Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.171/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Pesthy Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az ügygondnok által képviselt I. rendű, a Dr. Krasznai és Dr. Kollár Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt 11.G.41.753/2008/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi: í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes ügygondnokának 12.500,- (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az I. rendű alperesi kft. tagja és ügyvezetője volt. Az I. rendű alperesi kft.
- október 13-i taggyűlésén számos tagsági és vezető tisztségviselői, tevékenységi kört és egyéb cégadatokat és jogviszonyokat érintő kérdések mellett a felperes ügyvezetőkénti visszahívásáról is döntött, egyúttal a társasági szerződést is módosította. A 9/2008.10.
- számú határozat értelmében a taggyűlés a társasági szerződés módosítását és az egységes szerkezetű társasági szerződést egyhangúlag elfogadta. Ennek folytán a kft. új társasági szerződése - a korábbival ellentétben - már társasági szerződésmintán alapult, noha a határozat szövegében az áttérés tényére külön nem tértek ki. Az I. rendű alperesi kft. változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégjegyzéket a perbeli időszakban vezető Fővárosi Cégbírósághoz. Ebben - egyebek közt - a felperesnek mindkét minőségében (tagkénti és ügyvezetőkénti) törlését is kérte
- október 17-i hatállyal. E kérelmet a Fővárosi Cégbíróság
- október 30-án kelt Cg.01-09-691641/
- számú végzésével - a szerződésmintás kérelemre figyelemmel - egyszerűsített eljárásban elutasította, illeték-, és közzétételi díj megfizetésének igazolása hiányában. Az I. rendű alperes jogi képviselője útján ismételten előterjesztette kérelmét, amelyben e hiányosságokat már pótolta. Csatolta a kérelmében korábban is feltüntetett mellékleteket, erre figyelemmel a bíróság
- október 31-én kelt
- sorszámú végzésével
- sorszámú elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és
- sorszám alatt ugyanezen a napon elrendelte a változások bejegyzését. Ennek megfelelően a kérelemmel egyezően bejegyezte a létesítő okirat módosításának napját, a tevékenységi kör változásait, a képviseletre jogosultak adatai közé bejegyezte önálló képviseleti joggal II.rendű alperes neve vezető tisztségviselőt ügyvezetőként, a tagok közé ifjú felperes nevet, H.A.M-t és E.A.S.
- október 17i hatállyal. Az erre nézve is előterjesztett kérelem ellenére elmulasztotta azonban felperes neve felperes ügyvezetői, valamint ifjú G.T. és felperes neve felperes tagsági viszonyának törlését. Emiatt
- november 3-án az I. rendű alperesi kft. „kijavítás" (tartalma szerint: kiegészítés) iránti kérelmet nyújtott be a cégbíróságra. A cégbíróság a kérelemnek helyt adott,
- november 4-én kelt
- sorszámú végzésével elrendelte a
- sorszámú végzés kijavítását (valójában kiegészítését) oly módon, hogy
- október 17-i hatállyal a képviseletre jogosultak közül törölte felperes neve vezető tisztségviselőt ( a felperest), és a tagok közül ugyancsak
- október 17-ével törölte ifj. G.T.t és felperes nevet. A felperes
- december
- napján benyújtott keresetében a Cégbíróság
- és
- sorszámú végzésének az ügyvezetőkre vonatkozó rendelkezéseit támadta, az azt meghaladó rendelkezésekre nézve csak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(2)bekezdése szerinti jogvesztő határidő leteltét követően,
- március 25-én terjesztett elő kereseti kérelmet. Keresete indokolásául előadta, hogy a Cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az I. rendű alperes intézkedései, határozatai jogellenesek, azok a cégeljárásban határozatok meghozatalára alkalmatlanok. A cégeljárás iratanyagából megállapítható, hogy az alperesek azt a biztos megoldást választották, hogy az értesítéseket „csak dokumentálják", de azokat nem valósítják meg, sőt az ügyvezető értesítését kifejezetten mellőzték, annak ellenére, hogy az ügyvezetői megbízást érintették a napirendi pontok. A cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a társaság legfőbb szervének, a taggyűlésnek az első taggyűlési jegyzőkönyve csatolásra nem került; felperes neve ügyvezető taggyűlési értesítése nem történt meg. A társaság eljárása sértette a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- § rendelkezéseit, valamint a Ctv.
- §-át, mivel elmaradt azon taggyűlési határozat, hogy a társaság szerződésmintára tér át. Álláspontja szerint a cégbíróság ilyen határozat nélkül a szerződésmintára történő áttérést nem vehette volna figyelembe. Sérelmezte azt is, hogy a II. rendű alperes ügyvezetői tisztséget elfogadó nyilatkozata nem felelt meg a Gt. 22-
- § és a Ctv. I. sz. melléklete 1/7/a. pontjában foglaltaknak, így bejegyzésre ez okból is jogszabálysértő volt. I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében elutasítást kért, arra hivatkozott, hogy a felperes a 30 napos jogvesztő keresetindítási határidőn túl már nem terjesztheti ki keresetét olyan tényállásokra, melyeket eredetileg a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezési okaként nem nevesített. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a változásbejegyző végzést kizárólag rá vonatkozó részében jogosult támadni, ezért igénye ez okból is alaptalan. Állította, hogy az I. rendű alperes jogszerűen tért át a szerződésminta használatára létesítő okiratában, az erre vonatkozó szabályokat betartotta, a Ctv.
- sz. mellékletében előírt okiratokat a változásbejegyzési eljárásban benyújtotta, a cégbíróság helyesen, az egyszerűsített cégeljárás előírásait betartva járt el. [A II. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság 11.G.41.753/2008/
- számú elutasító ítéleti rendelkezése tekintetében a felperes fellebbezést nem terjesztett elő, a másodfokú bíróság 14.Gf.40.171/2010/
- számú végzésével
- március
- napjával az elsőfokú határozat jogerőre emelkedését állapította meg.] Az elsőfokú bíróság 11.G.41.753/2008/
- számú,
- január 22-én kelt ítéletében a felperes keresetét I. rendű alperessel szemben is elutasította, és a felperest perköltségben marasztalta. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperest az általa a jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresete tekintetében perindítási jog csak az őt, mint ügyvezetőt törlő
- sorszámú végzés 13/
- rovatával összefüggésben illette meg. A kereset érdemi vizsgálata során a Ctv. egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályait kellett alapul venni. A Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint elegendő, ha a kérelmező a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon feltünteti azt a körülményt, hogy a törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatolnak. Nem teszi kötelezővé a jogalkotó, hogy a Ctv. 52. §
(2)bekezdése szerinti olyan okiratot csatoljon a kérelmező, amely azt rögzíti, hogy a társaság szerződésminta alkalmazására tér át. A Ctv. 48. §
(2)bekezdése szerint a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok felsorolását a
- számú melléklet I. része tartalmazza. Kizárólag ezen okiratokat kell csatolni az egyszerűsített cégeljárásban, más okiratot nem; és a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát is a jogi képviselőnek kell elvégezni és nem a cégbíróságnak. A változásbejegyzési kérelem első benyújtásakor jogszerűen került sor annak elutasítására, és az ismételt kérelem előterjesztése alapján a bejegyzés elrendelése, illetve annak kiegészítése szintén jogszerű volt. A Ctv.
- §
(3)bekezdése szerint az egyszerűsített cégeljárásban a Ctv.
- számú melléklete II. pontjában felsorolt okiratok nem képezik a kérelem mellékletét, azok törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el, azokat a bíróság akkor sem vizsgálja, ha a benyújtott cégiratok közé bekerülnének. Az I. sz. mellékletben nevesített, beadandó okiratok törvényességi vizsgálatát is a jogi képviselő végzi a Ctv.
