Kbf.32/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(3)bek.) minősíti. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 180 (egyszáznyolcvan) napi tétel, napi tételenként 500 (ötszáz) forint pénzbüntetésre enyhíti. A 90.000 (kilencvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2010. február 8. napján kihirdetett Kb.II.171/2009/6. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.185.§

(1)bekezdésébe ütköző légi közlekedés veszélyeztetésének bűntettében, ezért 260 napi tétel, napi tételenként 800.-Ft pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a 208.000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, a vádlott 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a pénzbüntetés enyhítése érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.34/2010. számú átiratában indítványozta a tényállás kiegészítését azzal, hogy a vádlott utasának a baleset során sérülése nem keletkezett. Érdemben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Utalt továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során megsértette a Be. 301.§

(3)bekezdésében foglaltakat. A vádlott a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben a pénzbüntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Annak indokaként arra hivatkozott, hogy a kárt megtérítette, amely önmagában is jelentős anyagi megterhelést jelentett a családjának, a felesége rokkantnyugdíjas, minimális jövedelemmel rendelkezik, egy gyermek eltartásáról gondoskodik, illetve havonta 75.470.-Ft lakáshitelt törleszt. A nyilvános ülésen a vádlott a saját védelmében tett nyilatkozatában a fellebbezését fenntartotta, indítványozta a pénzbüntetés enyhítését. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn, indítványozta az ítélet helybenhagyását. A bejelentett vádlotti fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során megsértette a Be. 301.§

(1)és

(3)bekezdésében írt rendelkezéseket, amikor a tárgyaláson jelen lévő ügyész és vádlott egybehangzó indítványának hiányában csupán ismertette, és nem pedig felolvasta a rendelkezésre álló iratokat. Megállapítható azonban az is, hogy ez az eljárási szabálysértés nem volt lényeges hatással az eljárás lefolytatására, az egyéb eljárási szabályokat a bíróság pedig betartotta. A katonai tanács a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, vallomását alátámasztották a kihallgatott tanú vallomása, valamint a rendelkezésre álló okiratok. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg, az megalapozott, mindenben mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbíralata alapjául elfogadta. A másodfokú bíróság nem látta indokoltnak az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ügyészi indítványnak megfelelően kiegészíteni, mert az a körülmény, hogy a repülőgép utasa nem szenvedett sérülést, nem bír relevanciával. A katonai tanács az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, tévedett azonban a cselekmény jogi minősítését illetően. Ugyanis az elsőfokú bíróság sem a vádlott vallomásának, sem a jogi minősítés vizsgálata körében nem foglalkozott a szándékosság - gondatlanság kérdésével. A Btk.185.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint, aki a vasúti, a légi, vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más, vagy mások életét, vagy testi épségét veszélyezteti büntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(3)bekezdésben foglaltak szerint, aki az

(1)bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A légi jármű utasa a tárgyaláson a baleset okáról nem tudott nyilatkozni. Ilyen körülmények között a baleset bekövetkezésével kapcsolatban kizárólag a vádlotti vallomás, illetve a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek a nyomozati iratok között található zárójelentése áll rendelkezésre. A zárójelentés azt rögzíti, hogy a repülőgép vezetője saját elhatározásból elhagyta az utazómagasságát és lesüllyedt 10 méter magasságig. Figyelmét elkerülte az elektromos légvezeték, aminek nekiütközött. A vádlott vallomása szerint egy tervezett útvonalon repült, és olyan szabad területeket keresett, amelyen szükség esetén leszállást lehet végrehajtani. Ennek során egy alkalmasnak látszó területet akart közelebbről megnézni, amiért elhagyta az utazómagasságot, de nem vette észre az elektromos légvezetékeket és abba beleakadt. A rendelkezésre álló vádlotti vallomás, illetve a Közlekedésbiztonsági Szervezet zárójelentésében foglaltak arra engednek következtetni, hogy a vádlott esetében a veszélyhelyzet kialakulása gondatlan magatartásra vezethető vissza. A Büntetőtörvénykönyv Kommentárjában foglaltak szerint a légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott közlekedési ágazatot érintően a veszélyhelyzet előidézése gondatlan közlekedési szabályszegésnek volt a következménye, vagy a szabályszegés jellegében szándékos volt ugyan, de a veszélyhelyzet előidézése tekintetében csak a gondatlan bűnösség állapítható meg. A jelen esetben a közlekedési szabályszegés a vádlott tudatos döntésére vezethető vissza, tehát az szándékos volt, a veszélyhelyzet előidézése tekintetében azonban csak gondatlansága állapítható meg. A vádlott ugyanis a tőle elvárható körültekintést, figyelmet mulasztotta el a repülőgép manőverezése során, ezért ütközött neki a magasfeszültségű vezetéknek. Így magatartása a Btk.14.§ II. fordulata szerinti hanyag gondatlanságként, negligenciaként értékelendő. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott cselekményét a Btk.185.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő légi közlekedés gondatlan veszélyeztetése vétségének minősítette. Az enyhítés érdekében bejelentett vádlotti fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság helytállóan tárta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető kizárólag enyhítő körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a Btk.87.§

(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazásával szabott ki pénzbüntetést. A jogi minősítés megváltozására és alacsonyabb büntetési tételű bűncselekmény megállapítására figyelemmel a másodfokú bíróság a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 180 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre enyhítette. Ugyanis ez a megváltozott, alacsonyabb napi tételszám áll arányban a vádlott terhére másodfokon megállapított bűncselekmény kisebb tárgyi súlyával, míg az ítélőtábla katonai tanácsa elfogadva a vádlottnak a pénzbüntetés enyhítése érdekében hivatkozott anyagi körülményeit, a napi tétel összegét is enyhítette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a rendelkező részben írt napi tétel összeg megfelelően tükrözi a vádlott személyi vagyoni és jövedelmi viszonyait, és összességében ez a pénzbüntetés is megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat. A másodfokú bíróság a Btk.52.§-a alapján rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. július
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. július
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő