Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.195/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Sárközy Gergő ügyvéd (9021 Győr, Bajcsy-Zs. út
- szám) által képviselt I. rendű és a dr. Sárközy Gergő ügyvéd (9021 Győr, Bajcsy-Zs. út
- szám) által képviselt II. rendű felperesnek a Dr. Tanda Ügyvédi Iroda (1111 Budapest, Karinthy Frigyes út
- szám, ügyintéző: dr. Tanda Zsoltné ügyvéd) által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- február 18-án kelt 18.G.40.139/2009/
- számú ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 10.000 (Tízezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perben nem álló N. G. és F. B.- által alapított alperest a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- szeptember 13-án Cg.07-09-016701 cégjegyzékszám alatt jegyezte be a cégnyilvántartásba. A cégnyilvántartás adatai szerint a II. rendű felperes
- augusztus 17-től
- november 18-ig volt az egyszemélyes alperesi társaság tagja. A II. rendű felperes
- március
- napján meghatalmazta a perben nem álló B. S.t - egyebek mellett - a II. rendű felperes ingó, ingatlan vagyonának anyagi vagy eszmei javainak elidegenítésére, átruházására, megvásárlására, értékesítésére, bérbeadására, zálogjoggal, jelzálogjoggal való megterhelésére, vagy az ezek fölötti bármely módon vagy bármely formában történő rendelkezésre. A meghatalmazás tartalma szerint B. S. a fentiekről előzetes írásbeli tájékoztatást kap, és a tranzakciót a II. rendű felperes igazgató tanácsa hagyja jóvá. Amennyiben a szóban forgó érdekeltség meghaladja a II. rendű felperes ingó vagy ingatlan vagyonának, anyagi vagy eszmei javainak 50 %-át, ezt a jóváhagyást a részvényesek közgyűlése adja meg. A II. rendű felperes felhatalmazta B. S.-t a társaság képviseletének ellátására vagyonkezelési ügyekben, valamint az ügyvezetést érintve minden olyan üzleti kapcsolatban és jogviszonyban, ahol a társaság érdekeltséggel rendelkezik. Feljogosította más gazdasági társaság bármilyen jellegű értékpapírjainak és részvényeinek megvásárlására, továbbá megállapodás létrehozása céljából, vagy a társaságok alapszabály módosítása, átalakulása, tőkeemelése vagy felosztása tárgyában a gazdasági társaságok közgyűlésein vagy megbeszélésein való részvételre. A II. rendű felperes
- október 1-jén megtartott rendkívüli ülésén B. S.
- március 19-én kiállított képviseleti meghatalmazását azonnali hatállyal visszavonta és a társaság képviseletére ugyanezen a napon a perben nem álló Simicska Józsefet meghatalmazta. A II. rendű felperes képviseletében eljáró B. S. és a perben nem álló idősebb Z. Jné
- november
- napján megállapodást kötött, amelyben a II. rendű felperes átruházta idősebb Z. Jné-ra az alperesben fennálló 3.100.000 forint névértékű üzletrészét. Ugyanezen a napon a II. rendű felperes képviseletében B. S. és idősebb Z. Jné alapítói határozatokat hozott, amelyekben - egyebek között - a társaság addigi vezető tisztségviselőit, N. G.-t és az I. rendű felperest tisztségükből visszahívták és vezető tisztségviselővé idősebb Z. Jné-t választották (1- és 2/2008.(XI.28.) számú határozat). A 3/
- (XI.28.) számú határozattal döntöttek a II. rendű felperes üzletrészének adásvétel címén történő átruházásáról, ezzel az alperes egyedüli tagja idősebb Z. Jné lett. A 4/2008.(XI.28.) számú határozatban a társaság új székhelyet jelölt meg és az 5/2008.(XI.28.) számú határozattal szerződésminta alkalmazására való áttéréssel elhatározta a társasági szerződés módosítását. A
- november 28-án meghozott határozatok alapján indított változásbejegyzés iránti eljárásban az alperes megváltozott adatait - a kérelemmel egyezően - a cégbíróság
- december 3-án a cégnyilvántartásba bejegyezte. Idősebb Z. Jné az alperesben fennálló 3.100.000 forint névértékű üzletrészét
- december 12-én átruházta a perben nem álló B. J. D.-re. Ezzel egyidejűleg az alperes 1/
- (XII.12.) és 2/
- (XII.12.) szám alatt alapítói határozatokat hozott, amelyben megállapította, hogy a társaság alapító tagja az üzletrészét átruházta B. J. D.-re és kijelentette, hogy a társaság „elővételi" jogával nem él, erre személyt sem jelöl ki. A
- december 12-én meghozott határozatok alapján indított változásbejegyzés iránti eljárásban a cégbíróság
- december 23-án az alperes megváltozott adatait - a kérelemmel egyezően - a cégnyilvántartásba bejegyezte. Az alperes egyedüli tagja, B. J. D. (idősebb Z. Jné mint ügyvezető jelenlétében)
- március 25-én alapítói határozatokat hozott, amelyekben a társaság székhelyét megváltoztatta {1/2009.(III.25.) számú alapítói határozat},
- március
- napjával elhatározta az alperes jogutód nélküli megszűnését {2/2009.(III.25.) számú alapítói határozat} és a társaság végelszámolójának idősebb Z. Jné-t nevezte ki {3/2009.(III.25.) számú alapítói határozat}. A
- március 25-én meghozott határozatok alapján indított változásbejegyzés iránti eljárásban a cégbíróság
- június 24-én az alperes megváltozott adatait - a kérelemmel egyezően - a cégnyilvántartásba bejegyezte. A fenti előzmények után a felperesek
- április
- napján indítottak keresetet az alperessel szemben az alperes
- március
- napján hozott valamennyi alapítói határozat hatályon kívül helyezése iránt. Előadták, hogy a cégnyilvántartás adatainak változásait véletlenül ismerték meg és az érintett határozatok meghozatalát
- április 1-jén észlelték. A képviseleti joggal már nem rendelkező B. S.
- november 28-án álképviselőként tett nyilatkozatot, amelyre egyrészt a meghatalmazás korlátozása, másrészt annak megszűnése miatt nem volt jogosult. A II. rendű felperes egyszemélyes tag, így a határozatok meghozatalában nem vett részt, azonban a keresetindítási joga fennáll. A felperesek hivatkoztak a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdésére, 118. §
(2)bekezdésére és a 220. §
(2)bekezdésére. A II. rendű felperes B. S.
- november 28-án tett nyilatkozatait nem hagyta jóvá, ennek hiányában az idősebb Z. Jné-val megkötött üzletrész átruházási szerződés és az alapítói határozatok nem jöttek létre. Érvénytelen az a határozat is, amellyel B. S. idősebb Z. Jné-t jelölte ki az alperes ügyvezetőjévé. A felperesek állítása szerint az alperesi társaság
- november 28-án kelt határozatai nem létezőek, így idősebb Z. Jné nem ruházhatta át a tulajdonjogot B. J. D.-re, aki a Ptk.
- §-ának alkalmazásával az alperes üzletrészének tulajdonjogát nem szerezhette meg és érvényesen alapítói határozatot sem hozhatott. A fentiek folytán a
- március
- napján kelt alapítói határozatok is jogszabályba ütköznek. A felperesek hivatkoztak a Pest Megyei Bíróság 10.G.40.007/
- szám alatt indult perben
- november
- napján meghozott elsőfokú részítéletére, amelyben a bíróság B. S.-t álképviselőnek minősítve a
- november 28-i határozatokat hatályon kívül helyezte. Álláspontjuk szerint továbbra is az I. rendű felperest és a perben nem álló N. G.-t kell az alperes ügyvezetőjének tekinteni, míg az alperes 100 %-os üzletrészének tulajdonosa változatlanul a II. rendű felperes. A II. rendű felperes a határozatok meghozatalában nem vett részt, ezért a határozatok nem felelnek meg a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk.
- §-a és
- §-a rendelkezéseinek. A felperesek kérték a keresettel támadott határozatok végrehajtásának felfüggesztése mellett a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban lévő G.40.006/2009, G.40.007/2009, G.40.014/2009 és a G.40.015/
- számú peres eljárásokra tekintettel a per tárgyalásának felfüggesztését. Csatolták a Pest Megyei Bíróság 10.G.40.007/2009/
- számú részítéletét, amelyben a bíróság a
- november 28-án meghozott 1/2008.(XI.28.), 2/2008.(XI.28.) és 3/2008.(XI.28.) alapítói határozatokat hatályon kívül helyezte. Hivatkoztak arra, hogy a Fejér Megyei Bíróság előtt 10.G.40.015/
- szám alatt folyamatban lévő per tárgya az üzletrész adásvételi szerződések nem létezése, érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítása. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperesek a keresetindítás időpontjában az alperesnek sem tagjai, sem vezető tisztségviselői nem voltak, ezért perindítási jogosultságuk hiánya folytán a kereseti kérelmük alaptalan. Az elsőfokú bíróság a
- február 18-án kelt 18.G.40.139/2009/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 nap alatt egyetemlegesen 10.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a Gt.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján a társasági határozatok felülvizsgálata iránti pert kizárólag a társaság tagja, bizonyos körülmények között pedig vezető tisztségviselője, illetőleg felügyelő bizottsági tagja indíthat. A Gt.
- §ában írt feltételnek a keresetlevél benyújtásakor kell fennállnia. A keresetlevél benyújtásakor és az elsőfokú ítélet meghozatalakor a felperesek az alperesnek sem tagjai, sem vezető tisztségviselői nem voltak, ezért egyik felperest sem illette meg a jogosultság a per megindítására. A már korábban megindult perek jogerős befejezéséig a per tárgyalásának felfüggesztése nem indokolt, mert ezek érdemi eldöntése sem biztosít perlési jogosultságot a felperesek számára. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy ha a folyamatban lévő eljárásokban megállapítást nyer, hogy a II. rendű felperes nevében eljárt személy a II. rendű felperes nevében nem volt jogosult szerződéseket kötni, nem lesz akadálya a törvényes működés helyreállításának. A perköltségről az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetnek megfelelő érdemi döntés meghozatalát kérték. Állításuk szerint az elsőfokú bíróság ítélete és eljárása jogszabálysértő volt, mert az alapítói határozatok jogszabályba, továbbá az alperesi társaság létesítő okiratának rendelkezéseibe ütköznek. Hivatkoztak a Gt. 168. §
(1)bekezdésére, valamint az alperes
- július 4-én kelt és az előzményi perben hatályon kívül helyezett
- november 28-i alapító határozat meghozatalakor hatályos létesítő okirat IV. pontjára, amely szerint az alperesi társaságban a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító jogosult dönteni. A felülvizsgálni kért határozatok alapítói határozatok, tehát a Gt.
- §
(2)bekezdésének alkalmazásával taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdéseknek minősülnek. A felperesek ismételten hivatkoztak a Ptk. 117. §
(1)bekezdésére, továbbá a Gt. 19. §
(2)bekezdésére, utalással arra, hogy egyszemélyes társaság esetén taggyűlés nem működik, de a társaságokra a több személyes társaságokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Tagnak az a személy minősül, akinek érvényes jogcíme van a szerzésre, amely nem feltétlenül esik egybe azzal a személlyel, aki a cégnyilvántartásba bejegyzésre került, hasonlóan az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokkal. Alapítóként csak a szerzésre érvényes jogcímmel rendelkező tag járhat el. A felperesek a fellebbezésükben megismételték B. S. álképviselői eljárására és annak jogkövetkezményeire vonatkozó, az elsőfokú eljárásban részletesen előadott álláspontjukat. A felperesek előadták, hogy a Gt. 45. §
(1)bekezdésének értelmében látszólag nem tartoznak bele abba a személyi körbe, akik perindításra jogosultak, ugyanakkor a Gt. és a Ctv. nem tartalmaz arra nézve rendelkezéseket, hogy a társaság tagjának vagy ügyvezetőjének kizárólag az a személy tekinthető, aki a cégnyilvántartásba bejegyzésre került. A cégnyilvántartás közhitelességének egyik joghatása, hogy a cég nem hivatkozhat jóhiszemű harmadik személy felé arra, hogy bejegyzett ügyvezetőjének tisztsége már nem áll fenn. Ezt a joghatást azonban a jogszabály nem fordítja meg. A per megindítása szempontjából előkérdés, hogy a felperesek az alperes ügyvezetőjének vagy tagjának minősülnek-e, amelynek elbírálása tárgyában a peres eljárások folyamatban vannak. Ha a folyamatban lévő perek a felperesek pernyertességével zárulnak, úgy az alperes jogellenes aktusai visszamenőleges hatállyal válnak érvénytelenné, nem létezővé. A Gt. 45. §
(3)bekezdésében írt határidők azonban nem teszik lehetővé, hogy valaki jogellenes aktus eredményeképpen elveszítse a tulajdonában álló céget, a jogellenes társasági határozatok a cégeljárásban egészen addig használhatóak fel, amíg valamely arra jogosult hatóság az érvénytelenségüket meg nem állapítja. Ha az elsőfokú bíróság álláspontja helytálló, ez gyakorlatilag elzárja a felpereseket a jogellenesen elveszített cég visszaszerzésétől. Az elsőfokú bíróságnak ezért a per tárgyalását fel kellett volna függeszteni egészen addig, amíg az előkérdések kapcsán folyó perek le nem zárulnak, módot adva a felperesek kereshetőségi jogának igazolására. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Állítása szerint az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a Gt. 45. §
(1)bekezdésében írt feltételeknek a keresetlevél benyújtásakor kell fennállnia. A felperesek a társaságnak nem voltak tagjai, illetőleg vezető tisztségviselői, ezért perlési jogosultságuk hiányában az elsőfokú bíróság helyes és a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a per eldöntéséhez szükséges mértékben lefolytatta és az irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával helytálló érdemi döntést hozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával is egyetértett, azokat csak a fellebbezésben foglaltakra tekintettel egészíti ki. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor elsődlegesen a felperesek perindítási jogosultságát vizsgálta és a Gt. 45. §
(1)és
(2)bekezdésének alkalmazásával helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felpereseket az alperes
- március
- napján meghozott taggyűlési határozatai tekintetében a keresetindítás joga nem illette meg. A Gt.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 3. §
(1)bekezdése szerint a polgári peres eljárást megindító kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A II. rendű felperes korábbi képviseletével felmerült jogvita következtében a felpereseknek a per megindításához fűződő jogi érdeke kétséget kizáró módon fennállhat, de abban az esetben, ha a per megindítására jogosult személyek körét törvény korlátozza, önmagában a jogi érdekeltség a perindítás jogosultságát nem teremti meg. A Gt. 45. §-ának
(1)és
(2)bekezdése a gazdasági társaság belső jogviszonyát közvetlenül érintő per tárgyát és a keresetindításra jogosultak körét egyértelműen szabályozza. A taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásánál a tagsági jogviszony és az ügyvezetői tisztség fennállását a perindítás időpontjában fennálló állapotnak megfelelően a Gt. szabályai alapján kell megítélni. A Gt. 45. §
(5)bekezdése alapján a keresetindításnak a határozatok végrehajtására halasztó hatálya nincs, ezért a gazdasági társaság által meghozott határozatokat mindaddig érvényesnek és hatályosnak kell tekinteni, amíg azokat a bíróság hatályon kívül nem helyezi. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésének nincs visszaható hatálya, ezért a társaság a bíróság döntésének meghozataláig belső és a külső jogviszonyában egyaránt - az addig hatályban lévő taggyűlési határozatok szerint működik. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perindítást követően meghozott ítéleteknek a per tárgyát képező taggyűlésekre visszamenő hatálya nincs, így a tárgyalás felfüggesztésének a Pp. 152. §
(2)bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn. A cégnyilvántartás adatai szerint az I. rendű felperes vezető tisztségviselői jogviszonya és a II. rendű felperes tagsági jogviszonya a Gt. szabályai szerint a keresetindítás időpontjában nem állt fenn, ezért az elsőfokú bíróság a kifejtett indokok alapján a felperesek keresetét jogszerűen utasította el. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtett indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében - a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján, utalással annak helyes indokaira - helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a értelmében alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján marasztalta a felpereseket a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes ügyvédi munkadíjban felmerülő másodfokú perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésének alkalmazásával állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- július
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Bleier Judit s.k. József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. bíró Molnár