Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.253/2010/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Czeglédi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Frank Andrea ügyvéd, 1055 Budapest, Balassi Bálint u. 21-32.) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Fekecs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fekecs Gyula ügyvéd (7624 Pécs, Hungária u. 49/C.) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyhez fűződő jog védelme iránt a Tolna Megyei Bíróságon folyamatba tett perében a 6.P.20.559/2009/
- számú ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. fellebbezett részében Mellőzi az alperesnek perköltségben és eljárási illetékben való marasztalását. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 51.000 (ötvenegyezer) forint együttes - első- és másodfokú eljárásban felmerült - költséget, valamint az államnak, az állami adóhatóság felhívására 21.000 (huszonegyezer) forint elsőfokú és 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú ítéletben helyesen megállapított, ezért a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás szerint a T Magyar Rendőrség Szakszervezete nevében eljáró alperes
- május 26-án telefonbeszélgetést folytatott a felperessel, aki az O Rendőr-főkapitányság gazdasági ellátási igazgatója. A beszélgetést az alperes azért kezdeményezte, mert a felperes nem engedélyezte az alperes által vezetett szakszervezet részére az ORFK személygépkocsijának az alperes által korábban írásban igényelt használatát, és ezen intézkedéssel kapcsolatban szóbeli magyarázatot kért. Az alperes a beszélgetést hangfelvevő készülékekkel rögzítette, de erről a felperest csak a beszélgetés végén tájékoztatta. Megkérdezte ekkor a felperestől, hogy hozzájárul-e a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához, amelyet a felperes kifejezetten megtiltott. Az alperes ennek ellenére a hangfelvételt a szakszervezet internetes honlapjára feltette, ahol az bárki által hangformátumban elérhetővé, meghallgatható vált, ahhoz a honlap látogatói részéről írásbeli kommentárok érkeztek. A felperes a hangfelvételével kapcsolatos visszaélés miatt keresetében a jogsértés megtörténtének megállapítását és az alperes eltiltását kérte a további jogsértéstől. Kötelezni kérte az alperest a hangfelvételnek a honlapról való eltávolítására, valamint nyilatkozattal történő elégtétel adására és közérdekű célra fordítható bírság megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását - egyebek mellett - arra hivatkozva kérte, hogy a T Magyar Rendőrség Szakszervezetének, mint jogi személynek a nevében eljárva folytatta a telefonbeszélgetést a felperessel és rögzítette annak hanganyagát, és ebben a minőségében eljárva hozta azt nyilvánosságra, ezért a jogsértés szankcióit nem vele, hanem a szakszervezettel lehet alkalmazni. Az elsőfokú bíróság ítéletével - a közérdekű célra fordítható bírság kiszabása kivételével - a keresetnek helyt adott. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Fellebbezési kérelmét elsődlegesen passzív perbeli legitimációjának hiányára alapította. A felperes fellebbezési ellenkérelmet írásban nem terjesztett elő. A fellebbezés alapos. Az utóbbi időben az ítélkezés fórumain szakmai vita bontakozott ki arról, hogy kit terheljenek a személyiségi jogok objektív szankciói (Ptk. 84.§
(1)bekezdés a)-d) pontjai), ha a jogsértést jogi személy tevékenységi körében eljáró természetes személy követi el. Ennek során alakult ki az az általánosnak tekinthető jogi álláspont, amely szerint a jogi személy tevékenységi (feladat- és hatás-) körében a jogi személy nevében eljáró természetes személy magatartását a jogi személy magatartásának kell tekinteni, ezért a természetes személyt harmadik személlyel szemben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - semmilyen polgári jogi felelősség nem terhelheti. A jogi személy „cselekvősége" - sajátos természete folytán - mindig a tevékenységi körében és nevében eljáró természetes személyek magatartásának betudásán alapul, így a jogi személy tevékenységi körében és nevében eljáró természetes személy cselekvősége e körben hiányzik, ezért a jogi személy mellett a természetes személy felelőssége nem állapítható meg. Ezt a jogsértést megvalósító magatartást tanúsító természetes személy büntetőjogi, szabálysértési, munkaügyi és fegyelmi felelősségét nem érinti. (Emlékeztető a civilisztikai kollégiumvezetők 2009. évi február hó 17-19. napján megtartott országos tanácskozásán fórumrovata.) megvitatott kérdésekről. BH 2009/5. számának A perbeli eseten az alperes a gépkocsi használatot az általa képviselt szakszervezet, mint jogi személy nevében igényelte, a szakszervezet nevében folytatta ezzel kapcsolatban a telefonbeszélgetést a felperessel és a kereset tárgyává tett jogsértéseket ezen tevékenységi körben követette el, ezért az ő felelősségét megállapítani - a fenti kifejtettek értelmében - nem lehet. A követelés kizárólag a T Magyar Rendőrség Szakszervezete ellen érvényesíthető. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján fellebbezett részében részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította és az első-, valamint másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte. A le nem rótt, ezért utólag megfizetendő fellebbezési eljárási illeték összegének meghatározásánál figyelemmel volt arra, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perben az alperes az 1990. évi XCIII. tv.
(3)bekezdésének c) pontja alapulvételével számított 36.000 forintból 21.000 forint illetéket lerótt, ezért a felperesnek csak a hiányzó 15.000 forintot kell az állam részére megfizetnie. A ténylegesen lerótt 21.000 forintot a másodfokú bíróság az alperes részére járó perköltség összegénél vette figyelembe. Ezt meghaladóan a perköltség összegének megállapítása a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(3)bekezdésén és 4.§-ának
(1)bekezdésén alapul. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján bírálta el tárgyaláson kívül. Pécs,
- július
- Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró