Pf.20376/2009/3 – Győri Ítélőtábla

(2)bekezdése alapján való hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperes jogellenesen korlátozta a felperest a közgyűlésen való részvétel jogában, a jelenléti ív pedig nem felel meg a Gt. 233. §.

(2)bekezdésében foglaltaknak, mert a hitelesítésére nem került sor, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a közgyűlésen mely részvényesek voltak jelen, így az egyáltalán határozatképes volt-e. Nem csatolták ahhoz az elkészítésekor a törvényes, vagy meghatalmazott képviselők meghatalmazását. Kifogásolta, hogy a Gt. 215. §.

(2)bekezdésével ellentétben csupán a számviteli törvény szerinti beszámoló lényeges adatai kerültek a részvényesek részére megküldésre, az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatai nem. Az alperes nem igazolta, hogy a meghívót minden részvényesnek határidőben megküldte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a felperes az alapszabály

1. pontjában foglaltakat megsértve nem megfelelően jelezte a részvételi szándékát, ezért nem vehetett részt a közgyűlésen. Állította, hogy a meghívó és a melléklete a törvényi rendelkezéseknek megfelelt. A jelenléti ív ugyan önmagában nem került hitelesítésre, de az elválaszthatatlan részét képezi a jegyzőkönyvnek, amelyet a törvényben meghatározott személyek megfelelően hitelesítettek. Utalt arra, hogy a felperes nem kifogásolhatja, hogy más részvényesek részére miként került megküldésre a meghívó. A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes
2. március
3. napján megtartott évi rendes közgyűlésén meghozott 1/2009., 2/2009., 3/2009., valamint 4/
4. számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. A határozatok végrehajtását az ítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 321.000,- Ft + 75.000,- Ft ÁFA perköltséget. Megkereste a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtétele és a perindítás tényének törlése tekintetében. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes az alperes részvényese. Az alperes
5. március 27-én közgyűlést tartott, a felperes bejelentette, hogy a közgyűlésen meg kíván jelenni, az alperes azonban arról tájékoztatta, hogy nem jogosult részt venni és szavazati jogával élni, mert az alapszabály
6. pontjában meghatározottakat nem tartotta be.
7. március 27-én a felperes távollétében került sor a közgyűlés megtartására. Az alperes az
8. számú határozatában elfogadta a vezérigazgatónak a
9. évi gazdálkodásról szóló jelentését, éves számadását, valamint a felügyelő bizottságnak és a könyvvizsgálónak a társaság
10. évi éves beszámolójáról szóló jelentését, továbbá az alperes
11. évi mérlegét. A
12. számú határozatban a közgyűlés a mérleg szerinti eredményt a társaság eredménytartalékába helyezte. A névre szóló törzsrészvények útján osztalék kifizetéséről nem határozott. A
13. számú határozat szerint a társaság tevékenységi köre módosításra került, a
14. számú határozat pedig egységes szerkezetbe foglalta az alapszabályt. A közgyűlésről magnófelvétel, illetve gyorsírás útján rögzítették a jegyzőkönyvet, melyet a következő napokban gépeltek le, jelenléti ívet is felvettek, annak külön hitelesítése azonban elmaradt. A bíróság ítélete jogi indokolásában kiemelte, hogy a Gt.
15. §.

(2)bekezdése szerint a közgyűlésről készült jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A bíróság álláspontja szerint a jelenléti ívnek elengedhetetlen tartozéka a fenti hitelesítés, ez azonban elmaradt. Az a körülmény, hogy a jelenléti ívet utóbb a hitelesített jegyzőkönyvhöz csatolták, a hitelesítést nem pótolhatja. A jelenléti ív tehát a Gt. 233. §.

(2)bekezdésébe ütközik, ezen súlyos alaki hiányossága miatt lehetetlenné teszi a közgyűlés jogszabályszerűségének ellenőrzését, így önmagában megalapozza a közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítését. Mindemellett a bíróság megalapozottnak ítélte a Gt. 215. §.

(2)bekezdésére való felperesi hivatkozást is, ugyanis az alperes a közgyűlési meghívóhoz a cég mérlege (kivonat) és eredménykimutatása (kivonat) elnevezésű dokumentumokat csatolta. Ezen dokumentumok a számviteli törvény szerinti beszámoló lényeges adatait tartalmazzák, önmagukban azonban nem felelhetnek meg az igazgatósági és a felügyelő bizottsági jelentés lényeges adatainak. A jogszabály e tekintetben egyértelműen különbséget tesz a szükséges kellékek között. A megyei bíróság a felperes által megjelölt további jogszabálysértések tekintetében alaptalannak ítélte a kereseti kérelmet. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A jelenléti ív alakiságára vonatkozó ítéleti állásponttal szemben kifejtette, hogy a jelenléti ív elkészítése a közgyűlés kezdő időpontját megelőzően, a regisztráció keretében történik. A közgyűlés elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek a megválasztására értelemszerűen csak később kerülhet sor, azaz a jelenléti ív elkészítése és annak hitelesítése szükség szerint időben elválik egymástól. A hitelesítés célja, hogy igazolja a jelenléti ívben foglaltak valódiságát. A jegyzőkönyvet és mellékleteit az alperes összefűzte, azok a fizikai állag sérelme nélkül nem bonthatóak szét, így a közgyűlési jegyzőkönyvet és ezzel együtt annak mellékletét képező jelenléti ívet is hitelesítette egyúttal a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető, a hitelesítő részvényes, valamint a vezető jogtanácsos. Az alperes hivatkozott arra, hogy a közgyűlési meghívó mellékleteiként megküldött okiratok tartalmazzák a 2008-as évre vonatkozó beszámoló, valamint a vezérigazgató és a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatai egymással megegyeztek. Ezeket tehát a mellékletként küldött dokumentumok egységesen tartalmazzák. Mindemellett a meghívó felhívta a részvényesek figyelmét arra, hogy a közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos írásbeli előterjesztések az alperes székhelyén átvehetők. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybehagyását kérte. Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján helytálló jogi következtetéssel hozta meg döntését, annak indokaival az ítélőtábla egyetértett, a fellebbezésre figyelemmel csupán az alábbiakat emeli ki. A Gt. 233. §.

(1)bekezdése kötelezően előírja, hogy a közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, s részletes szabályozást ad annak tartalmi követelményeit illetően. A

(2)bekezdés szerint a jelenléti ívet a közgyűlés elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének kell hitelesíteni. Ehhez képest a Gt. 238. §.

(2)bekezdése előírja, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá és egy erre megválasztott, jelenlévő részvényes hitelesíti. A fentiekből kétséget kizáróan következik, hogy a jogszabályi rendelkezések a jelenléti ívnek a jegyzőkönyvétől elkülönülő hitelesítését kívánják meg. A jelenléti ív hitelesítését tehát nem pótolhatja a jegyzőkönyv megfelelő aláírása és hitelesítése, illetve a jelenléti ívnek a jegyzőkönyvhöz való csatolása. A Gt. 228. §.

(2)bekezdése a zártkörűen működő részvénytársaság esetében kötelezővé teszi, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolónak, az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően a részvényesek tudomására kell hozni. Ezen kötelezettségének az alperes nem tett eleget. Nem tekinthető a lényeges adatok közlésének az a felhívás, hogy az írásos dokumentáció az alperes székhelyén megtekinthető, illetve átvehető. Az adatok tudomásra hozása ugyanis azoknak a részvényesek számára való konkrét közlését (elküldés) feltételezi. Az alperes a perbeli esetben a vezérigazgató és a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatait a részvényesekkel - a Gt. 228. §.

(2)bekezdésének megfelelő módon - nem közölte. Nem foghat helyt az a hivatkozás, hogy kötelezettségének a meghívóhoz csatolt dokumentumok megküldésével eleget tett. Ezek ugyanis csupán a számviteli törvény szerinti beszámoló lényeges adatainak felelnek meg. Ezek megküldése - az alperes hivatkozásával szemben - a vezérigazgatói és a felügyelő bizottsági jelentések lényeges adatainak közlését nem pótolják. A közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatolt jelentések (3/A/

1. számú irat
2. és
3. melléklete) ugyan részletesen kitérnek a beszámolóra, de tartalmukban jóval túlmutatnak azon. A beszámoló adatai önmagukban nem felelnek meg az igazgatósági és a felügyelő bizottsági jelentések lényeges adatainak. Az ítélőtábla a fentiekkel kapcsolatosan utal a kialakult - többek között a BH 2003.
4. és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.128/2004/
5. számú határozatban megjelenő - bírói gyakorlatra. A kifejtettek szerint megállapítható, hogy sem a
6. március
7. közgyűlés összehívása, sem pedig lefolyása nem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak, így a megyei bíróságnak a közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyező döntését az ítélőtábla a Pp.
8. §.

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 78. §.

(1)bekezdése alapján köteles a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §.

(1)és

(2)bekezdése szerint - a másodfokú eljárás során ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányosan - megállapított, 25 % ÁFA-t tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,

1. június
2. napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Maurer Ádám sk.. Szalay Róbert sk. előadó bíró bíró