- §
(2)bekezdése értelmében. A Cégbíróság a kérelmet csak a Ctv. 48. §
(7)bekezdése szerinti okokból utasíthatja el. Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy fentiekre figyelemmel a cégbíróság végzése azon adat vonatkozásában sem jogsértő, amelynél megillette a felperest a perindítás joga. A Ctv. 65. §
(3)bekezdésére figyelemmel ugyanis a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A cégbíróságnak az egyszerűsített cégeljárásban a
- § rendelkezései szerint kell eljárni, az ott írt körülményeket kell megvizsgálni, amely kötelezettségének a cégbíróság az elsőfokú bíróság álláspontja szerint eleget tett. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a Fővárosi Cégbíróság Cg.01-09-91641/
- és
- számú változásbejegyző végzését a 13/
- sz. - felperes ügyvezetői megbízatásának törlését elrendelő - rendelkezése tekintetében kérte hatályon kívül helyezni, és az I. rendű alperest perköltség megfizetésére kötelezni. Hivatkozott a Ctv.
- §
(2)bekezdésében foglaltakra, amely szerint - ha a társaság tagjai úgy döntenek, hogy a korábban nem használt szerződésminta alkalmazására térnek át - a döntés meghozatalánál a létesítő okirat módosítására irányadó szabályokat kell alkalmazni, a Gt. 18. § értelmében pedig a társaság legfőbb szervének a társasági szerződés módosítására vonatkozó határozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Ctv. 48. §
(2)bekezdése, valamint a Ctv.
- sz. melléklete I. rész
- pontja szerint, változásbejegyzés esetén a kérelemhez csatolandó a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát tartalmazó okirat. Erre tekintettel a változásbejegyzési kérelemhez a szerződésmintára való áttérésre vonatkozó taggyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet csatolni kellett volna, a cégbíróság pedig akkor járt volna el helyesen, ha ennek tartalmát vizsgálja, illetve hiányát észleli. Erre figyelemmel a cégbíróság változásbejegyző végzései, illetve az elsőfokú ítélet jogszabálysértő. Az I. rendű alperes az ellenkérelmében - tartalma szerint - helybenhagyást kért, kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen foglalt állást, mivel a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint elegendő, ha a kérelmező a bejegyzési nyomtatvány kérelmen a szerződésminta alkalmazását az arra előírtak szerint feltünteti, és a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatol. Állította, hogy a cégeljárásban az egyszerűsített eljárásban előírt valamennyi mellékletet benyújtották. Kérte a felperes költségekbeni marasztalását. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés korlátai között vizsgálta, és megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A
(2)bekezdés szerint perindításnak a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye, és e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A
(3)bekezdés értelmében a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes kizárólag a jogvesztő harminc napos perindítási határidőn belül előterjesztett igényét érvényesítheti, azonban e vonatkozásban is csak az őt érintő - 13/
- számú - cégjegyzéki rovatra hozott változásbejegyző (illetve bejegyzett adatot törlő) rendelkezés tekintetében. Erre nézve azonban fellebbezésében nem hivatkozott olyan körülményre, amellyel sikerrel támadhatta volna az elsőfokú ítélet megállapításait. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság e vonatkozásban is megalapozottan utasította el a keresetet, tekintettel arra, hogy a cégbíróság melynek eljárási kontrollját a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per képezi - a jelen ügyben az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések betartásával végezte eljárási cselekményeit és hozta meg a perben támadott határozatait. Felperes a fellebbezésében nem hivatkozott olyan eljárási vagy anyagi jogi szabálysértésre, illetve körülményre, amely a felperessel kapcsolatos változásbejegyzési rendelkezéssel összefüggésben a változásbejegyző végzést e részében, illetve az ezen végzés-rész meghozatalához alapul szolgáló iratokat jogszabálysértővé tette volna, úgy, hogy azt a cégbíróságnak eljárása során értékelnie kellett volna. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes, akinek tagsági jogviszonya a társaságban megszűnt és - a jelen perben vitatottan - vezető tisztségviselői jogviszonya is lezárult, a vezető tisztségviselőkénti törlését megfelelő tényállás esetén támadhatja, nem rendelkezik azonban perlési legitimációval a társaság létesítő okiratának tagsági viszonya megszűnését követő módosítására nézve, mivel ez a társaságban maradó tagok kompetenciájába tartozik. Miután azonban a társasági szerződés módosítása jelen esetben mégis azzal jár, hogy a szerződésmintára áttérés folytán a cégbírósági eljárás módját változtatva, a bíróság vizsgálati körét szűkíti, a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat állapítja meg: A Ctv.
- §
(2)bekezdése értelmében - egyebek közt - a korlátolt felelősségű társaság tagjai elhatározhatják, hogy a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan - a korábban nem használt - szerződésminta alkalmazására térnek át. A döntés meghozatalához az adott társasági forma esetén a létesítő okirat módosítására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az áttérés elhatározása esetében a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A szerződésminta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A szerződésmintát alkalmazására történő áttérés következtében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot - az ügyintézési határidő kivételével - a
- §ban foglaltak szerint bírálja el. A Gt.
- § rendelkezéseiből az következik, hogy a társasági szerződés módosító szerződéssel és a legfőbb szerv határozatával is módosítható. A kft. legfőbb szerve ezt főszabály szerint a Gt.
- § értelmében minősített - háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával teheti meg. Nyilvánvalóan a társasági szerződés módosításának számít az is, ha a társaság legfőbb szerve az addig nem használt szerződésminta alkalmazására kíván áttérni a szabadon fogalmazott társasági szerződés helyett. Ez értelemszerűen csak a taggyűlés minősített szótöbbségű határozatával történhet meg, és erre a feltételre utal a Ctv.
- §
(2)bekezdésének második mondata. Sem a Gt., sem a Ctv. vonatkozó szabályai nem írják azonban elő az érintett társaságok számára, hogy az áttérés elhatározásáról külön legfőbb szervi határozatot hozzanak. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a szerződésminta alkalmazására történő áttérést oly módon hajtsák végre, hogy a korábbi szabadon fogalmazott társasági szerződés helyett a szerződésminta felhasználásával készült új, egységes létesítő okiratot fogadjanak el az arra előírt szótöbbséggel illetve egyhangúsággal, és az áttérés elhatározásáról külön, formális határozatot ne hozzanak. Emiatt értelemszerűen nem feltétele a változásbejegyzésnek az áttérést kimondó határozat meghozatala és benyújtása, a Ctv.
- sz. melléklet I.
- pontjának megfogalmazása pedig nem vonatkozik a perbeli esetre. Az egyszerűsített eljárásra és a szerződésmintára való áttérést ugyanis maga a szerződésminta alkalmazásával készült társasági szerződés (és az eljárási típust választó nyomtatvány-kérelem megfelelő jelölése) alapozza meg, és nem az esetleges (de nem szükségszerűen meghozott) áttérést kimondó legfőbb szervi határozat. Erre figyelemmel a perbeli esetben nem volt szükség az áttérés külön formális elhatározására és az ezzel kapcsolatos határozat benyújtására, egyúttal megállapítható, hogy az I. rendű alperes a cégeljárásban mindazon mellékleteket becsatolta a cégbírósághoz, amelyeket a Ctv.
- sz. melléklet I. része meghatároz. Helyesen járt el a cégbíróság, amikor ezek alapján a változásbejegyzési kérelem teljesítését rendelte el
- illetve
- sorszámú végzésével, és az elsőfokú bíróság, amikor a
- illetve
- sorszámú végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. Megjegyzi egyúttal a másodfokú bíróság, hogy a 13/
- rovattal kapcsolatban emelt, a keresetben közölt felperesi kifogások - adott tényállás esetén - társasági határozat felülvizsgálata iránti perben lettek volna felhozhatók, de bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per kereseti kérelmének megalapozására nem alkalmasak, mert azok a cégbíróság eljárásában a Ctv.
- § rendelkezései szerint nem (de általános eljárásban sem) vizsgálhatóak. Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - részben kiegészített indokolással - helybenhagyta. Az I. rendű alperes pernyertes lett, ügygondnokának - mérlegeléssel - a rendelkező részben megállapított összegű áfá-t is tartalmazó ügygondnoki díjat állapított meg a kifejtett munkájával arányosan a PK. 149. számú állásfoglalás alapján. A felperest a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 76. §
(2)és 78. §
(1)bekezdései alapján kötelezte az I. rendű alperes ügygondnoka részére a másodfokú ügygondnoki díj megfizetésére. Budapest,
- év június hó
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Gál Judit sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Tibold Ágnes sk. bíró