Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.306/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indult bűnügyben a Fejér Megyei Bíróság 6.B.265/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja és a szabadságvesztés próbaidő tartamát 5 (öt) évre súlyosítja. Kötelezi a vádlottat 1.000.000 (egymillió) forint vagyonelkobzás címén történő megfizetésére. A bűncselekmény helyes megnevezése vesztegetés bűntette (Btk.
- §
(1)bekezdés). Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fejér Megyei Bíróság a
- augusztus
- napján kelt 6.B.265/2009/
- számú ítéletével a vádlott bűnösségét gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 252.§
(1)bekezdés] állapította meg és ezért őt 2 évi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2.000.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a pénzmellékbüntetést - meg nem fizetése esetén - 10.000 forintonként egy nap fogházra kell átváltoztatni. Rendelkezett a vádlott által őrizetben töltött idő beszámításáról, a lefoglalt mobiltelefon vádlottnak történő kiadásáról, és kötelezte a vádlottat a felmerült 15.000 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, a vádlott és a védő enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.827/2009. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen is - az elsőfokú bíróság által a vádlott beismerő vallomása és az azzal összhangban álló egyéb bizonyítékok (tanúvallomások, okirati bizonyítékok) alapján tényállást és a vádlott bűnösségének megállapítását megalapozottnak jelölte meg és egyetértett a cselekmény jogi minősítésével is. Az ügyészi fellebbezést fenntartva a vádlottal szemben hosszabb tartamú végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta, a cselekmény helyes megnevezése mellett. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában az ítéleti tényállást nem vitatta és egyetértett a főbüntetés mértékével, és a végrehajtás felfüggesztésével. A mellékbüntetés enyhítését, illetve részletfizetés engedélyezését kérte arra hivatkozással, hogy a vádlott munkaviszonya megszűnt, az ítéletben írt jövedelemmel már nem rendelkezik, ezért a pénzbüntetés megfizetése veszélyeztetné kiskorú gyermekei eltartását. A nyilvános ülésen a védő indítványát módosított tartalommal tartotta fenn, arra hivatkozva, hogy a vádlott helyzete anyagilag rendeződött, új céget alapított. A bűncselekmény elkövetését megbánta, tanult a történtekből. A büntetés enyhítését kérte, az ügyészi indítvánnyal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy a büntetés súlyosítása esetén, a pénzmellékbüntetés összegének felemelése is alkalmas a büntetési célok elérésére. Az ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a kétirányú perorvoslatok alapján az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását a Be. 348.§
(1)bekezdésére figyelemmel teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fejér Megyei Bíróság kellő részletességgel a Be. XXIV. fejezetében szereplő különleges eljárási szabályok alapján, az eljárási szabályokat megtartva folytatta le a bizonyítási eljárást, megfelelően teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét. A vádlott az első fokú bírósági tárgyaláson - a nyomozás során előterjesztett tagadásban megnyilvánuló, a gyanúsítás ellen panaszt is bejelentő védekezésével szemben - a cselekmény elkövetését teljes körűen elismerte, és a bűnösségét is beismerte. Ez utóbbi vallomása összhangban állt a tanúvallomásokkal, hanganyaggal, okirati bizonyítékokkal. Az első fokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte, ekként az indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett. A Fejér Megyei Bíróság által megállapított tényállás - amelyet a másodfokú eljárásban fellebbezés már nem sérelmezett - mentes volt a Be. 352.§
(1)bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól, megalapozott, és irányadó volt a fellebbezési eljárásban. A Fejér Megyei Bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése és a jogi indokolás is törvényes. Az első fokú bíróság azonban a bűncselekményt nem a Be. 258.§
(2)bekezdése d/ pontjában foglaltaknak megfelelően nevezte meg ítélete rendelkező részében, ezt a Fővárosi Ítélőtábla helyesbítette és a cselekmény megnevezését vesztegetés bűntettére [Btk. 252.§
(1)bekezdés] pontosította. A büntetés kiszabása körében az enyhítő és súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen felsorolta és a súlyuknak megfelelően értékelte, ezért a kiszabott 2 év börtönbüntetés arányban áll a vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, és a büntetlen előéletű vádlott személyi, társadalomra veszélyességével. Az ítélőtábla egyetértett az első fokú bíróság által kifejtett állásponttal, hogy a vádlott kedvező személyi körülményeire, tekintettel a büntetési célok a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhetőek, azonban - a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezésnek részben helyt adva - a korrupciós bűncselekmények rendkívüli elszaporodottsága miatt szükségesnek tartotta a próbaidő tartamának a törvényi maximumban meghatározott időtartamra felemelését, a pénzmellékbüntetés helybenhagyása mellett. Az így kiszabott fő- és mellékbüntetés az első ízben megtévedt vádlottal szemben alkalmas a büntetési célok biztosítására. A Fejér Megyei Bíróság azonban a törvény kötelező rendelkezése ellenére sem alkalmazott vagyonelkobzást a vádlottal szemben. A Btk. 77/B.§
(1)bekezdésének e/ pontja szerint vagyonelkobzást kell elrendelni a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Jelen esetben a tanú a nyomozó hatósággal egyeztetve, a sorszámok feljegyzése után a saját tulajdonában lévő készpénzt átadta a vádlottnak, amelyet a tettenérés után lefoglaltak és visszaadtak a tulajdonosának. A megyei bíróság tehát a vádlottól nem vonta el azt a pénzösszeget, amely a kapott vagyoni előnyt testesítette meg, holott ezt a Btk. kötelezően előírja, ezért a Fővárosi Ítélőtábla kötelezte a vádlottat, hogy vagyonelkobzás címén az 1.000.000 Ft-ot fizesse meg az állam javára. (BH 2008. évi 320. számú eset II. pont) Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre figyelemmel a Fejér Megyei Bíróság ítéletét a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371.§
(1)bekezdését felhívva helybenhagyta. Budapest,
- évi szeptember hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke bíró Dr. Magócsi István s.k. A Fejér Megyei Bíróság 6.B.265/2009/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.306/2009/
- számú ítéletében foglalt változtatás mellett jogerős, a börtönbüntetés kivételével végrehajtható! Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő