Kfv.37021/2010/7 – Kúria

Kfv.X.37.021/2010/7.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Borka Sándor ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek a Molnár és Karner Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a Tolna Megyei Bíróságon 6.P.21.028/

1. számon indult és a Pécsi Ítélőtábla
2. szeptember 10-én kelt Pf.III.20.177/2009/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.177/2009/
4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 /Tizenötezer/ Ft ÁFÁ-t is tartalmazó felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes az alperesi egyesület tagja. Az alperes nyilvántartásba bejegyzett elnökét, E. J-t a
5. május 15-én tartott közgyűlésen a tagok 4 éves időtartamra -
6. május 15-ig - választották meg. A
7. április 28-án kelt, az elnök által aláírt meghívóval,
8. május 24-re összehívott közgyűlésen az 1/2008.05.
9. Kgy. számú határozattal a tagok arról döntöttek, hogy a tisztújító közgyűlést novemberben fogják megtartani. Felhatalmazták addig a vezetőséget az ügyek intézésére. Előírták, hogy a választásokat megelőző jelölésnél változatlanul, a 9 fős vezetőségi, és a 3-3 fős felügyelő bizottsági, illetve fegyelmi bizottsági létszámra figyelemmel kell eljárni. A
10. november 10-i keltezéssel, és E. J. elnök aláírásával ellátott meghívóval
11. november 30-ra került összehívásra az alperes tisztújító közgyűlése. A meghívó azt tartalmazta, hogy a tagok az egyesületi jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. Határozatképtelenség esetén a 9,30-ra kitűzött közgyűlés helyett 10 órakor megismételt közgyűlés megtartására kerül sor, amely az eredetileg meghirdetett 11 napirendi pontokkal, a megjelentek számától függetlenül, határozatképesnek lesz tekintendő.
12. november 30-án, az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, 10 órakor megtartott megismételt közgyűlésen a 1557/2008.11.
13. Kgy. számú határozatok kerültek elfogadásra. Az 53/2008.11.
14. Kgy. számú határozattal a vezetőség 7 tagjának megválasztásáról döntöttek a tagok. A felperes keresetében a
15. november 30-án megtartott közgyűlésen hozott valamennyi határozat megsemmisítését kérte. Előadta, hogy E. J., elnöki megbízatásának
16. május 15-i megszűnésére tekintettel, az alapszabály III/
17. pontja alapján nem volt jogosult a közgyűlést összehívni. Utalt arra is, hogy az alapszabály rendelkezései szerint az alperes legfőbb szerve taggyűlés és nem közgyűlés. A Ptk.
18. § /1/ bekezdésével, illetve az egyesülési jogról szóló
19. évi II. törvény /a továbbiakban: Etv./
20. §-ával ellentétesen tartalmazta a közgyűlési meghívó, hogy a tagok a jogaikat kizárólagosan személyesen gyakorolhatják. Előadta azt is, hogy az alapszabály IV. pontja szerint az alperes ügyintéző szerve az elnökség, és nem a vezetőség. E szerv 5 tagból áll, amelynek 3 tagját az egyesületi tagok sorából a taggyűlés választja nyílt szavazással, 4 évi időtartamra, míg az egyesület szintén 4 évre megválasztott elnöke és alelnöke ugyancsak tagja az elnökségnek. Törvénysértőnek tartotta emiatt a 9 tagú vezetőség megválasztását. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a
21. május 24-én tartott közgyűlésen hozott 1/2008.05.
22. Kgy. számú határozat értelmében, a vezetőség megbízatásának meghosszabbítására tekintettel, E. J. elnök jogosult volt a
23. november 30-i közgyűlés összehívására. Kifejtette azt is, hogy a tisztújító közgyűlésen hozandó határozatok jelentősége, a tagok mandátumának ellenőrizhetősége, a jelölés elfogadására vonatkozó személyes nyilatkozat megtétele végett tartalmazta a közgyűlési meghívó azt, hogy a tagsági jogok a közgyűlésen meghatalmazott útján nem gyakorolhatók. Nem vitatta, hogy az alapszabálynál előírtnál nagyobb létszámú elnökség megválasztására került sor. Utalt azonban a megelőzősen kialakult gyakorlatra és arra, hogy az egyesületi tagok számának megnövekedése, a tagok szélesebb körének az elnökségi munkába való bevonása tette szükségessé 5 tagú vezetőség helyett 9 tagú vezetőség megválasztását. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helytadott. A
24. november 30-án megtartott közgyűlésen hozott valamennyi határozatot megsemmisítette. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az alperes működésére az Etv.
25. §-a értelmében - az Etv. és az alapszabály rendelkezései az irányadók. Az alapszabály IV/
26. pontja alapján, a 4 évi időtartamra megválasztott elnökség és E. J. elnök megbízatása, a
27. május 15-i megválasztásukra tekintettel
28. május 15-én lejárt. A
29. május 24-én tartott közgyűlésen ezért, a megbízatásuk leteltét követően, a megbízatásuk meghosszabbításáról - jogfolytonosság hiányában - rendelkezni nem lehetett. E. J., elnöki tisztségében eljárva nem hívhatott össze jogszerűen
30. november 30-ra közgyűlést. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy annak nem volt jogi jelentősége, hogy az alapszabály szerint legfőbb szervként jelölt taggyűlés helyett az alperesnél közgyűlést tartottak, illetve, hogy az arról készült jegyzőkönyv az elnökséget vezetőségnek nevezi. Az alapszabályban írt jogintézmények azonosíthatók voltak, a pontatlan elnevezés önmagában a támadott határozatok törvénysértését nem eredményezte volna. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben osztotta a felperes álláspontját a tekintetben, hogy a meghívó - jogszabályi és alapszabályi korlátozás hiányában - jogsértően tartalmazta, hogy a tagsági jogok kizárólag személyesen gyakorolhatók. Ily módon a meghívó jogellenes tartalma miatt, az azzal összehívott közgyűlés szabályszerű megtartására, jogszabályoknak megfelelő közgyűlési határozathozatalra nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság egyetértett a felperesnek azzal a kifogásával is, hogy az alapszabály IV/
31. pontjában előírtak alapján kizárólag 5 tagból álló elnökség megválasztására kerülhetett volna sor. A 9 fős elnökség megválasztása az alapszabály említett rendelkezését is sérti. Az Etv.
32. § /1/ bekezdése alapján a kifejtett indokokkal, a szabálytalanul összehívott perbeli közgyűlésen hozott valamennyi határozat megsemmisítése iránti keresetet ezért alaposnak tartotta. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az 53/2008.11.
33. Kgy. számú határozatra vonatkozóan helybenhagyta, ezt meghaladó részében megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Azt hangsúlyozta ítéletének indokolásában, hogy a
34. május 24-én tartott taggyűlésen elfogadott, a felperes által is megszavazott 1/2008.05.
35. számú határozat megtámadása, jogerős bírói ítélettel történő megsemmisítése - hiányában irányadó az alperes tagjaira és szerveire. Az alapszabályban nem szabályozott ügyvezető vezetőség működését megalapozta. E szervnek tagja volt az egyesületi elnökként korábban megválasztott E. J. is. E tisztségében a
36. november 30-i taggyűlés összehívására jogosult volt. Nem volt jogi jelentősége ezért annak, hogy az elnökség, illetve az elnök mandátuma
37. május 15-én lejárt. A
38. november 30-i taggyűlés összehívását szabályszerűnek kell tekinteni, szabálytalan összehívás miatt a perbeli határozatok törvénysértőnek nem tekinthetők. A másodfokú bíróság egyetértett abban az elsőfokú bírósággal, hogy az Etv.
39. §-ának, illetve a Ptk.
40. § /1/ bekezdésének rendelkezéseiből következően, az alperes alapszabályának kizáró rendelkezése hiányában, a tagok képviselő útján történő joggyakorlását a taggyűlésen megtiltani nem lehet. Úgy ítélte azonban, hogy a meghívóban írt, a tagsági jogokra vonatkozó téves tájékoztatás a
41. november 30-án hozott taggyűlési határozatok törvényességére nem hatott ki. Nem volt ugyanis olyan tag, aki képviselő útján kívánta volna a tagsági jogait gyakorolni, s emiatt a szavazati jog gyakorlásából kizárták volna. A másodfokú bíróság kizárólag az 53/2008.11.
42. Kgy. számú határozatot tartotta törvénysértőnek. Az előzőleg már megválasztott elnökön és elnökhelyettesen kívül ugyanis az, további 7 elnökségi tag megválasztására vonatkozott. Az alperes alapszabályának IV/
43. pontja azonban akként rendelkezik, hogy az 5 tagú elnökség tagja tisztségénél fogva az elnök és az elnökhelyettes, illetve a taggyűlés által megválasztott további 3 tag. Az ettől eltérő létszámú elnökség megválasztásáról szóló határozat ezért az alapszabály említett rendelkezésébe ütközik. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy az alperes érdemi védekezésében foglaltakra figyelemmel nem lehetett. Amennyiben az egyesület működése magasabb létszámú elnökség közreműködését teszi szükségessé, az alapszabályt arra tekintettel megelőzően módosítani kell. Ennek hiányában, a 7 tagú elnökség megválasztására vonatkozó 53/2008.11.
44. Kgy. számú jogsértő határozatot, az elsőfokú bíróság az Etv.
45. § /1/ bekezdése alapján, helytállóan semmisítette meg. E részében ezért ítéletét helyben kellett hagyni, míg egyebekben azt meg kellett változtatni, és a keresetet, a többi határozatot támadó részében el kellett utasítani. A jogerős ítélettel szemben kizárólag a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a keresetet elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezni, és e részben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyni. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a 2/
46. közigazgatási jogegységi határozat alkalmazhatóságának kizártságáról szóló 2/
47. közigazgatási-polgári jogegységi határozatában foglaltakkal szemben, a
48. november 30-i közgyűlési meghívóban, a tagsági jogoknak képviselet útján történő gyakorlásának megtiltása ellenére, a közgyűlés törvénysértő összehívását, és arra tekintettel, az azon hozott határozatok jogsértését nem állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság e kérelem alapján, a Pp.
49. § /2/ bekezdése alkalmazásával, a felperes beadványát akként értelmezte, hogy az a jogerős ítélet jogszabálysértését az Etv.
50. §-ára,
51. §-ára, illetve a Ptk.
52. § /1/ bekezdésére hivatkozással állította. Az alperes a felülvizsgálati hatályban fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
53. § /2/ bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az, a felperes által állított jogszabályokat nem sérti. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az eljárt bíróságok azon álláspontjával, hogy jogszabályi és alapszabályi kizáró rendelkezés hiányában, a
54. november 30-ra összehívott közgyűlés meghívója az Etv.
55. §-ával, illetve a Ptk.
56. § /1/ bekezdésével ellentétesen tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy a tagok a tagsági jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bírósággal szemben, helytállóan állapította meg, hogy e téves tájékoztatás a perbeli határozatok meghozatalára nem hatott ki. A peres iratok között fellelhető közgyűlési jegyzőkönyvből, az alperesnek a felperes által kétségbe nem vont nyilatkozatából kitűnik ugyanis, hogy a közgyűlésen jelenlévők között nem volt olyan személy, aki képviselőként, valamely tag meghatalmazása alapján kívánt volna szavazati jogot gyakorolni. A tagok szavazatával elfogadott közgyűlési határozatoknak az Etv.
57. § /1/, illetve /2/ bekezdése alapján történő megsemmisítésének feltételei a felperes által megjelölt okból, ezért nem álltak fenn. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokokkal, az eljárási szabálysértés nélkül hozott, jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében emiatt hatályában fenntartotta, a Pp.
58. § /3/ bekezdése alkalmazásával. Az eredménytelenül felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes a Pp.
59. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
60. § /1/ bekezdése értelmében, köteles az alperes jogi képviselőjének munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költséget megtéríteni. Budapest,
61. szeptember
62. Dr. Bodor Mária sk. a tanács elnöke Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. előadó-bíró Dr. Csőke Andrea sk. bíró