Pfv.21840/2009/8 – Kúria

Pfv.VIII.21.840/2009/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nagy Gabriella ügyvéd ....... által képviselt..... felperesnek a dr. Matula Ferenc ügyvéd...... által képviselt ..... I. r. és .... II. r. alperes ellen kártérítés stb. iránt a Fővárosi Bíróság előtt 4.P.29.577/
2. számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla
3. május 27-én 3.Pf.20.302/2009/
4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperesek
5. sorszámon előterjesztett,
6. és
7. számon indokolt felülvizsgálati kérelme folytán a
8. június
9. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alpereseket mint egyetemleges kötelezetteket, hogy fizessenek meg 15 napon belül a felperesnek 1.000.000,- (Egymillió) forint - az ÁFÁ-t is magába foglaló - felülvizsgálati perköltséget. Leletezés terhével kötelezi az alpereseket mint egyetemleges kötelezetteket, hogy a periratoknál rójanak le 15 napon belül 2.401.000,- (Kettőmilliónégyszázegyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékkülönbözetet. Az alperesek a saját felülvizsgálati perköltségüket maguk viselik. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet kötelezte az alpereseket, hogy 60 napon belül a ...... hrsz-ú ingatlannak az ítélet mellékletét képező vázrajzon szereplő „a" és „b" jelű területeit teljeskörűen tisztítsák ki, a sittet szállítsák el, a korábbi épületek bontásából származó, a jövőben felhasználni kívánt anyagokat pedig kulturált veszélymentes módon deponálják: Az „a" jelű területen található pincelejáratot magába foglaló épületrészt hozzák esztétikus, rendezett, veszélymentes állapotba; a „b" jelű területen az egykori tüzelőtároló célú építményt bontsák el; a „c" jelű helyen a pinceszellőző nyílását veszélymentesítsék, környezetét kultúrált módon alakítsák ki; az ingatlan közterületi határán megépített kerítést fejezzék be, ......utcával határos vonalán kialakított három helyen és a III. utca felől egy helyen a kerítés kapuit építsék meg. Kötelezte továbbá az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 150.000,- forint tőkét és kamatait, valamint 1.000.000,- forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes...... Önkormányzattal
10. február 16-án úgynevezett bonyolítási, illetve
11. június 23-án úgynevezett opciós szerződést kötött a ..... kerület....,.... és..... hrsz-ú ingatlanok átfogó területrendezése és egyes ingatlanok tulajdonjogának a megszerzése érdekében. Az I. r. alperes a szerződésekben vállalta, hogy a területen lévő önkormányzati lakások, illetve a két pince bérlőivel a szerződéseket megszünteti, saját költségén a bérlőket kiköltözteti. Az elvégzett munka fejében, annak arányában megszerzi...... és..... hrsz-ú ingatlanok tulajdonjogát. A II. r. alperest az I. r. alperes alapította 1996-ban. A perbeli .....-kert ingatlanfejlesztési programmal kapcsolatban az alpereseknek likviditási gondjai keletkeztek, ezért a társaság ..X.. által nyújtott kölcsönből biztosította a program forrásait. A II. r. alperes a
12. december 14-én kötött adásvételi szerződéssel eladta a felperesnek a ...... hrsz-ú ingatlant 85.000.000,- forint vételárért. Ekkor a II. r. alperes az ingatlanon lévő lakóházra bontási engedéllyel, ugyanezen ingatlanra 41 lakásos apartmanház építésére építési engedéllyel rendelkezett. A szerződésben az eladó vállalta a ..... hrsz-ú ingatlanon levő romos épületek elbontását, a park kitakarítását és azt, hogy folyamatosan biztosítja annak fenntartását saját költségén. Továbbá
13. augusztus 31-ig a park területrendezési, tisztítási, szemét takarítási, fa- és cserjekivágási és a romos épületekre vonatkozó bontási munkálatokat elvégzi.
14. szeptember 30-ig vállalta, hogy a ....-kert közterületek felé eső határait végleges módon bekeríti. A felperes pedig azt vállalta, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlant parkosítja, annak későbbi fenntartását, gondozását, saját költségén elvégzi. A felek között a ...... hrsz-ú ingatlanra
15. június 12-én adásvételi szerződés jött létre, melyben a felperes 98.000.000,- forint vételárért megvásárolta az ingatlant. E szerződésben az I. r. alperes az önkormányzattal kötött szerződésnek megfelelően vállalta a.... hrsz-ú, önkormányzati tulajdonban lévő közterület kitakarítását, folyamatos fenntartását saját költségén. A felperes vállalta, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlant parkosítja, későbbi fenntartását és gondozását saját költségén végzi. A felperes a.... számú ingatlanon 50 lakásból és egy irodahelyiségből álló épületet épített, amire a használatbavételi engedélyt megkapta. Az alperesek az együttműködési megállapodásban (
16. december 14.) illetve az adásvételi szerződésben foglaltakkal szemben a .....kertet (.... hrsz-ú park) övező kerítés létesítési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget, a kapukat az ítélethozatalig nem készítették el. A .... hrsz-ú ingatlanra a felperes által kért építési engedély megadásáról szóló határozatot az I. r. alperes megfellebbezte, majd az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt. Az építkezés késedelmére tekintettel a felperesnek 9.802.000,- forint illetéket, és 1.036.000,- forint telekadót kellett megfizetnie. A felperes az alpereseknek az adásvételi szerződésekben vállalt kötelezettségei teljesítése, illetve kártérítés megfizetése iránt terjesztett elő keresetet. Az alperesek a kereset elutasítását kérték és a felperessel kötött adásvételi szerződések részleges, az úgynevezett mellékkötelezettségeket vállaló rendelkezései feltűnő értékaránytalansága miatt érvénytelenségi kifogást terjesztettek elő. A parkfenntartás költségeinek megfizetése címén beszámítási kifogással 4.464.369,forint tőke + ÁFA ellenkövetelést érvényesítettek. A bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak, az alperesek érvénytelenségi és beszámítási kifogását pedig elutasította. A lefolytatott két helyszíni szemle adatai alapján megállapította, hogy az alperesek az adásvételi szerződésekben és az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásuknak csak részben tettek eleget. Az alperesek a .....-lak kivételével vállalták a terület romos épületeinek elbontását. A bíróság indokoltnak találta a valamikori tüzelőtároló funkciójú épület elbontásának a teljes befejezését, a kapuk létesítését. Az alperesek nem vitatták a kerítés megépítésének a kötelezettségét. A bíróság alaptalannak találta a felperesnek az általa létesített belső kerítés költségeinek a megtérítése iránti igényét, továbbá kártérítési követeléseit. Az ároktisztítással okozott költségeket 150.000,forintban találta elfogadhatónak. Az I. r. alperesnek a feltűnő értékaránytalanságra alapított kifogásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az alperesek csak a mellékkötelezettségek aránytalanságát állították. Ugyanakkor az egész szerződés, továbbá a távlati hasznosítási célokra figyelemmel a vételár feltűnő értékaránytalanságot nem tartalmazott. Az alperesek 4.464.369,- forint + ÁFA összegű beszámítási kifogását azért utasította el, mert az I. r. alperes a
17. június 12-én kötött szerződés 6.
18. pontjában magára vállalta a park saját költségén való kitakarítását, folyamatos fenntartását. Ugyanilyen rendelkezést tartalmazott a
19. december 14-i szerződés 7.4.
20. pontja. Az alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a felperes által a csatlakozó fellebbezés határidejének elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmének helytadott. Érdemben a csatlakozó fellebbezést azonban alaptalannak találta. Rámutatott arra, hogy az adásvételi szerződésekben az alperesek által vállalt kötelezettségek összhangban álltak az önkormányzattal kötött bonyolítási és opciós szerződésekben vállalt kötelezettségekkel. Ennek alapján az I. r. alperes bontást, a park rendbetételét, az ingatlan és az árokrendszer tisztítását vállalta saját költségén. Kétségtelen, hogy az alperesek a .....-kert további hasznosításával kapcsolatban társbefektetők közreműködésére számítottak, e terveik meghiúsulása azonban az önkormányzattal és a felperessel szemben vállalt kötelezettségeiket nem befolyásolta. A szerződés megtámadásával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy az alperesek az egész szerződés tekintetében nem állítottak feltűnő értékaránytalanságot, és erre bizonyítást sem ajánlottak fel. A felperes által megvásárolt ingatlanokkal kapcsolatos kötelezettségeket a felperesre hárították át, amire a kikötött vételár nyilvánvalóan fedezetet nyújtott. Az ingatlanokat terhelő kötelezettségekre vonatkozó megállapodások egyébként megfeleltek az ingatlantulajdonost terhelő mindenkori kötelezettségeknek is. Az alperesek beszámítási kifogásában igényelt ellenkövetelések ezeknek a kötelezettségvállalásoknak feleltek meg. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben az alperesek elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Korábbi előadásaikat megismételve előadták, hogy az önkormányzattal kötött szerződés alapján csak arra vállaltak kötelezettséget, hogy a perbeli beruházásba további befektetőket vonnak be. Nem vállalták, hogy a bérlőket saját költségükön elhelyezik, és csak a beruházás elkészülte utáni időre vállalták ... hrsz-ú park mindenkori gondozását. Vitatták az érvénytelenségi kifogás elutasításának indokait. Előadták, hogy a vételár tartalmazta az építési engedély 12.000.000,- forint költségét, továbbá a felperesi útépítésre tekintettel a vételárat 10.000.000,forinttal csökkentették. Az ingatlant jóval forgalmi értéke alatt értékesítették a felperesnek. A feltűnő értékaránytalanságra szakértői bizonyítást ajánlottak fel, amit a bíróság indoklás nélkül mellőzött. A társberuházók bevonásának ellehetetlenülésével kapcsolatban hivatkoztak ..X..(II. r. alperesi tulajdonostárs) és a felperes ügyvezetőjének felróható magatartására, továbbá a felperesi adásvételi szerződés megkötésének a körülményeire. A tüzelőtároló lebontására kötelező rendelkezés megalapozatlanságával kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy e munkát nem vállalták, nem is vállalhatták, mert .... sorszámon benyújtott szerződés melléklete önkormányzati, és nem magántulajdonba adott építményként tűnteti fel. Nem vállalták a kerítésben kapuk elhelyezését. A pinceszellőző veszélymentesítését a jogerős ítélet meghozatalát követően elvégezték. A pincelejáró esztétikussá tételére vonatkozó kötelezés határozatlan, nem végrehajtható. A sitt elszállítását és az „a" és „b" jelű területek kitisztítását az ítélethozatalt követően szintén elvégezték. Mivel az árokterületet kitisztították, megalapozatlan az ároktisztítás költségeiben történt marasztalásuk is. A továbbiakban a felperes által előterjesztett kézbesítési vélelem és igazolási kérelem másodfokú elbírálását sérelmezték. A perköltségre vonatkozó rendelkezéseket pedig azért vitatták, mert a bíróság az alpereseket teljes egészében pervesztesnek nyilvánította, annak ellenére, hogy a felperesek 4.162.695,- forint tekintetében lettek pervesztesek, míg 2.000.000,forint tekintetében pernyertesek, továbbá csatlakozó fellebbezésük teljes egészében eredménytelen volt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Az alperesek perköltségszámításával kapcsolatban észrevételezte, hogy a felperes 21.745.136,.forint összegben pernyertes, 4.162.695,- forint tekintetében pervesztes. Az alperes beszámítási kifogásában (bruttó 5.357.243,- forint) szintén pervesztes lett, ezért az alperesek alaptalanul támadják a perköltségre vonatkozó rendelkezést. A bizonyítékokra, elsősorban az elsőfokú bíróság által lefolytatott helyszíni szemle adataira hivatkozással tagadta az alpereseknek a tereprendezésről stb. tett előadását. Előadta, hogy a bíróság által hivatkozott szerződések a felek jogait és kötelezettségeit pontosan meghatározták. A feltűnő értékaránytalanság alapján történt megtámadási kifogás elutasításával kapcsolatban osztotta a jogerős ítélet indokait, utalva az alpereseknek a mellékkötelezettségek terjedelme körében előterjesztett ellentmondó nyilatkozataira. Az alperesekkel kötött adásvételi szerződés alapján vitatta a parkfenntartással kapcsolatos beszámítási kifogás alaposságát. Az önkormányzattal szemben vállalt lakáskiürítések költségeivel kapcsolatban pedig előadta, hogy annak a jelen perben nincs relevanciája. A ...-park rendbetételére vonatkozóan az alperesek a perben elismerő nyilatkozatokat tettek, ennek ellenére e kötelezettségeiknek a mai napig nem tettek eleget. Előadta, hogy a vitatott tüzelőtároló az alperesek használatában áll, rendelkezési joguk arra kiterjed, a felperessel kötött adásvételi szerződésben kötelezettséget vállaltak elbontására. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
21. §