Kfv.I.35.099/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csiki Károly ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Felker Ferenc jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 6.K.27.542/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- október 14-én kelt 6.K.27.542/2008/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.K.27.542/2008/
- Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2004 évben gépkocsikat vásárolt külföldön, majd azokat fél-egy év múlva értékesítette. Az adóhatóság a felperesnél 20042005 évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatát végezte. Ellenőrzése során az adóhatóság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a gépjárműveket üzletszerűen értékesítette, amelyből, mint önálló tevékenységből származó jövedelmet kezelte, és az összevont adóalap részeként a jövedelem után adókülönbözetet állapított meg. Összességében a felperes terhére 7.724.361 Ft adókülönbözetet mutatott ki, amelynek, mint adóhiánynak a megfizetésére kötelezte, adóbírságot szabott ki, illetve késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- október 10-i határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte hivatkozással arra, hogy a felperes gépkocsi vásárlásai eseti jellegűek voltak, eladásukkal összefüggésben nem keletkezett összevonás alá eső jövedelem. A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes tevékenységének rendszeres, üzletszerű jellege nem állapítható meg, ugyanis a gépjárműveket a felperes 2004 évben vásárolta és 2005 évben adta el. Korábban, illetve az ellenőrzést követően hasonló jellegű tevékenységet nem végzett, a gépjárművek egy részét veszteségesen értékesítette, amit két gépjármű eladásán keletkezett nyereség nem pótol. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy egy (Renault Master típusú) gépkocsi nem a felperes, hanem fia beszerzése volt. A két év alatt történt 4 gépjármű értékesítést a megyei bíróság nem tekintette üzletszerűnek és rendszeresnek, ezért a megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az adóhatóságnak az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell a felperes adókötelezettségét megállapítania. Utalt továbbá arra, hogy a felperes fiának adóellenőrzése során az adóhatóság elfogadta egy olyan 12 millió Ft-os összeg visszaadását a felperes részére, amely a gépkocsi vásárlásokra fedezetet jelentett. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperesnél tévesen került figyelembevételre a Renault Master típusú gépjármű megvásárlása és értékesítése. Kifogásolta a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a két éven belül megvalósult 4 gépjárművásárlás és értékesítés nem üzletszerű. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.)
- §
(3)bekezdésében, illetve a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (továbbiakban SZJA tv.)
- §
(8)bekezdésében foglaltakkal. Az alperes kifejtette, hogy mind a felperes, mind fia ellenőrzése során figyelembe vettek egy-egy rendszám nélkül Renault gépjárművet, azonban e két gépkocsi azonosító adatai eltérnek. Az adózónál figyelembe vett Renault gépjármű alvázszáma VF1JDAPD527979874, míg a felperes fiánál figyelembe vett Renault gépjármű alvázszáma VF1DAPD
- Hivatkozott továbbá arra, hogy egy Renault típusú gépjárművet
- szeptember 7-én a felperes értékesített, tehát annak a tulajdonában kellett állnia, amit a gépjármű nyilvántartás adatai is alátámasztanak. A felperesi tevékenység üzletszerűségével összefüggésben hivatkozott arra, hogy a kérdéses gépjárművek a megvásárlást követően csak rövid ideig voltak a felperes birtokában, azokat értékesítette, ami különösen szembetűnő a rendszám nélküli Jaguar X Type személygépkocsi esetében, amikor a vásárlás
- december 30-án történt és 1 napra rá a gépkocsit a felperes értékesítette. A felperes gépjárműértékesítési tevékenységéből 2.145.000 Ft hasznot realizált, ami igazolja a rendszeres haszonszerzés céljából végzett tevékenységet. Utalt arra, hogy az alperes másodfokú határozatának
- oldalán táblázat foglalja össze a vásárolt és eladott gépjárművek eladási és vételárát, a felperes bevételeit, költségráfordítását, illetve az eladás és vétel időpontját. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Állította, hogy az alperes előadásával szemben a felperes nem 2 db, csak 1 db Renault gépjárművet hozott be az országba. A felperes tevékenységének minősítésével összefüggésben hangsúlyozta, hogy a felperes tevékenysége összességében nem volt nyereséges. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság az ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve az elsőés másodfokú adóhatósági határozatok tartalmából nem látta megállapíthatónak, hogy a felperes egy, vagy két Renault gépjárművet vásárolt, illetve értékesített. Sem a jegyzőkönyv, sem a határozatok indokolása a Renault gépkocsikat alvázszám és motorszám szerint beazonosítható módon nem sorolta fel. Az alperes ilyen pontos megjelöléssel a gépjárművekre elsőként a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Az alperes határozata tehát az értékesített járművek száma vonatkozásában megalapozatlan. Ezért a megyei bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor ezen okból az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A felperesi tevékenység üzletszerűsége vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az első fokú hatóság határozatának
- oldalán, illetve az alperes határozatának
- oldalán található táblázatban feltüntetett eladási és vételárak alapján a felperes tevékenysége nem tekinthető nyereségesnek. A Mercedes A 170-es típusú gépkocsit 1.200.000 Ft-tal alacsonyabb áron tudta értékesíteni, mint annak beszerzési ára volt, és a Volkswagen Polo személygépkocsin ezzel szemben csak 475.000 Ft, a Renault személygépkocsin pedig 580.000 Ft nyeresége képződött. Összességében adásvételének üzleti egyenlege tehát negatív volt. A felperesi tevékenység nyereségességének megítélését befolyásolhatja, amennyiben megállapításra kerül, hogy a felperes egy további Renault gépkocsit szerzett be és értékesített és azon a kimutatás szerinti nyeresége keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a hiányos tényállás alapján a felperes tevékenységének minősítését a Legfelsőbb Bíróság nem kívánta elvégezni, miután a közigazgatási per célja a Pp.
- §
(1)bekezdéséből következően az alperes határozata jogszerűségének vizsgálata és megállapítása, amely a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázott voltát feltételezi. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §). Budapest,
- június
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró