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság az EBH
51. számú elvi határozatában is utalt, a bírósági kezelőirodának, illetve a bíróságnak az esetleges mulasztása nem eshet a fél terhére. Az a körülmény, hogy
52. december 17-i érkeztetéssel ellátott keresetlevél a bíróságon nem volt fellelhető, ilyen példánnyal kizárólag a felperes rendelkezett - egyéb ellentétes adat hiányában a felperesi kereset határidőben történő előterjesztésére vonatkozó állítást nem teszi kétségessé. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban is a másodfokú bírósággal, hogy a felperesnek a keresetlevél benyújtását követő tagsági jogviszonyának megszűnése ellenére, a jogvita érdemben elbírálható volt. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság a BH
54. számú eseti döntésében is utalt, a Pp.
55. § /1/ bekezdés g/ pontja szerint, a keresetlevél benyújtásának időpontjában vizsgálandó, hogy a jogszabályban arra feljogosított személy indítja-e meg a pert. A felperes, a peres eljárás során nem vitatottan,
56. december 17én még az alperesi vadásztársaság tagja volt. Az Etv.
57. § /1/ bekezdése szerint, az általa sérelmesnek tartott közgyűlési határozatok megtámadására így jogosult volt. Tagsági jogviszonyának ezt követő megszűnése ezért, a másodfokú bírósági érdemi határozathozatalt nem gátolta. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokokkal, a Pp.
58. § /3/ bekezdése alapján, a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, igazoltan felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Annak viseléséről a Pp.
59. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
60. § /1/ bekezdése szerint ezért rendelkezni nem kellett. Budapest,
61. június
62. Dr. Bodor Mária sk. a tanács elnöke Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. előadó-bíró Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: írnok