Kfv.37733/2009/4 – Kúria

Kfv.IV.37.733/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró felperesnek a dr. Kővári Elvira rendőrszázados jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság /1139 Budapest, Teve u. 46./ alperes ellen közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított és egyesített perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.20.584/2009/

1. számon,
2. május 13-án hozott jogerős ítéletével szemben az alperes által
3. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.20.584/2009/
4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 16.500 /tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes tulajdonát képezi az autó, mellyel az Új utcában történő megállásról
5. július 31-én 14 óra 54 perckor, illetve
6. augusztus 2-án 9 óra 52 perckor fénykép készült, amin látszik, hogy a gépjármű „Megállni tilos” tábla hatálya alatt áll. Az alperes elsőfokú hatósága külön-külön meghozott határozatával mindkét közlekedés-igazgatási szabályszegés miatt 30.000 - 30.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a felperes az általa üzemben tartott járművet az Új utcán a járművel történő megállásra vonatkozó jelzőtábla előírását megszegve helyezte el. A felperes fellebbezései folytán eljárt alperes a 21-1613548/4/2008.ált. számú, és a 21-161-3559/4/2008.ált. számú másodfokú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta, a felperes fellebbezéseit elutasította. A felperes az alperesi határozatok ellen keresetet terjesztett elő, kérve azok felülvizsgálatát, előadva, hogy a tényállás a határozatokban tévesen került megállapításra és a határozatok lehetetlen, életszerűtlen helyzetet szankcionálnak. Az eljárt megyei bíróság az előtte folyamatban levő pereket egyesítette, majd a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletében mindkét alperesi határozatot - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A jogerős ítélet szerint az alperesi határozatok megalapozatlanok. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
7. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet /a továbbiakban: KRESZ/
8. §-ában szabályozott „Megállni tilos” tábla azt jelzi, hogy - forgalmi, vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve - a tábla hatálya alatt megállni, valamint várakozni tilos. A bíróság azt állapította meg, hogy a felperes életszerűtlen közlekedési helyzetbe került, tekintettel arra, hogy az Új utcán lévő - tulajdonát képező - garázs kinyitásához - a garázs kinyitásának idejére - meg kell állnia az utcán, a „Megállni tilos” tábla hatálya alatt. A bíróság megállapította azt is, hogy a felperes a garázsban építési anyagokat tárol, azoknak ki-, bepakolását végezte, amikor járművével megállt. A közúti közlekedésről szóló
9. évi I. törvény /Kkt./
10. §-ának értelmezésével a bíróság rögzítette, hogy a közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni, a közutat és a közforgalom alól el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként, vagy meghatározott feltételek esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. A felperesnek ahhoz, hogy a garázsát kinyissa, vagy - a gyalogosforgalom veszélyeztetésével - a járdán, vagy - a tábla hatálya alatt, tilos módon - az úttest szélén kellett megállnia. A bíróság szerint a tulajdonost az ingatlanára való behajtásban akadályozni nem lehet, saját ingatlanának használatában korlátozni csak törvényi felhatalmazás alapján szabad. Időközben - az életszerűtlen közlekedési helyzet észlelése folytán - az arra jogosult közútkezelő a „Megállni tilos” táblát
11. évben „Várakozni tilos” táblára cserélte, melyhez kiegészítő táblát is felszereltek. Mindezek alapján a megyei bíróság az alperes határozatát elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatállyal - hatályon helyezte. - az kívül A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és helyette új a jogszabályoknak megfelelő, a keresetet elutasító - ítélet meghozatalát kérte. Rámutatott, hogy a felperes a KRESZ járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó
12. § /1/ bekezdés a/ pontjában foglalt előírás megsértésével állította meg járművét a perbeli helyen. A bíróság a KRESZ
13. § /1/ bekezdés rendelkezéseit megsértő, azokkal ellentétes ítéletet hozott, mivel a per során egyértelműen megállapítást nyert, hogy a felperes nem forgalmi okból állt meg a szabályszegés helyén. Az alperes szerint a közlekedési jelzőtábla utólagos lecserélése nem mentesíti a szabályszegést elkövetőt a felelősségre vonás alól. A szabályszegés elkövetését - a felperesi beismerésen túl - a hatósági eljárásban készített fényképfelvételek, és a Települési Napló is bizonyítják. Az úton alkalmazott jelzések célját, értelmét, vagy hasznosságát, szükségességét a közlekedésben részt vevők nem mérlegelhetik, az azokba foglalt utasításokat, előírásokat be kell tartaniuk. Állította az alperes, hogy a kiegészítő tábla nélküli megállási tilalom nem okozott lehetetlen helyzetet, ezen túlmenően az objektív felelősségi körben rendezett szabályszegéseknél az eljáró hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs. A felperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását, és a megtámadott ítélet hatályban tartását kérte. Előadta, hogy a peres eljárásra jogalkalmazási kérdés miatt került sor, ő a perre okot nem adott. Az alperes nem tudott olyan tényeket előadni, amelyek - a felperesi érvelés szerint - alkalmasak lennének a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság ítéletének megváltoztatására. Rámutatott, hogy a felvételek csak azt bizonyítják, hogy mintegy 5 másodpercig parkolt egyhelyben, annak perdöntő bizonyítékkként való értékelése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a polgári perrendtartásról szóló
14. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
15. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozatot abban a a körben vizsgálja felül, melyet a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésként megjelöl. Az alperes a határozatai meghozatalának alapjául szolgáló KRESZ
16. § /1/ bekezdés a/ pontjába foglalt előírásokat jelölte meg, melyeket a jogerős ítélet megsértett. E rendelkezés szerint a járművek megállását, vagy várakozását tiltó jelzőtáblák között szabályozott „Megállni tilos” tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi, vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve megállni, valamint várakozni tilos. Azt kellett ez alapján a Legfelsőbb Bíróságnak eldöntenie, hogy a megyei bíróság ítélete ezt az anyagi jogi jogszabályt helyesen alkalmazta-e a felperes keresetének elbírálása során. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet az alperesi határozatok törvényességének felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben tévesen értelmezte a KRESZ említett rendelkezését. E rendelkezés alapján a gépjárművel a „Megállni tilos” tábla hatálya alatt kizárólag forgalmi, vagy műszaki okból fakadó szükségesség alapján lehet, és szabad megállni; az ettől eltérő megállás a KRESZ szabályaiba ütközik. A közigazgatási eljárás során bizonyítást nyert az, hogy a felperes az üzemben tartásában lévő gépjárművel a tiltó tábla hatály alatt úgy állt meg, hogy sem forgalmi, sem műszaki okból fennálló szükségesség arra nem vezetett. A Kkt. 21-21/B. §-ai, illetve a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről, és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/
17. /XII. 29./ Kormányrendelet
18. § /1/ bekezdése szerint a KRESZ e szabályainak megsértéséért az első fokon eljárt rendőrhatóságnak 30.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kellett köteleznie a felperest. Helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a Kkt. 21-21/B. §-aiban szabályozott, vélelmezett objektív felelősségen nyugvó szabályszegések elbírálása során nincs mérlegelési lehetősége atekintetben, hogy a felperes által elkövetett szabályszegés szubjektív körülményeit figyelembe vegye. Az, hogy a felperes garázsába miképpen tud bejutni, vagy onnan miképpen tudja az ingóságait ki-, vagy bepakolni, az irányadó jogszabályi rendelkezések alkalmazása során nem bír jelentőséggel. Ilyen mérlegelési, azaz a jogi szabályzás és a tiltó tábla elhelyezésének célját vizsgáló felhatalmazást sem a törvények, sem jogszabályok nem adnak az eljáró rendőrhatóságok számára, ezért ilyet rajtuk az eljárt megyei bíróság sem kérhetett volna számon. A bíróság egyébként nem jelölt meg ítéletének indokolásában egyetlen olyan jogszabályi rendelkezést sem, melyet az eljárt alperes, vagy annak elsőfokú hatósága megsértett volna. A Pp.
19. § /1/ bekezdése értelmében a bíróság kizárólag azokat a közigazgatási határozatokat helyezheti hatályon kívül, melyek jogszabálysértőek. Hogy a közigazgatási határozat milyen jogszabályt sért, annak az ítélet indokolásából ki kell tűnnie. A bíróság által hivatkozott, általános elvek - mint pl. hogy az ingatlant meg kell tudni közelíteni közútról, vagy hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ingatlanára behajtson - nem szolgálhatnak az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének alapjául. Ezen, a bíróság által az ítéletében felhasznált elveket semmilyen jogszabályi hivatkozással (Polgári Törvénykönyv, építési törvény) nem támasztotta alá. Az, hogy a közlekedési tábla elhelyezése azon a területen ésszerűtlen, vagy célszerűtlen volt, nem szolgálhat a jogszabályoknak megfelelő, a tényállás helyes felderítése után meghozott alperesi határozatok hatályon kívül helyezésére. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
20. § /4/ bekezdése alkalmazásával a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és - mivel a kereset elbírálásához szükséges tények rendelkezésére álltak - a felperes alaptalan keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróságnak a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyező határozata folytán, az esetlegesen megindult új hatósági eljárás megszüntetéséről az alperesnek, vagy az elsőfokú hatóságnak kell intézkednie. A felülvizsgálati eljárásban a Pp.
21. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
22. § /1/ bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalta. Kötelezte egyúttal arra, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, illetve felülvizsgálati eljárási illetéket a Magyar Államnak - külön felhívásra - az illetékekről szóló
23. évi XCIII. törvény
24. § /1/ bekezdése alapján fizesse meg. Budapest,
25. június
26. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Patyi András sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő