A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
- április
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Veszprém Megyei Bíróság
- március
- napján kihirdetett 1.B.112/2009/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: A vádlottat az ellene testi sértés bűntette (Btk.
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés I. fordulat) vádja alól felmenti. A felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás: A Veszprém Megyei Bíróság a
- március
- napján kihirdetett 1.B.112/2009/
- számú ítéletében vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.117/2009/1-I. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a megyei bíróság az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítást szabályszerűen lefolytatta, és a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozott tényállást állapított meg. Ebből okszerű következtetést vont le vádlott büntetőjogi felelősségére, cselekményét helyesen minősítette. A fellebbviteli főügyészség helytállónak találta, hogy a megyei bíróság vizsgálta a jogos védelem kérdését, melyet azonban helyes indokok alapján elvetett. Hivatkozott a fellebbviteli főügyészség e körben a vonatkozó irányelvben kifejtettekre, mely szerint a vádlottat kitérési kötelezettség terhelte, javára így büntethetőséget kizáró ok nem állapítható meg. Megítélése szerint a vádlottal szemben kiszabott büntetés törvényes és arányos. Az ítélőtábla előtt tartott nyilvános ülésen az érdekeltek megjelentek, a vádlott és védője fellebbezésüket fenntartották. A vádlott védője hivatkozott arra, hogy az időközbeni jogszabályváltozásra figyelemmel - a Btk.
- §- a alapján - a vádlottra kedvezőbb azon szabályt kell alkalmazni az ügy elbírálása során, mely szerint jogos védelmi helyzetben a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Erre figyelemmel a megyei bíróság által megállapított helyes tényállás alapján a vádlott felmentését indítványozta. A vádlott előadta, hogy a sértettel szemben a Veszprém Megyei Bíróság előtt büntetőeljárás volt folyamatban, melynek során a megyei bíróság garázdaság vétsége miatt a sértett büntetőjogi felelősségét megállapította. Álláspontja szerint a sértettet elmarasztaló ítélet miatt is megállapítható, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett. Kiemelte továbbá, hogy a sértett nagyon ittas volt, azért esett el. A fellebbviteli főügyészség képviselője az indítványban foglaltakat az alábbiak szerint fenntartva kifejtette, hogy az ügy elbírálása során - a jogszabályváltozásra figyelemmel - a vádlottra kedvezőbb azon szabályt kell alkalmazni, mely szerint őt nem terhelte kitérési kötelezettség az ittas állapotban lévő sértett támadása elől. A főügyészség álláspontja szerint ugyan a vádlottat jogtalan támadás érte, azonban ez nem a vádlott testi épsége, hanem a személye ellen irányult. A sértett részéről a vádlottat korábban is többször szóbeli inzultus érte, de tettlegességre egyik alkalommal sem került sor. A vádbeli esetkor sem tett a sértett olyan kijelentéseket, hogy testi sérülést akar okozni a vádlottnak, nem támasztható alá tehát az, hogy a vádlott a testi épségét érezte volna veszélyben. Rámutatott a főügyészség arra is, hogy a védő által korábban hivatkozott
- évi
- számú jogeset más tényálláson alapult, a jelen ügyben a vádlottat nem érte testi épség elleni támadás. Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a vádlott jogos védelmi helyzetben volt ugyan, azonban a támadás elhárításának nem a megfelelő módját választotta, az arányosság követelményét megsértette, emiatt büntetőjogi felelőssége megállapítható. Vele szemben - az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel akár az enyhítő szakasz teljes kimerítésével - büntetést kell kiszabni. A védelmi fellebbezés alapos. Az ítélőtábla az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, kellő alapossággal folytatta le a bizonyítási eljárást, beszerezve a szükséges bizonyítékokat. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján felderített tényállás megalapozott, kiegészítésére, helyesbítésére nincsen szükség, így az a Be. 351.§
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú felülbírálatnak is alapját képezte. A megállapított tényállás nyomán az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta, hogy a vádlott javára fennáll-e a Btk.
- § f.) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok, tévedett azonban akkor, amikor a jogos védelmi helyzetet nem találta megállapíthatónak. Annak vizsgálata során, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás akadályát képező jogos védelmi helyzet az adott ügyben fennáll-e, az ítélőtábla az alábbiakat állapította meg. Nem kétséges, hogy a vádlottat jogtalan támadás érte a sértett részéről. A támadóan fellépő ittas sértettel szembeni kitérési kötelezettség körében az ítélőtábla figyelemmel volt a jogos védelmi helyzetben lévő védekezési jogának a legújabb ítélkezési gyakorlatban megjelenő értelmezésére és - a Btk.
- § alkalmazásával - az első- és a másodfokú eljárás között eltelt időben történt jogszabályváltozásra. A bírói gyakorlat a legutóbbi időkben - a Legfelsőbb Bíróság
- számú irányelvében is kivételesnek minősített - közömbös elhárítási mód és a kitérési kötelezettség esetkörének már egyre szűkítőbb értelmezését adta. A jogalkalmazásban megfigyelhető tendenciát követve a jogalkotó a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló
- évi LXXX. törvény
- §-ának
(3)bekezdésével kifejezetten kimondta, hogy a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől (Btk. 29. §
(3)bekezdés). Ezen rendelkezés értelmében a jogtalan támadás kockázatát teljes egészében a támadó viseli. Figyelemmel arra, hogy a büntető törvény időközben a vádlottra nézve kedvezően változott, ezért a jelen ügy elbírálásakor a Btk.
- §-a alkalmazásával az új büntető törvényt kellett visszamenőleges hatállyal alkalmazni. Ennek alapján megállapítható, hogy a vádlottat az ittas sértett részéről őt ért jogtalan támadás során nem terhelte kitérési kötelezettség. Annak megítélése során, hogy a vádlott a jogtalan támadás elhárításának szükséges mértékét túllépte-e, az ítélőtábla az alábbiakra volt figyelemmel. Az irányadó tényállás szerint a vádlottat a sértett részéről korábban is többször érték provokáló kijelentések. A sértett szóbeli kötekedéseire a vádlott minden alkalommal kitéréssel válaszolt akként, hogy a sértett szidalmait figyelmen kívül hagyta. A vádbeli esetkor azonban a sértett az addigi mértéken túllépve, tettlegesen támadott a vádlottra. A jogtalan támadás lezajlását, irányát és módját alaposabb elemzésnek alávetve megállapítható, hogy az - a fellebbviteli főügyészség álláspontjától eltérően - a vádlott testi épsége ellen irányult. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján kiemelendő e körben, hogy a vádlott felé induló, kiabáló sértettet az élettársa sikertelenül próbálta lefogni, ő továbbra is kiabálva a vádlott irányába haladt, majd vele szemben állva bal kezével, mellmagasságban megfogta a kabátját, és maga felé rántotta. A vádlott egy magas bárszéken ült, ezért a ruhájának megrántása azzal a következménnyel is járhatott volna, hogy egyensúlyát vesztve a székkel együtt elesik, vagy arról leesik. Ezt megakadályozandó ugrott le a vádlott a székről. A sértett fenyegető hangon a vádlott testének megérintésével, a vádlott egyensúlyvesztésének, a bárszékkel együtt való felborulásának - általa is felismerhető - bekövetkezésének lehetőségével számolva a vádlott testi épségét sértve, veszélyeztetve támadott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vádlott elhárító cselekménye a jogtalan támadás kiküszöbölése érdekében szükséges volt. Amikor a sértett a provokációt nem hagyta abba, sőt, az a vádlott testi épségét sértő, veszélyeztető tettlegességig fokozódott, nem volt számára más lehetőség, mint a sértett testi épsége ellen irányuló védekezés. Az a mód (kisközepes erejű pofon) pedig, amellyel a vádlott az ő testi épsége ellen irányuló támadást elhárította, az arányosság követelményének is megfelelt. A kifejtettekre figyelemmel a vádlott jogos védelmi helyzet fennállása folytán nem büntethető, vele szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, és őt az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt ellene emelt vád alól a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján felmentette. A bűnügyi költség állam általi viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 339. §
(1)bekezdésén, míg a fellebbezés joga a Be. 386.§
(1)bekezdés c/ pontján alapul. G y ő r,
- április
- napján Dr. Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Zólyomi Csilla sk. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja