Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.069/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Hajdu & Menyhei Ügyvédi Iroda (1052 Budapest, Petőfi Sándor u.
- IV/
- szám, ügyintéző: dr. Menyhei Ákosügyvéd ) által képviselt I. rendű és a II. rendű felperesnek a Dr. Tanda Ügyvédi Iroda (1111 Budapest, Karinthy Frigyes út
- IV/
- szám, ügyintéző: dr. Tanda Zsoltnéügyvéd) által képviselt alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- november 17-én kelt 10.G.40.006/2009/
- számú ítélete ellen a felperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság által Cg.07-09-016701 cégjegyzékszámon nyilvántartott alperes (korábbi székhelye és cégjegyzékszáma: 230 Érd, Szövő u.
- szám, Cg.13-09-114117)
- március
- napjától végelszámolás alatt áll, végelszámolója id. Z. Jné, aki
- november
- napjától ügyvezetője az alperesnek. Ezen időpontot megelőzően,
- július
- és november
- között az alperes ügyvezetője az I. rendű felperes és N. G. voltak, akiknek a képviseleti joguk együttes volt. A II. rendű felperes
- november 28-ig az egyszemélyes társaságként működő alperes egyedüli tagja volt, amely tagnak a képviseletét az alperesi társaságban a
- március 19-én kelt, egy évre szóló meghatalmazás alapján B. S. (1145 Budapest, Amerikai út
- szám alatti lakos) látta el. B. S.
- november 28-án a II. rendű felperes nevében alapítói határozatokat hozott: Az 1/
- (XI.28.) számú alapítói határozattal N. G. és M. J. Z. ügyvezetőket a tisztségükből visszahívta, a megbízatásuk, illetve a tisztségük a határozathozatal napjával megszűnt. A 2/
- (XI.28.) számú alapítói határozattal id. Z. Jnét nevezte ki ügyvezetővé határozatlan időre, akinek a cégjegyzési joga önálló és korlátozás nélküli. A 3/
- (XI.28.) számú alapítói határozat szerint a II. rendű felperes a társaságban a tagsági jogait megtestesítő üzletrészét adásvétel jogcímén id. Z. Jnéra átruházta át, aki az üzletrész megszerzésével a társaság egyedüli tagjává válik. Az üzletrész adásvételi szerződést ugyanezen a napon írásba foglalták. Id. Z. Jné mint új tag hozta a 4/
- (XI.28.) számú alapítói határozatot, amellyel az alperes addigi 2000 Szentendre, Közép-hegy utca 2153 hrsz-ú székhelyét 2030 Érd, Szövő utca
- szám alatti székhelyre helyezte át, majd az 5/
- (XI.28.) számú alapítói határozattal elhatározta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(2)bekezdésében szabályozott lehetőséggel élve a „társasági szerződés módosítása” tekintetében szerződésminta alkalmazására való áttérést a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan. Az alapítói határozatok alapján az alperes
- december 3-án benyújtotta a változásbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz, az eljárást egyszerűsített cégeljárás keretében érte lefolytatni. A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a
- december 3-án kelt Cg.13-09-114117/
- számú végzésével egyszerűsített eljárás keretében a változásokat bejegyezte, és a végzés a Cégközlönyben
- december 18-án közzétételre került. A felperesek az alperesi társaság
- november 28-án hozott alapítói határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt pert indítottak, és a Pest Megyei Bíróság a 10.G.40.007/2009/
- számú részítéletével az alperes 1/2008.(XI.28.), 2/2008.(XI.28.) és 3/
- (XI.28.) számú alapítói határozatait hatályon kívül helyezte (a részítélet
- június 1-jén emelkedett jogerőre), és a perben eljáró elsőfokú bíróság a 4/
- (XI.28.) és 5/
- (XI.28.) számú alapítói határozatok vonatkozásában a pert elkülönítette és a per tárgyalását ebben a körben felfüggesztette. A jelen peres eljárást a felperesek a Ctv.
- §
(1)bekezdésére alapítottan a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg.13-09-114117/
- számú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezése iránt kezdeményezték, és az alperes perköltségben való marasztalását is kérték. A felperesek a keresetükben előadták, hogy B. S.
- március 19-én kelt meghatalmazását a II. rendű felperes igazgatósága
- október 1-jén visszavonta, így B. S. képviseleti jogosultságát ezen időponttól megszüntette. A felperesek a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdésére, a Ptk. 199., 205., 219-
- §-ára hivatkoztak és kifejtették, hogy B. S. álképviselő volt, az alapítói határozatok meghozatalára nem volt jogosult, így cselekménye a II. rendű felperest nem köti. Véleményük szerint B. S.-nak még hatályos meghatalmazás esetén sem lett volna joga a határozatokat meghozni, mivel ahhoz a II. rendű felperes igazgató tanácsa vagy taggyűlése által előzetesen adott felhatalmazására volt szükség, ami nem volt meg, továbbá B. S. képviselete korlátozott volt. A felperesek álláspontja szerint a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt okiratok (amelyek között szerepelt B. S. meghatalmazása és az üzletrész átruházási szerződés is) alapján az elsőfokú bíróságnak az előbbieket észlelnie kellett volna. A felperesek a véleményük alátámasztásához hivatkoztak arra is, hogy a változásbejegyzési eljárásban csatolt okiratokon B. S. különböző minőségek feltüntetésével írt alá (pl. az üzletrész adásvételi szerződésen meghatalmazottként, az alapítói határozatokon alapító tag igazgatójaként), amely ellentmondások miatt a változások bejegyzésének nem volt helye. A felperesek a kereseti kérelmük megalapozottságának alátámasztásához eredetileg előadott indokaikat
- szeptember 30-án kiegészítették azzal, hogy a perrel támadott változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértésének további okaiként előadták, hogy az alapítói határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv nincs ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva, pedig az érvényességi feltétele a székhelyáthelyezést tartalmazó és a szerződésmintára való áttérésről rendelkező alapítói határozatnak. Ebben a beadványukban a felperesek hivatkoztak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
- évi CXXXVI. törvény
- és
- §-aira és az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény
- §-ára, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/
- (XI.19.) számú szabályzatának több pontjára, továbbá kérték a változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratokat készítő dr. P. F. ügyvéd tanúkénti meghallgatását, illetve a 10.G.40.007/
- számú perben tett tanúvallomása felhasználását a jelen perben. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az I. rendű felperes csak az ügyvezetői tisztsége törlésével kapcsolatos változások miatt indíthat pert, azonban - mivel együttes cégjegyzési joga volt és a másik visszahívott ügyvezető nem támadta meg az alapítói határozatokat - az eredeti állapot nem állítható helyre ebben a körben. Az alperes álláspontja szerint a változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselő a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, B. S. a meghatalmazását megfelelően igazolta, a meghatalmazás
- október 1-i visszavonását tartalmazó jegyzőkönyv magyar nyelvre fordítása csak
- január 8-án készült, és a felperesek a keresetükben nem is állították, hogy azt a cégeljárásban csatolták volna. Az alperes utalt arra is, hogy a jogszabálysértés csak abban a körben vizsgálható, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az alperes kérte N.né T. A. (a II. rendű felperes kézbesítési megbízottja) tanúkénti meghallgatását. A Pest Megyei Bíróság a felperesek keresetét elutasította és egyetemlegesen kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 15.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a felek által csatolt iratok alapján, a bejelentett tanúk meghallgatása nélkül hozta meg a határozatát. Az indokolás szerint a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben előterjesztett kereset a végzésben foglalt adatok és a végzés alapjául szolgáló iratok jogszabálysértő voltára egyaránt alapítható, de az ügyész az egyetlen, aki a határozat teljes terjedelmével szemben perindításra jogosult, az egyéb jogosultak csak a rájuk vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatban indíthatnak pert. Így az I. rendű felperes kizárólag az őt mint ügyvezetőt törlő rendelkezéssel szemben, a II. rendű felperes pedig a tagként való törlése miatt indíthat keresetet, az ügyvezetők visszahívása és új ügyvezető választása miatt nem (elírás miatt az ítélet alpereseket tüntetett fel). Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában kifejtette továbbá, hogy a perben eljáró bíróság vizsgálati lehetőségének kereteit a cégeljárás keretei és korlátai határozzák meg, az egyszerűsített cégeljárással összefüggésben a lehetőségek korlátozottabbak, a Ctv.
