Bhar.21/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés I. fordulata szerinti lopás vétsége és 5. rb. a Btk. 313.§

(7)bekezdés a./ pontja szerint készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 5 hónap fogházra és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, egyben elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság

1. B. 36900/2008/
2. számú ítélettel kiszabott 10 hónapi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását, és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlottak és a védő jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 27.Bf.V.7612/2009/
3. számú,
4. október
5. napján megtartott tanácsülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és mindkét vádlottat az ellenük a Btk. 313/C.§

(7)bekezdés a./ pontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az I. r. vádlott a törvényes határidőben az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, amelynek törvényi lehetőségét a bűnösség kérdésében történt ellentétes tartalmú döntés nyitotta meg. Az ítélet a II. r. vádlottal szemben

1. október 8.-án jogerőre emelkedett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.60/
2. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésén is - a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén a vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. A másodfellebbezés alaptalan. A harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Be. 387.§

(1),

(2)bekezdésében foglalt terjedelemben bírálta felül a rendes perorvoslattal sérelmezett ítéletet. A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az első- és a másodfokú bíróság a perrendi szabályok megtartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, és megalapozott tényállást állapított meg. Az elsőfokú és a másodfokú ítélet ellentétes döntést tartalmaz a vádlottak terhére rótt a sértett pénztárcájával együtt 5 darab bankkártya megszerzésének jogi megítélésében, amely a bűnösséget érintette. Az elsőfokú bíróság végzésével halmazatban a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét is megállapította, és halmazati büntetést szabott ki. A másodfokú bíróság részletesen kifejtette ítéletének indokolásában, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a bankkártyák megszerzésére irányuló vádlotti szándék eshetőleges formája sem állt fenn, ezért és az 1/

1. sz. Büntető Jogegységi Határozatban, továbbá a BH.138/
2. sz. jogesetben kifejtett iránymutató dogmatikai okfejtésre is figyelemmel a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. A felmentés és annak jogi indokolása megalapozott és törvényes, ezért azt nem érintette az ítélőtábla, és perorvoslat sem támadta. Ugyanakkor az I. r. vádlott büntetése enyhítésére irányuló fellebbezése nem vezethetett eredményre a harmadfokú eljárásban, mivel a vele szemben kiszabott büntetés törvényes mértékű, eltúlzottnak nem tekinthető, és ezen nem változtat a büntetés halmazati jellegének mellőzése sem. Az eljáró bíróságok a vádlottal szemben fokozatosan alkalmaztak joghátrányokat, amelyek nem eredményeztek kellő visszatartó erőt. Első ízben a bíróság I. r. vádlottat próbára bocsátotta, majd annak megszüntetése mellett a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A jelen ügyben felülbírált bűncselekményt a próbaidő alatt, igen rövid idővel a felfüggesztett büntetés kiszabása után követte el. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy nem bizonyult valósnak a harmadfokú bíróságon a vádlottnak az utolsó szó jogán előadott nyilatkozata sem, a közel egyidőben végrehajtott cselekményekről, mivel az elkövetési idők azt megcáfolták. A vádlottal szemben az iratokból kitűnően további két büntetőeljárás van folyamatban. A büntetés kiszabási tényezők összességére figyelemmel fel sem merült a kiszabott büntetés eltúlzott jellege, az újabb büntetés felfüggesztése pedig a törvény szerint kizárt. Az I. r. vádlottal szemben az I. és II. fokú bíróságok által alkalmazott büntetés törvényes, mert tettarányos és kellően kifejezi a vádlott személyi társadalomra veszélyességét, ezért alkalmas a büntetési célok hathatós biztosítására. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 397.§ alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a vádlottat terheli. B u d a p e s t,

1. év június hó
2. napján Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 27.Bf.V.7612/2009/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.21/2010/
4. számú végzése folytán az I. r. vádlottal szemben jogerős és végrehajtható! B u d a p e s t,
5. év június hó
6. napján Dr. Tóth Éva s.k a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő