← Magyarország

Gf.40325/2009/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.325/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Benkő György Ágoston ügyvéd által képviselt felperesnek II.rendű alperes ügyvezető által képviselt I. rendű, II. rendű, II.rendű alperes által képviselt III. rendű, valamint IV. rendű és dr. Stefán Tamás ügyvéd, kirendelt ügygondnok által képviselt V. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. február 27-én kelt 17.G.40.135/2006/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V. rendű alperes ügygondnokának 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Cg. ... cégjegyzékszámon bejegyzett ... Kft. I. rendű alperesi társaság tagjai
  5. november 14-én taggyűlést tartottak; határoztak a törzstőke felemeléséről és a társasági szerződés módosításáról, majd
  6. november 15-én újabb taggyűlést tartottak, amikor is társasági szerződést módosító, valamint egységes szerkezetbe foglalt szerződést írtak alá. A szerződés szerint a ... Inc. V. rendű alperes a társaság tagjává vált, a képviseletében a szerződéseket ... elnök írta alá. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzéken átvezette a változásokat, az I. rendű alperesi társaság bejegyzett tagjai, ... felperes, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, valamint a ... Inc. - USA-ban bejegyzett cég - V. rendű alperes. A jelen per I. rendű alperese, a ... Kft. 2004 szeptemberében keresetet terjesztett elő a jelen per V. rendű alperese ellen a cég társaságból történő kizárása iránt az
  7. évi CXLIV. tv. (Gt.)
  8. §-ának

(1)bekezdése alapján. Az első és másodfokon eljárt bíróságok a keresetet elutasították, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Gfv.X.30.024/2007/
  1. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 10.Gf.40.146/2006/
  2. számú ítéletét - a Fővárosi Bíróság 35.G.40.193/2004/
  3. számú ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt, 35.G.41.339/
  4. számú eljárásban a bíróság a ... Inc. alperes részére ügygondnokot rendelt ki, s miután a ... Kft. elállt a keresetétől, a bíróság a per megszüntetéséről hozott határozatot. ... felperes
  5. január 27-én pert indított a ... Kft. I. rendű alperessel szemben, majd a keresetét az I. rendű alperesi társaság valamennyi tagjára kiterjesztette, és annak megállapítását kérte, hogy az
  6. november 15-én kelt társasági szerződést módosító és egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés érvénytelen, és kérte az eredeti állapot helyreállítását, hivatkozással a Ptk.
  7. §ának
(2)bekezdésére és a 237. §-ának
(1)bekezdésére. Állítása szerint az okiratokat az V. rendű alperes képviseletében olyan személy írta alá, aki nem volt a társaság törvényes képviselője, állította továbbá, hogy az V. rendű alperes nem létező társaság. Arra is hivatkozott, hogy a Delaware állam államminisztere által hitelesített Apostille-lal ellátott,
  1. szeptember 20-án kelt okiratból szerzett tudomást arról, hogy az V. rendű alperesnek az USA-ban bejegyzett képviselője a ... Inc. társaság, mely az V. rendű alperes alapítója is. Az I., a II., a III. és IV. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték. Kifejtették, hogy a felperessel azonosak az érdekeik, mivel az I. rendű alperesi társaság nem képes megfelelően működni az V. rendű alperes elérhetetlensége miatt, mert az USA-beli címére küldött levelek visszaérkeznek, a bejegyzett címen a társaság nem működik. Hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság által a kizárási perben hozott Gfv.X.30.024/2007/
  2. számú végzésében foglaltakra, amely álláspontjuk szerint elbírálta a jelen ügyben is rendelkezésre álló és az V. rendű alperes által csatolt okiratokat, és az V. rendű alperesi társaság részéről ... törvényes képviselőkénti eljárását nem találta megalapozottnak. Előadták továbbá; két ... létezik, ifjabb, illetve idősebb és a keresettel támadott okiratokat ifjabb ... írta alá az V. rendű alperes képviseletében. Az elsőfokú bíróság az V. rendű alperes részére ügygondnokot rendelt ki figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság fenti végzésére -, aki a rendelkezésre álló okiratok alapján a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes azon állítását, hogy a ... Inc. az V. rendű alperes képviselője, arra hivatkozással, hogy cég nem lehet cég törvényes képviselője. Előadta, hogy az V. rendű alperest 1995-ben alapították, amikor ... megbízást adott a ... nevű amerikai társaságok jogi ügyeinek intézésére specializálódott irodának a társaság cégiratainak elkészítésére, s az Államminiszteri Hivatalba történő beadására, bejegyzés céljából. Amerikai jogszabályi előírás ugyanis az, hogy a társaságnak ún. regisztrált ügynökkel kell rendelkeznie, amely a cég jogi és adózási ügyeit intézi, s ezért került a társaság alapító okiratába mint regisztrált agent, illetve az állam előtti jogi képviselőként a ... Inc. neve. Ezen státuszból nem következik azonban az, hogy az V. rendű alperes tulajdonosa vagy akár vezető tisztségviselője lenne. Az V. rendű alperes tulajdonosai a részvényesek, azonban részvények nem kerültek kibocsátásra, ezért a mindenkori igazgatótanács tagjai gyakorolják a tulajdonosi jogokat, és ők választják meg a tisztségviselőket. Több, Delaware állam államtitkára által kiállított Apostille-lal ellátott közokirattal igazolták, hogy az V. rendű alperes Delaware állam törvényeinek megfelelően, szabályszerűen alapított és jelenleg is jogszerűen működő, jogilag rendezett helyzetű gazdasági társaság, melynek képviselője ..., s erre vonatkozóan az V. rendű alperes Delaware állam közjegyzője által hitelesített, közokiratnak minősülő okiratot csatolt az I. rendű alperes igazgatótanácsának
  3. augusztus 12-én tartott III. ülésének, valamint a
  4. október 15-i IV. ülésének jegyzőkönyvéről, illetve a jegyzőkönyvet helyettesítő, egyhangú hozzájárulásáról, valamint az igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyvéről. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V. rendű alperesnek 30.000 forint ügygondnoki díjat. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresete valójában annak megállapítására irányult, hogy törvényes képviselő hiányában a támadott szerződés a Ptk.
  5. §-ának
(1)bekezdése értelmében nem jött létre, mivel az V. rendű alperesi társaság nevében nem az arra jogosult személy járt el, nem ő tett nyilatkozatot, így a felperes utólagos jóváhagyás nélküli, álképviseletre és ezáltal a szerződés létre nem jöttére hivatkozott, s utalt e körben a BH 1998/75 szám alatt közzétett eseti döntésre. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kereset jogcímére és a felperes tényelőadására figyelemmel a jelen eljárásban azt kellett vizsgálnia, hogy
  1. november 15-én a társasági szerződést módosító és azt egységes szerkezetbe foglaló megállapodások aláírásakor az V. rendű alperes részéről eljáró ifjabb ... az V. rendű alperes törvényes képviselőjeként jogosult volt-e jognyilatkozatot tenni, azaz eljárása folytán az V. rendű alperes jogok és kötelezettségek alanyává vált-e. A Pp.
  2. §-ának
(1)bekezdése értelmében a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy ifjabb ... fenti okiratok aláírásakor nem volt az V. rendű alperes törvényes képviselője, és egyéb jogcímeken sem volt jogosult azok aláírására, erről a Pp.
  1. §-ának megfelelően a
  2. szeptember 25én tartott tárgyaláson tájékoztatta az alperest, miszerint a felperesen volt a rendelkezésre álló okiratokkal szembeni bizonyításnak a terhe. Ítélete indokolásában leszögezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.024/2007/
  3. számú végzését figyelembe vette, amikor az V. rendű alperes részére ügygondnokot rendelt ki. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság a felperes által hivatkozott végzésében abban foglalt állást, hogy a tag kizárási ügyben a ... Inc. által becsatolt iratok alkalmasak-e annak igazolására, hogy ... mint törvényes képviselő, illetve az általa meghatalmazott jogi képviselő jogosult-e a nevében eljárni a peres eljárás során, s abban a perben becsatolt okiratok alapján ezt nem látta igazoltnak. A jelen perben viszont a bizonyítás a felperest terhelte; megfelelő módon kellett volna bizonyítania, hogy ... nem a peres eljárás, hanem az
  4. november 15-én a megállapodások aláírásának időpontjában - képviseleti joga hiányában - nem volt jogosult eljárni. Az elsőfokú bíróság tájékoztatást adott arról is, hogy a rendelkezésre álló okiratok, s köztük a F/
  5. sorszám alatti alapító okirat tartalmának, valamint a ... Inc. Co. társaság státuszának értékelése és elbírálása érdekében szükséges a külföldi jog, azaz Delaware állam jogának ismerete és vizsgálata, amelyre az
  6. évi
  7. tvr. (tvr.)
  8. §-ának
(1)bekezdése alapján van lehetőség. Az elsőfokú bíróság a felperes indítványára megkereste az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékes főosztályát, és azt a tájékoztatást kapta, hogy az USA Delaware államának joga nem áll rendelkezésére, arra vonatkozóan, hogy az államban nyilvántartásba vett cégeket ki és milyen jogcímen képviselheti, mivel a két állam között nincs hatályban olyan nemzetközi szerződés, amely a jogszabály beszerzésére lehetőséget biztosítana. A tvr. 5. §-ának
(1)bekezdése alapján viszont lehetőség van arra, hogy a külföldi jog tartalmáról a bíróság egyéb úton tájékozódjon, és szükséges esetén szakértői véleményt szerezzen be. Mindezek ellenére a felperes további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő s ahhoz, hogy a bíróság a rendelkezésre álló okiratokat megfelelően tudja értékelni, és azokból az amerikai állam vállalati jogának megfelelő jogi következtetéseket vonhasson le, szükséges a külföldi jog tartalmának az ismerete. Az amerikai jog pontos ismerete nélkül is alkalmasak voltak az V. rendű alperes által csatolt okiratok azonban arra, hogy a felperes keresetében előadott tényelőadást kétségbe vonják. A tvr.
  1. §-a értelmében jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették. Az iratokhoz csatolt több okirat bizonyította, hogy az V. rendű alperes létező, jogszerűen működő cég, a hatályos nyilvántartási adatok szerint a társaságot nem számolták fel, nem szüntették meg, gazdasági tevékenység folytatására törvényesen jogosult. A rendelkezésre álló okiratokat értékelve az elsőfokú bíróság - többek között - kifejtette, hogy Delaware állam államminiszteréhez
  2. szeptember 19-én benyújtott alapító okirat hiteles másolata szerint (F/7) a társaság bejegyzett képviselője a ... Inc., ugyanakkor rögzíti, hogy a társasági rendeletek elfogadására, módosítására és visszavonására az igazgatótestület jogosult. Az iratoknál fellelhető,
  3. szeptember 20-án kelt ... Inc. ... titkárhelyettes aláírásával ellátott, közgyűlést helyettesítő egyhangú hozzájárulás szerint az V. rendű alperes alapítója határozatában a társaság igazgatóságába a következő évre és addig, amíg utódját meg nem választják, ... alatti lakost nevezte ki. Egy további,
  4. május 3-án kelt, közjegyző által igazolt okirat (A/16) az igazgatótanács
  5. augusztus 12-én megtartott III. ülésének jegyzőkönyvét és az igazgatótanács határozatát tartalmazó tartalmazza, hogy
  6. augusztus 12-én 5 évre ifjabb ...t az igazgatótanács elnökének választották, s a jegyzőkönyv szerint az igazgatótanács ülésén jelen volt még ... igazgató. Ebből következően
  7. augusztus 12-től 5 éven keresztül, így
  8. november 15-én, a perbeli szerződések aláírásakor az igazgatótanács elnöke ifjabb ... volt, aki a szerződéseket a felperes, illetve az I. és II. rendű alperes előadása szerint is aláírta. Egy további,
  9. október 12-én kiállított közjegyzői okirat igazolja, hogy a közjegyzőnél becsatolt dokumentum az I. rendű alperes igazgatótanácsa IV. ülésének közgyűlést helyettesítő, egyhangú hozzájárulásának hiteles másolata. E szerint
  10. szeptember 15-én ... 5 évre a társaság elnökének, a társaság legfőbb irányítójának, illetve kézbesítési megbízottnak választották meg. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, ezen okiratokat a felperes ellentmondásosnak találta, mivel nem lehet megállapítani a nyilatkozatot tevő, aláíró személyek minőségét, s nem bizonyítja az irat tartalmát sem, valamint nem lehet megállapítani azt sem, hogy az iratok valóban Delaware állam közjegyzőjétől származnak-e, illetve az aláíró személy ki, és milyen jogosultságai vannak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezeket a tényeket a külföldi jog ismeretének hiányában valóban nem lehet megállapítani, de úgy ítélte; az okiratok azonban arra alkalmasak, hogy kétségessé tegyék azon felperesi állítást, hogy
  11. november 15-én a társaság törvényes képviselője a ... Inc. társaság volt. Mivel a rendelkezésre álló okiratok alapján kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy az V. rendű alperes nevében ki volt jogosult a kérdéses időpontban a keresettel támadott szerződéseket aláírni, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint e körben a bizonyítatlanság jogkövetkezményét a Pp.
  12. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperesnek kell viselnie. Az elsőfokú bíróság szükségtelennek találta ifjabb ...
  1. szeptemberi lakcímének beszerzését, mivel az ügy eldöntése szempontjából ennek nem tulajdonított jelentőséget, mert az
  2. augusztus 12-én kelt, az igazgatótanács III. ülésének jegyzőkönyve szerint
  3. augusztusát követően ifjabb ... került elnökként megválasztásra, és az ezt megelőző időszak a perbeli tényállás tekintetében érdektelen. Mindezért a keresetet, mint alaptalant elutasította, a felperest a Pp.
  4. §-a alapján kötelezte az V. rendű alperes ügygondnoki díjának a megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Változatlanul megismételte tényelőadásait, állítva, hogy a keresettel támadott szerződéseket nem létező cég, illetve olyan személy írta alá, aki nem volt képviselője az V. rendű alperesnek (Ptk.
  5. §
(1)bekezdés). Az V. rendű alperes részéről csatolt iratok ellentmondásosak, így az V. rendű alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy ifjabb ... az V. rendű alperes törvényes képviselőjeként jogosult volt eljárni mind a peres eljárás, mind az
  1. november 15-i társasági szerződés módosításakor. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett abban a kérdésben, hogy ifjabb ... képviseleti jogának hiányát a felperesnek kellett volna bizonyítania, illetve, hogy a rendelkezésre álló iratok nem tették egyértelművé képviseleti joga bizonyítottságának a hiányát, s e körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság
  2. június 18-án kelt Gfv.X.30.024/2007/
  3. számú végzésében foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló iratok elegendőek annak megállapítására, hogy ki rendelkezik képviseleti jogosultsággal és ki nem, ez az alapja a felperes által indított pernek. Hivatkozott arra is, hogy a kereset egy magyar jog szerint alapított gazdasági társaság szerződésmódosítását támadja, így nem is lehet helye külföldi jog alapján való döntésnek, figyelemmel az
  4. évi
  5. tvr.
  6. §-ának
(1)bekezdésében írtakra. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság alapvetően egy
  1. május 3-án kelt, közjegyző által igazolt okirattal fogadta el az V. rendű alperes álláspontját, ez az okirat azonban azért nem vehető figyelembe, mert a hitelesítés az
  2. évi társasági szerződésmódosítást követően készült, azaz a hitelesíteni szánt nyilatkozat lehetett antidatált. A felperes a fellebbezésében az első fokú eljárásban tett, s ifjabb ... lakcímének tisztázására vonatkozó bizonyítási indítványát - mivel azt az elsőfokú bíróság mellőzte - fenntartotta. Az V. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont következtetése, ítéleti döntése megalapozott. A felperes fellebbezési érvelését a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság helytálló indokai alapján nem fogadta el. A fellebbezésre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítélete indokainak teljes körű megismétlése nélkül - a következőket emeli ki. A felperes változatlanul állította fellebbezésében, hogy a perbeli, a keresettel támadott szerződéseket „nem létező cég írta alá." Ezen állításával szemben az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján helyesen állapította meg, hogy az V. rendű alperes a kérdéses időpontban (
  3. november 15.) és jelenleg is létező, jogszerűen működő cég. A 17.G.40.135/2006/39/A/
  4. szám alatt elfekvő iratok is tanúsítják, hogy a „... Inc." elnevezésű társaságot Delaware állam törvényeinek megfelelően, szabályszerűen alapították és jegyezték be, a társaság jogszerűen működik, alapító okirata bejegyzése
  5. szeptember 19-én történt. Az okirat eredeti példányát az OFFI Zrt. által hitelesített fordításával az V. rendű alperes képviselője a
  6. február 27-én megtartott tárgyaláson bemutatta. Ezen okirattal szemben a felperes „ellenbizonyítékra" nem is hivatkozott, és a fellebbezésében sem adta annak kellő magyarázatát; miért állítja változatlanul, hogy az V. rendű alperes „nem létező cég". Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy a társaság címére küldött levelek visszaérkeztek, nem alapozza meg a felperes állítását. A Pp.
  7. §-ának
(1)bekezdése értelmében helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a kérdésben is, hogy a rendelkezésre álló okiratokkal szemben az arra hivatkozó felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az
  1. november 15-én kelt társasági szerződést módosító és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést olyan személy írta alá, aki nem volt az V. rendű alperes törvényes képviselője, illetve egyéb jogcímen sem volt jogosult az okiratok aláírására, vagyis ... álképviselőként járt el a szerződések aláírásának időpontjában. Helyesen állapította meg azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság (Gfv.X.30.024/2007/3.) a jelen per I. rendű alperese által a jelen per V. rendű alperese ellen indított tagkizárási ügyében azt vizsgálta, hogy a becsatolt okiratok alkalmasak-e annak igazolására, hogy ... mint törvényes képviselő, illetve az általa meghatalmazott jogi képviselő jogosult-e a ... Inc. nevében eljárni a peres eljárás során. A jelen perben viszont a felperesnek kellett volna hitelt érdemlően bizonyítania, hogy ... az
  2. november 15-én kelt társasági szerződést módosító és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződések aláírásakor álképviselőként járt el. Nem osztotta ezért a másodfokú bíróság a felperesnek azt az álláspontját, amely szerint az elsőfokú bíróság tévedett a bizonyítási teher kérdésében. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta azt a felperesi álláspontot sem, miszerint a rendelkezésre álló okiratok elégségesek annak megállapítására, hogy ki rendelkezik képviseleti jogosultsággal az V. rendű alperesi társaságot illetően. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy a 17.G.40.135/2006/39/F/7 szám alatt csatolt és Delaware állam államminisztere által kiállított,
  3. szeptember 20-án kelt okirat szerint a ... Inc. V. rendű alperesi társaság bejegyzett képviselője a ... Inc. nevű társaság, ez önmagában nem bizonyítja azt a felperesi állítást, hogy az V. rendű alperes képviseletében ... nem volt jogosult a vitatott okiratok aláírására. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtett okoknál fogva nem áll rendelkezésre semmilyen adat arra vonatkozóan, hogy az Amerikai Egyesült Államok Delaware államában nyilvántartásba vett cégeket ki és milyen módon képviselheti, így téves a felperesnek az a fellebbezési hivatkozása, hogy a perbeli esetben a külföldi jognak nincs relevanciája. Kétségtelen, hogy a felperes a magyar jog szerint alapított gazdasági társaság szerződésmódosítását támadja, azonban az
  4. évi társasági szerződés módosításával kapcsolatban az I. rendű alperes tagjává vált külföldi társaság létezésének és a társaság részéről eljárt természetes személy eljárása jogszerűségének a kérdését tette a felperes a perbeli jogvita tárgyává, így nyilvánvalóan nem alkalmazhatók az
  5. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) és az
  6. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) vonatkozó rendelkezései abban a kérdésben, hogy kit (kiket) kell az V. rendű alperes, külföldi társaság képviseletére (cégjegyzésére) jogosultnak tekinteni. Nem bizonyította a felperes, hogy egy, az iratoknál fellelhető,
  7. május 3-án kelt ..., Delaware állam közjegyzője által igazolt okirat (17.G.40.135/2006/39/A/16) antidatált, ezért nem bír jelentőséggel a fellebbezésében az erre történt hivatkozás. A másodfokú bíróság álláspontja szerint alappal mellőzte az elsőfokú bíróság ... lakcímére vonatkozó indítványa teljesítését, annak indokaival egyetértett, azt megismételni nem kívánja. Mindezekre figyelemmel kétséget kizáróan; teljes bizonyossággal nem mondható ki, hogy ... az
  8. november 15-én kelt társasági szerződést módosító és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés aláírásakor nem volt jogosult az V. rendű alperes - az Amerikai Egyesült Államok Delaware államában bejegyzett társaság - képviseletére, s így a támadott jognyilatkozatokat álképviselőként tette, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  9. §-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai szerint - helybenhagyta. A fellebbezés sikertelen volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V. rendű alperes ügygondnokának 15.000 forint másodfokú perköltséget (Pp. 75. §
(1)bekezdés). Budapest,
  1. szeptember
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.