- számú melléklet
- pontjában felsorolt okiratok meglétére szorítkozhat az alaki vizsgálat, a tartalmi vizsgálat pedig a kérelem kitöltésének helytállóságára és névfoglalás hiányában a cégnév jogszerűségére terjedhet ki. Az eljáró jogi képviselő a változásbejegyzési kérelmen feltüntette és benyújtotta a változás alapjául szolgáló, a Ctv.
- számú melléklet I. pontjában felsorolt összes okiratot és törvényességi nyilatkozatot is tett, a változásbejegyzési kérelem kitöltése tartalmi szempontból helytálló. A cégbíróság tartalmi vizsgálata pedig kizárólag a változásbejegyzési kérelem kitöltésének helytállóságára szorítkozhat. A cégbíróság a Cg.13-09-114117/
- számú végzése meghozatalakor a fentieknek megfelelően járt el, így eljárási szabályt nem sértett. Az elsőfokú bíróság mind a felperes, mind az alperes tanúmeghallgatás iránti bizonyítási indítványát elutasította. A tanúmeghallgatás mellőzését azzal indokolta, hogy sem tanú meghallgatásának, sem a másik perben tett tanúvallomás felhasználásának nincs helye, ugyanis a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben kizárólag a cégbíróság eljárása vizsgálható felül az okiratok alapján, és a változásbejegyzési egyszerűsített cégeljárásban sincs helye ilyen bizonyítás foganatosításának. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)bekezdése alapján kötelezte a felpereseket az alperes javára perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést (
- sorszám), a fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérték. Lényegében teljes egészében megismételték az elsőfokú eljárásban általuk már előadottakat. A Gt.
- §
(3), 18. §
(1)és 52. §
(2)bekezdésére hivatkozva előadták, hogy a létesítő okirat szerződésmintára történő áttéréssel megvalósuló módosításnál az áttérés elhatározásáról szóló döntést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, és ezen módosító okirat vagy jegyzőkönyv alapján kell a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kitölteni. Utaltak arra, hogy a jelen perben támadott változásbejegyzést elrendelő végzés rögzítette, hogy a változások bejegyzésére a legfőbb szerv jegyzőkönyve, valamint a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat alapján került sor. A felperesek véleménye szerint külön módosító okirat csatolása hiányában a legfőbb szerv határozatáról szóló jegyzőkönyvet kellett volna közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni, azonban az alapítói határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv ügyvédi ellenjegyzést nem, hanem csak dr. Pőcze Ferenc aláírását tartalmazza, így ez a változásbejegyzés alapjául nem szolgálhatott volna. A felperesek B. S. képviseleti minőségével kapcsolatosan hivatkoztak arra, hogy a Pest Megyei Bíróság a 10.G.40.007/2009/30. számú részítéletében az alapítói határozatokat már hatályon kívül helyezte, a változásbejegyzési végzés meghozatala során nem ezt kellett volna hivatalból észlelnie a cégbíróságnak, hanem azt, hogy a végzés alapjául szolgáló okiratokon ellentmondásos volt B. S. képviseleti minősége, az okiratokon hol „igazgató”, hol „meghatalmazott”, hol „igazgató meghatalmazott” megjelölés szerepelt. A felperesek kifejtették azt is, hogy a 13. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés meghozatala során a cégbíróságnak jóval szélesebb körű vizsgálati kötelezettsége lett volna, a felperesek a Ctv. 52. §
(2)bekezdése, a Gt. 141. §
(1)bekezdésének r) pontja, 168. §
(1)bekezdése, 11. §
(3)bekezdése és 18. §
(1)bekezdése felhívásával utaltak arra, hogy a szerződésmintára történő áttérés esetén a legfőbb szerv határozata váltja ki azt a joghatást, amelynek eredményeképpen a változásbejegyzési eljárás egyszerűsített eljárásban történő lefolytatására lehetőség nyílik. A felperesek véleménye szerint az eljáró cégbíróságnak az egyszerűsített eljárás szabályainak alkalmazását megelőzően kellett volna megvizsgálnia, hogy a szerződésmintára való áttérés jogszerű-e, azaz az eljárásának ki kellett volna terjednie az áttérésre vonatkozó döntést tartalmazó jegyzőkönyv tartalmi megvizsgálására is. A felperesek álláspontja szerint a szerződésmintára történő áttérésen alapuló változásbejegyzési eljárásban az általános ügyintézési határidő az irányadó éppen azért, hogy a cégbíróságnak legyen elég ideje arra, hogy az áttérés tényét és jogszerűségét megvizsgálja. Ennek folytán a cégbíróságnak a
- november 28-i határozatokról felvett, a változásbejegyzési kérelemhez csatolt jegyzőkönyv tartalmi vizsgálatát el kellett volna végeznie, és észlelnie kellett volna mindazokat a hiányosságokat, amelyeket a keresetükben előadtak. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a jelen per tárgyát képező változásbejegyzést elrendelő végzés a Ctv.
- §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárásban született, és a perben csak azon személy kereshetőségi joga ismerhető el, akire a bejegyző végzés nevesítve rendelkezést tartalmaz. Egyetértett az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának azzal a részével, amely szerint az egyszerűsített cégeljárásban a lehetőségek jóval korlátozottabbak az alaki és a tartalmi vizsgálat tekintetében az általános cégeljáráshoz képest, így az egyszerűsített cégeljáráshoz kapcsolódó perben is ehhez kell igazodni. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta a cégeljárásban eljáró ügyvéd által kezdeményezett változásbejegyzési eljárást, az azzal kapcsolatos iratokat, és tényszerűen állapította meg, hogy az eljáró ügyvéd a változás alapjául szolgáló, a Ctv.
- számú mellékletének I. pontjában felsorolt összes okiratot benyújtotta. Az alperes véleménye szerint is az egyszerűsített cégeljárásban az alaki vizsgálat csak az okiratok meglétére terjedhetett ki és a tartalmi vizsgálat kizárólag a kérelem kitöltésének helytállóságára szorítkozhat, ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelem kitöltése és a szükséges mellékletek csatolása megfelelt a jogszabályoknak. A fellebbezés megalapozatlan. A Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A
(2)bekezdés szerint a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A
(3)bekezdés szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az I. rendű felperest, mint az alperes együttes képviseletére jogosult ügyvezetőjét, a perindítási jog a változást bejegyző végzésnek csak arra vonatkozó rendelkezésére illeti meg, amellyel a cégbíróság őt a képviseletre jogosultak köréből törölte. A Fővárosi Ítélőtábla nem ért egyet az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy a II. rendű felperest, mint az egyszemélyes társaságként működő alperes egyedüli tagját, a perindítási jog a változást bejegyző végzésnek csak arra vonatkozó rendelkezésére illeti meg, amellyel a cégbíróság őt a tagok köréből törölte. A cégbíróság jelen perrel támadott Cg.13-09-114117/
- számú végzése a II. rendű felperesre vonatkozóan rendelkezést tartalmaz, amely végzés több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a II. rendű felperest érinti, ezért a II. rendű felperes keresettel támadhatja meg a változásbejegyzést elrendelő végzésnek az őt érintő valamennyi rendelkezését. Ezek közé nemcsak a II. rendű felperes tagok köréből való törlését tartalmazó rendelkezés sorolható, hanem mindaz a rendelkezés, amely a II. rendű felperes tagsági jogviszonya megszűnésével összefüggésbe hozható, mert azok mind érintik a II. rendű felperest. Ennek folytán a II. rendű felperes a változásbejegyzést elrendelő végzésnek azokat a rendelkezéseit is támadhatja a jelen perben, amelyek azon alapulnak, hogy a II. rendű felperes tagsági jogviszonya megszűnésére alapítottan az egyszemélyes alperes új tagja alapító alapítói határozatokat hozott, és azok a változások bejegyzésének alapjául szolgáltak, hiszen ezek a rendelkezések érintik a II. rendű felperest. Ettől eltérő értelmezés olyan jogellenes állapot kialakulásához vezethetne, hogy amennyiben az egyszemélyesként működő korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagjának törlését elrendelő rendelkezés jogszabálysértése miatt a változásbejegyzést elrendelő végzésnek ez a rendelkezése - a perben nem kiküszöbölhető jogszabálysértés miatt - esetleg hatályon kívül helyezésre kerülne, a cégjegyzékben fennmaradnának továbbra is az olyan jogszabálysértő adatok, amelyek a tagváltozás jogszabálysértésével összefüggésben jogszabálysértően keletkeztek. A Fővárosi Ítélőtábla jogi álláspontja szerint a II. rendű felperest, mint az egyszemélyes társaságként működő alperes egyedüli tagját a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg.13-09-114117/
- számú végzésének minden rendelkezésére vonatkozóan megilleti, mert azok mindegyike érinti a II. rendű felperest. A Ctv.
- §
(2)bekezdésében meghatározott perindítási határidő jogvesztő, amely miatt a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben eljáró bíróságnak a kereseti kérelemben előadottak közül csak azokat a hivatkozott jogszabálysértéseket kell vizsgálnia, amelyekre a felperes a jogvesztő határidőn belül hivatkozik. A jelen pert a felperesek a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül benyújtott keresetlevelükkel kezdeményezték, amelyben kizárólag az alapítói határozatok meghozatalánál B. S. képviseleti jogosultságának hiányára hivatkoztak, amelyet véleményük szerint a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna a csatolt okiratok (különösen B. S. meghatalmazásának tartalma, valamint B. S.-nak az üzletrész adásvételi szerződésen és az alapítói határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvön lévő különböző megjelölése) alapján. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban B. S. képviseleti jogosultságának hiányát és B. S. képviseleti minőségének ellentmondásait nem észlelhette, mert a cégbíróság vizsgálati jogköre a Ctv. 48. §
(6)bekezdése alapján rendkívül korlátozott. A Ctv.
- § -ában szabályozott egyszerűsített cégeljárásban a Ctv.
- számú mellékletének I. részében felsorolt okiratokat kell és lehet csatolni, amelyek között nem szerepel sem az üzletrész adásvételi szerződés, sem az üzletrész adásvételi szerződést a tag nevében aláíró személy részére adott meghatalmazás. A cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban csak azt vizsgálhatja, hogy a Ctv.
- sz. mellékletének I. részében felsorolt okiratokat csatolták-e, de ezeket az okiratokat sem tartalmi, sem a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából nem vizsgálhatja. Ennek következményeként a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban nem észlelhette B. S. meghatalmazásának korlátait és a csatolt okiratokban esetleg meglévő ellentmondásokat. A felperesek által a kereseti kérelmükben meghatározott okból a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzése nem jogszabálysértő. A felperesek a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértésének okait az eredetileg előterjesztett kereseti kérelmükhöz képest bővítették a
- szeptember 30-án (pl. a II. rendű felperes mint az alperes egyedüli tagja nevében B. S. által hozott 1-3/
- (XI.28.) számú alapítói határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv nincs ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva), amelyeket a Ctv.
- §
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő letelte után adtak elő először, ezért ezeket az újabb okokat az elsőfokú bíróságnak érdemben nem kellett vizsgálnia. Az elsőfokú bíróság ezekkel kifejezetten nem is foglalkozott, bár annak jogi indokait nem adta. A felperesek a fellebbezésükben megismételték azt az álláspontjukat, hogy az ügyvezető visszahívását, az új ügyvezető megválasztását, a székhelyváltozást, a szerződésminta alkalmazására való áttérést tartalmazó alapítói határozatok érvényességi feltétele a határozatokat tartalmazó okirat ügyvédi ellenjegyzése. Ezeket a jogszabálysértéseket a felperesek az elsőfokú eljárásban a jogvesztő határidő leteltét követően hozták elő, ezért ezekben a kérdésekben nemcsak az elsőfokú bíróságnak, hanem a Fővárosi Ítélőtáblának sem kell állást foglalnia. A felperesek a fellebbezésükben - a változásbejegyzést elrendelő végzést további jogszabálysértéseként - hivatkoztak arra is, hogy az alperes
- december 3-án kezdeményezett változásbejegyzési cégeljárásában nem az egyszerűsített cégeljárás szabályait kellett volna alkalmazni. Ez szintén olyan új ok, amelyet a felperesek a jogvesztő határidő leteltét követően adtak elő, ezért azzal a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem foglalkozhatott. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzése a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért az elsőfokú bíróság helyesen döntött a felperesek keresetének az elutasításáról. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A felperesek fellebbezése sikertelen maradt, ezért a felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján kötelesek a pernyertes alperes javára másodfokú perköltség fizetésére, amely a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet
- §
(1)bekezdése,
(3)és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból áll. Budapest,
- július
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Bleier Judit s.k bíró