Gf.20474/2009/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.474/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Cserba Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Taletovits Zoltán ügyvéd által képviselt I.r., II.r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a dr. Popgyákunik Péter ügyvéd által képviselt Felperesi beavatkozó beavatkozott - a Vas Megyei Bíróság
2. október
3. napján kelt 13.G.40.083/2008/
4. sorszám alatti részítélete ellen az I.r. alperes által 27.,
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I.r. alperest fizessen meg az állam javára az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága Illeték Főosztály felhívására 714.960 (Hétszáztizennégyezer-kilencszázhatvan) Ft fellebbezési illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a Vas Megyei Bíróság
6. július
7. napján jogerőre emelkedett végzésével a felperes fizetésképtelenségét állapította és felszámolását rendelte el. Felszámolóként a "A" Zrt. jelölte ki. A felszámolási eljárás közzétételére
8. október 4-én került. sor. A felperes ügyvezetője, a II.r. alperes a felszámolás közzétételét követően
9. október 5-től
10. április 17-ig összesen 11.916.000 Ft-ot vett fel a felperes bankszámlájáról. A felperes bankszámláját vezető pénzintézet az I.r. alperes. A felszámolást elrendelő bíróság az I.r. alperest a felszámolás elrendelésének közzétételéről értesíteni nem tudta, mert az I.r. alperes a cégbíróságnak nem jelentette be a felperes bankszámlaszámát. A felszámoló csak az adóhatóságtól szerzett tudomást arról, hogy a felperes számlavezető pénzintézete az I.r. alperes. Ezt követően a felperes felszólította mindkét alperest eredménytelenül szólította fel a II. r. alperes által felvett 11.916.000 Ft visszafizetésére.. A II.r. alperes, mint volt ügyvezető ellen számvitel rendjének megsértése, jelentős értékre elkövetett sikkasztás alapos gyanúja miatt indult büntető eljárás. A felperes módosított kereseti kérelmében az I.r. és II.r. alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 11.916.000 Ft tőke, valamint 11.850.000 Ft tőke után
11. november
12. napjától, 66.000 Ft tőke után
13. április
14. napjától járó kamat megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a II.r. alperes, mint a felszámolás alatt álló cég korábbi ügyvezetője nem tett eleget a Cstv.
15. §-ában írt kötelezettségének. Így a felperes csak az APEH tájékoztatása révén szerzett tudomást arról, hogy az I.r. alperes volt a felperesi társaság számlavezető pénzintézete. Az I.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelem jogalapjaként hivatkozott a Cstv.
16. § /1/ és /2/ bekezdésében, valamint
17. § /2/ bekezdésében írtakra. Ezt meghaladóan előadta, hogy az I. r. alperes a 227/
18. (XI.20.) Korm. rendelet
19. § /5/ bekezdésébe, valamint
20. § /12/ és /13/ bekezdésébe ütköző módon járt el és a Ptk.
21. §-a szerinti szerződést hibásan teljesítette, amikor a képviseleti joggal már nem rendelkező II.r. alperes számára utalt ki a felperes számlájáról különböző pénzösszeget. E hibás teljesítésért pedig az I.r. alperes a Ptk.
22. §-a szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. Hivatkozott a Cstv.
23. § /3/ bekezdésében foglaltakra is. Az I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra nem nyilatkozott, hogy a cégbíróságnak a felperes bankszámlaszámát miért nem jelentette be. Kifejtette, hogy a II.r. alperes felelőssége megelőzi az I.r. alperesét. Az eljárás felfüggesztését kérte a II.r. alperessel szemben indult büntető eljárás jogerős befejezéséig, mert álláspontja szerint csak a büntető eljárás során tisztázható, hogy a felperes sérelmére vett-e fel a különböző pénzösszeget a II.r. alperes, illetőleg azokat felhasználta-e a felperes érdekében. Érvelése szerint, amennyiben a büntető eljárás során a felperes kára a II.r. alperestől megtérülne, úgy az I.r. alperes kártérítésre kötelezése esetén kétszeres teljesítés veszélye állna fenn. Mind a felperes, mind pedig az I.r. alperes az elsőfokú eljárás során - saját jogi álláspontja alátámasztására - hivatkozott a BH. 2007.20 számú eseti döntésre. Az elsőfokú bíróság részítéletében kötelezte az I.r. alperest 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.916.000 Ft-ot, valamint összeg után
24. január
25. napjától a kifizetés napjáig számítva a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát, valamint 400.000 Ft perköltséget. Kötelezte az I.r. alperest, fizessen meg a felperesi beavatkozónak 15 napon belül 200.000 Ft perköltséget, valamint az állam javára 714.960 Ft feljegyzett illetéket. Részítéletének indokolásában megállapította, hogy a
26. évi V. törvény
27. § /6/ bekezdés szerint a számlavezető pénzintézet a cégbíróság felé fennálló bejelentési kötelezettségének elmulasztásával jogellenesen járt el. A Cstv.
28. § /2/ bekezdése szerint a felperes felszámolási vagyonához tartozó, az I.r. alperes által vezetett bankszámlán kezelt pénzzel kapcsolatos jognyilatkozatot a felszámolás kezdő időpontját követően csak a felszámoló tehetett. Tényként állapította meg, hogy az I.r. alperes a felperes felszámolásáról csak a felszámoló
29. május 27-én kelt leveléből értesült, de álláspontja szerint ez az I.r. alperest a kártérítési felelősség alól nem mentesíti, mert a Cégközlöny figyelemmel kísérése, illetőleg a rendelkezésre jogosult azonosítása során nem úgy járt el ahogy azt tőle elvárható lett volna. Így a pénzintézet megsértette az eljárásra irányadó 227/
30. (XI.20.) Korm. rendelet
31. § /6/ bekezdésében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
32. § /1/ bekezdés alapján kötelezte I.r. alperest a tőke megfizetésére, a kamatról a Ptk. 301/A. § /2/ bekezdése szerint rendelkezett, a kamatfizetés kezdő időpontját középarányosan
33. január
34. napjában határozta meg. Az elsőfokú részítélet ellen az I.r. alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben megismételve, az elsőfokú eljárás során tett előadását kifejtette, hogy a II.r. alperes ellen indult büntető eljárásnak kiemelt jelentősége van a jelen per eldöntése szempontjából, annak befejezéséig az eljárás felfüggesztése indokolt a Pp. 152.§-a alapján. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, milyen körülmények között vette fel a II.r. alperes az összegeket, azokkal miként rendelkezett és azokat mennyiben fordította magára, illetőleg a felszámolás alá került felperesi cég tartozásainak kifizetéseire. Így a jelen perben nem lehet döntést hozni addig, amíg a büntető eljárás során nem születik jogerős határozat arra nézve, milyen bűncselekményeket követett el a II.r. alperes. Amennyiben a II.r. alperes büntetőjogi felelősségét sikkasztás vonatkozásában jogerős bírói döntés állapítaná meg, úgy a sértetti igény is elbírálást nyerne. Ebben az esetben a kárenyhítési kötelezettség körében mindenképpen az lenne elvárható magatartás a felperestől, hogy végrehajtást indítson a II.r. alperes vagyonára. Amennyiben a büntetés enyhítése érdekében a II.r. alperes a büntető eljárás során kifizetést teljesítene a felperesnek, úgy az ugyancsak azt eredményezné, hogy a részítéletben foglaltakra tekintettel a felperes kétszeresen jut hozzá a kártérítéshez. Mindezekre tekintettel elsődlegesen az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság mellőzze az I.r. alperes kötelezését, másodlagosan pedig az elsőfokú részítélet hatályon kívül helyezését indítványozta . Kérte, hogy a másodfokú bíróság kötelezze az elsőfokú bíróságot a per tárgyalásának felfüggesztésére a II.r. alperessel szemben folyó büntető eljárás jogerős befejezéséig. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen, a bizonyítékoknak a Pp.
35. § /1/ bekezdése szerinti okszerű mérlegelésével állapította meg, és érdemi döntésével is egyetértett az ítélőtábla. Az I.r. alperes nem hozott fel olyan új tényt, vagy bizonyítékot, mely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság megalapozott döntésének megváltoztatására. A Ptk.
36. § /1/ bekezdése szerinti bankszámlaszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő fél rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesítési. A számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felszámolás közzétételét követően a Cstv.
37. § /1/ bekezdés e./ pontja, valamint a Cstv.
38. § /1/ bekezdése szerint a felszámolási vagyonhoz tartozó, az I.r. alperesnél vezetett számlán szereplő pénzösszeggel kapcsolatban a Cstv.
39. § /2/ bekezdése szerint jognyilatkozott csak a felszámoló tehetett. A felperes volt ügyvezetőjének, mint álképviselőnek a jognyilatkozatai alapján az I.r. alperes a bankszámlaszerződésre figyelemmel a 227/
40. (XI.20.) Korm. rendelet
41. § /12/ bekezdése alapján a közzétételt követő naptól joghatályosan nem teljesíthetett volna, a II.r. alperes részére teljesített kifizetések nem minősülnek a bankszámlaszerződés teljesítésének. (Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.226/2005/10.) Az I.r. alperesi pénzintézet olyan személytől fogadott le megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében már megszűnt. A jogszerűtlen kifizetések folytán a felperesek vagyona nyilvánvalóan csökkent, ezért az I.r. alperes kártérítési felelőssége fennáll, a jogtalanul kifizetett összegeket köteles a felperes visszafizetni. A felperes és az I.r. alperes által is hivatkozott BH.2007.20 számú eseti döntés éppen arról rendelkezik, hogy a hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga törvény értelmében megszűnt. A pénzintézet átutalással okozott kárért a Ptk-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles helytállni. Helytállóan állapította meg azt is az elsőfokú bíróság: az I.r. alperes eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy csak a felperes felszámolójának
42. május 27-i leveléből szerzett tudomást a felperes ellen indult felszámolási eljárásról. A többször módosított Cstv.
43. § g./ pontja szerint a felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet. A perbeli esetben erre az értesítésre azért nem került sor, mert az I.r. alperes korábban- jogellenesen - nem tett eleget a
44. évi V. törvény
45. § /6/ bekezdésében foglalt, a cégbíróságnak intézendő bejelentési kötelezettségének. A Cstv.
46. § /1/ bekezdése szerinti, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséről történő közzététel azt a célt szolgálja, hogy az adós hitelezői, üzletfelei, illetve a gazdasági élet egyéb szereplői tudomást szerezzenek az adós felszámolásáról. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy mindezek mellett az I.r. alperestől mint pénzintézettől elvárható lett volna a Cégközlöny folyamatos figyelemmel kísérése a hivatkozott 227/
47. (XI.20.) Korm. rendelet
48. § /6/ bekezdése alapján. Így az I.r. alperesi pénzintézet a megfelelő gondosság tanúsítása mellett elkerülhette volna azt, hogy a felperes ellen megindított felszámolási eljárásról csak a felszámoló
49. május 27-i leveléből értesül. Az I.r. alperes elmulasztotta az ellenőrzési kötelezettségét , eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy a felperes közzétett felszámolásáról nem volt tudomása (Fővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.168/2008/4.). Alaptalanul hivatkozott az I.r. alperes arra, hogy a peres eljárás felfüggesztésének lenne helye a Pp.
50. §-a alapján a II.r. alperes ellen folyamatban lévő büntető eljárásra tekintettel. A Ptk.
51. § /1/ bekezdésére alapított kereseti kérelemmel kapcsolatban az I.r. alperes önálló kárfelelőssége jogellenes felróható magatartása, a felperest ért kár összege, valamint az I.r. alperes jogellenes magatartása és a kár bekövetkezte közötti ok-okozati összefüggés megállapítható volt. Az a körülmény, mely szerint a II.r. alperes az okozott kárt - esetlegesen, a jövőben - részben, vagy egészben megtéríti majd a büntető eljárás során a felperesnek, csupán feltételezés, nem alapozza meg az eljárás felfüggesztését. Egyébként pedig a II.r. alperes marasztalása a perben megtörtént a Vas Megyei Bíróság
52. november 24-én kelt 13.G.40.083/2008/
53. számú ítéletével - az I.r. alperessel egyetemlegesen kötelezte a felperes javára 11.916.000 Ft és ennek járulékai megfizetésére. Az I.r. alperes hivatkozásával kapcsolatban az ítélőtábla megjegyzi az I.r. alperes felelőssége szempontjából közömbös, hogy a felperes számlájáról leemelt pénzösszeget a II.r. alperes nem a felperes érdekében használta-e fel, vagy sem. A felszámolás kezdő időpontja után ugyanis az adós jogszerűen a hitelezők részére nem teljesíthet, az ilyen jogellenes vagyonmozgás a Ptk.
54. §-a szerinti jogalap nélküli fizetést valósítja meg, mert ahhoz a hitelező nem a Cstv-ben írt módon és rangsorban jut hozzá (EBH. 2007.1614.). Egyébként pedig maga az II.r. alperes sem hivatkozott arra, hogy a felperes számlájáról felvett összeg egésze, vagy része visszautalásra került volna. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes részítéletét - a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés f./ pontja alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül elbírálva helybenhagyta a Pp.
55. § /2/ bekezdése alapján. A másodfokú eljárásban pervesztes I.r. alperes viseli a fellebbezés folytán felmerült költségeit. A Pp.
56. § /1/ bekezdés szerint a felperesnek, valamint a felperesi beavatkozónak a másodfokú eljárásban megtérítést igénylő költsége nem merült fel, így e körben az ítélőtábla a döntéshozatalt mellőzte. Győr,
57. június
58. napján Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró