Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.65/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az adócsalás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- évi október hó
- napján kihirdetett 3.Bf.819/2008/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A pénzbüntetés napi tételszámát 250-re (kettőszázötvenre) enyhíti. Így a pénzbüntetés összege 250.000 (kettőszázötvenezer) Ft, amelyet meg nem fizetés esetén 250 (kettőszázötven) napi fogház-büntetésre kell átváltoztatni. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott helyes lakcíme: ..., ... u. ... szám, új személyi igazolványának száma: .... Indokolás: A jelen harmadfokú eljárás másodízben a vádlott felülvizsgálati ügyében a Legfelsőbb Bíróság
- évi november
- napján meghozott Bfv.393/2009/
- számú végzése alapján indult. E végzés indokolásában azt fejtette ki, hogy a másodfokú, bűnösséget megállapító ítélet ellen - a kihirdetést követően - az újabb meghatalmazás alapján eljáró védő által bejelentett fellebbezést - a nyilvános ülésen jelenlévő előző védő tudomásul vette az ítéletet - a vádlott által bejelentettnek kell tekinteni. (Ezt a fellebbezést a Debreceni Ítélőtábla a
- február
- napján kihirdetett Bhar.III.657/2008/
- számú végzésével, mint nem jogosulttól származó fellebbezést elutasította). A másodfokú bíróság ítélete elleni, s immár a vádlott által előterjesztettkénti fellebbezés elsősorban felmentésre, másodsorban a büntetés enyhítésére irányul. A fellebbviteli főügyészség a
- november
- napján kelt átiratban foglaltakat - azt ismételten benyújtva - változatlanul fenntartotta. Ebben elsősorban az első és másodfokú ítéletekkel kapcsolatban észlelt ítéletszerkesztési hiányosságokra utalt, mely szerint a tényállási elemek nem a történeti tényállásban, hanem a ténybeli indokolásban nyertek rögzítést. Az iratok tartalma, illetve megfelelő ténybeli következtetés alapján a tényállás kiegészítését és helyesbítését - alapvetően a vádlott vallomásának és az okirati bizonyítékoknak megfelelően -, s ezt követően és ennek alapján a másodfokú ítélet nyilvános ülésen történő helybenhagyását indítványozta. A kifejtett álláspont szerint a regisztrációs adófizetési kötelezettség a vádlottat érintően már a gépjármű átalakításakor keletkezett, hiszen nem kért engedélyt és a vámhatóságot sem értesítette. A vádlott közreműködött a forgalomba helyezési eljárás során, ám előzőleg a gépjármű átalakításának tényét a hatóság előtt eltitkolta, mely magatartása az adókötelezettség szempontjából jelentős ténynek minősül. A vádlotti fellebbezés - melyet a meghatalmazott védő készített és nyújtott be - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gépjármű forgalomba helyezésére nem az átalakítás miatt került sor, hanem azért, mert azt a vádlottól megvásárolt, s gépjármű kereskedéssel foglalkozó cég ...-nak értékesítette. A forgalomba helyezést is ... kezdeményezte, s mindaddig az a közúti forgalomban nem vett részt. ... - a megfelelő tájékoztatás alapján tisztában volt azzal, hogy a gépjármű három személy szállítására alkalmas tehergépjármű. Az eltérő felhasználás esetén a szükséges engedélyek beszerzéséről, illetve a regisztrációs adó megfizetéséről neki kellett volna gondoskodnia. Hivatkozott továbbá a 35/
- (XI. 30.) BM rendeletnek a jármű forgalomba helyezésére vonatkozó előírásaira is, amelyek szintén abba az irányba mutatnak, hogy nem a vádlottat, hanem ...-t terhelte a kötelezettség. Az indokok alapján elsődlegesen a felmentését, másodsorban a büntetés enyhítését kérte. A nyilvános ülésen a vádlott és a védője változatlanul fenntartották a fellebbezést mind az irányát, mind az indokait tekintve, a védő ezen túl az azonos álláspontot elfoglaló, s a fellebbezéssel megegyező indokokon alapuló felülvizsgálati indítványra is hivatkozott. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban foglaltakkal egyezően - az abban kifejtett indokok alapján - a másodfellebbezéssel megtámadott másodfokú bírósági ítéletnek a helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta. A fellebbezés elintézése érdekében nyilvános ülést tartott - Be. 393.-
- § -. Az ügyben első és másodfokon eljárt bíróságok a büntetőeljárási szabályokat betartották. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított, s hiányosnak ítélt tényállást a bizonyítékként értékelt okiratok alapján és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre történő hivatkozással kiegészítette. A harmadfokú eljárásban a Be.
- §-ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú ítéletet érintő megalapozatlanság miatt a tényállás további, azonban nem a fellebbviteli főügyészség átiratában indokoltnak tartott terjedelmű kiegészítés is szükségessé vált a következők szerint: A vádlott egy második üléssort és egy műanyag válaszfalat is megvásárolt a gépjárművel együtt, amelyeket a
- november 23-i műszaki vizsgáztatás előtt a járműből kivett és egy OSB lapot tett be. A műszaki vizsgáztatást követően és az értékesítés előtt a gépjárműből kivette az OSB lapot és visszahelyezte a második üléssort, valamint a műanyag válaszfalat, ekként alakítva azt át. Az előzőekben írt kiegészítéssel a másodfokú bíróság tényállása a harmadfokú eljárásban is irányadó - Be.
- §
(1)és
(2)bekezdés -. Az ítélőtábla a tényállás alapján levont következtetést illetően a másodfokú bíróság álláspontját, valamint a fellebbviteli főügyészség okfejtését osztotta, míg nem értett egyet az azt támadó fellebbezéssel, s annak indokaival. Az eljárt bíróságok által felhívott 2003. évi CX törvény - a regisztrációs adóról - 3. §-a
(2)bekezdésének c/ pontja értelmében a gépjármű átalakítása adókötelezettséget keletkeztet feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja ebben az esetben az átalakítás napja, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontja - 6. §
(2)bekezdés c/ pont -. E törvény 4. §-ának
(4)bekezdése az adó alanyának a gépjármű tulajdonosát tekinti, ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor. A vádlott már a külföldről történő behozatalt követően a gépjármű forgalomba helyezésének engedélyezését kérte - nyomozati iratok
- lapszám -. A gépjármű átalakításának a tényét nem vitatta, minthogy e vonatkozásban az eljárás során következetes beismerő vallomást is tett, amely cáfolást nem nyert. A vádlott által átalakított módon vásárolta meg a gépjárművet a vádlottól az ... Kft, illetőleg ettől a kft-től .... ... a gépjármű forgalomba helyezését követően, konkrétan a
- augusztus 2-i rendőri intézkedés időpontjában a gépjárművet a vádlott által az értékesítést megelőzően elvégzett átalakításnak megfelelő állapotban használta. Itt megjegyzendő, hogy egyet kell érteni a másodfokú bíróság álláspontjával, hogy az újabb, s valóban már ... által kezdeményezett hatósági eljárás - a forgalomba helyezés érdekében - szükségszerűen a gépjármű „visszaalakítását” kívánta meg. Alapvetően téves az a hivatkozás, hogy a vádlott magatartása kizárólag a gépjármű értékesítésében merült ki, és semmilyen módon nem függ össze annak a későbbi forgalomba helyezésével. A közvetlen forgalomba helyezést, s ennek az ismeretére is kiterjedő vádlotti tudattartalmat bizonyítja az a körülmény, hogy a gépjárműre vonatkozó adásvételi szerződések keletkezését megelőző napon (
- július 26-án) ... és a részére hitelt nyújtó ... Zrt. már kérelmezte a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítását és postázását (nyomozati iratok
- lapszám). Ehhez szükséges volt a vádlottnak is a közreműködése, hiszen a gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést csak a következő napon kötötte meg a kft.-vel. Ezen túl ...
- július
- napján egy olyan meghatalmazást írt alá, amelyben a vádlott irányítása alatt álló ... BT járt el az okmányirodánál. Ezen a napon ezen betéti társaság, mint kérelmező által kiállított iratban -
- lapszám - már a törzskönyv jogosultjának neveként a ... Zrt.-t tüntette fel. Azt tényként kell megállapítani, hogy a vádlott a gépjármű átalakításához szükséges engedélyt nem kért, arról a hatóságot sem értesítette, az átalakítás eredményeként minthogy annak következményeként a közvetlen forgalomba helyezés nem lehetett kétséges számára - regisztrációs adófizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet a nyomozás során beszerzett szakvélemény is alátámaszt (136.-
- lapszám). Megtévesztő magatartása a gépjármű átalakításának hatóság előtti eltitkolását, valamint a regisztrációs adó megfizetésének elmaradását vonta maga után. A
- augusztus 2-i rendőri igazoltatás kétségtelenül nem a vádlottat, hanem ...-t érte tetten a gépjármű átalakított módon történő használatában. Az adófizetési kötelezettség az átalakítás miatt azonban a vádlottat terhelte, amelynek nem tett eleget. Ennek folytán a fellebbezésben de a felülvizsgálati indítványban is - felhívott és idézett további jogszabályhelyek az ügy érdemére kiható jelentőséggel nem bírtak. A kiegészítéssel irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségére levont következtetés okszerű az előzőekben kifejtettekre is figyelemmel, s helytálló a cselekménynek a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés szerinti adócsalás bűntettekénti minősítése. Az ítélőtábla egyetértett azzal, hogy elegendő a legenyhébb büntetés kiszabása, s az enyhítő szakasz alkalmazása is. A további - a másodfokú ítélet meghozatalát követő egy évet meghaladó - időmúlás azonban a büntetés mértékére kihatással van, az enyhítés szükségessége irányába mutat. A 400 napi tétel pénzbüntetés az elkövetés után a csaknem négy év elteltére figyelemmel már eltúlzott, indokolatlanul súlyos, ezért az ítélőtábla a napi tétel számát 250-re enyhítette, s ennek megfelelően állapította meg a pénzbüntetés összegét. Ugyanakkor a Btk.
- §-ában írtak szerint - helyesbítve ezáltal a másodfokú ítélet rendelkező részét - határozott a pénzbüntetésnek meg nem fizetés esetén fogházbüntetésre történő átváltoztatásáról. A Btk.
- §-ának, a jelen elbíráláskori törvény alkalmazása nem merült fel, minthogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseinek időközbeni változásai enyhébb elbírálást nem eredményeztek. Az ítélőtábla a fellebbezést kizárólag az enyhítés irányában tartotta alaposnak, s a kifejtetteknek megfelelően a megyei bíróság ítélet a Be.
- §-ának
(2)bekezdése alapján a büntetést kiszabó részében megváltoztatta, míg az ekként nem érintett részében a Be.
- §-a értelmében helybenhagyta. Végezetül a vádlott helyes lakcímét, valamint új személyi igazolványának a számát volt szükséges rögzíteni. Debrecen,
- évi május hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 3.Bf.819/2008/
- számú ítélete a harmadfokú ítéletben írt változtatásokkal jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- évi május hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -