← Magyarország

Kfv.35223/2009/8 – Kúria

Kfv.I.35.223/2009/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Petneházi Zsigmond ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Korcsog Zita jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Békés Megyei Bíróságon 7.K.23.231/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. február 5-én kelt 7.K.23.231/2008/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 7.K.23.231/2008/
  5. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati illetéket. - külön eljárási Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2004 évben 20 garázs megépítésére kapott engedélyt, amelyből 8 megépítésre került és 7 garázst értékesített. A felperes egyéni vállalkozó volt, aki fodrászatot, csemegeboltot és használt ruhaboltot üzemeltetett, tevékenységi körében az ingatlan értékesítése nem szerepelt. A felperes az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet bevallotta és az adót 75%-os költséghányad figyelembevételével megfizette. Az adóhatóság 2004-2006 adóévekre egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél. Megállapította, hogy a felperes az ingatlanértékesítési tevékenységet üzletszerűen végezte, ezért általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezett, emiatt a felperest 60.000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
  6. október 17-i határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes 4 garázst megrendelésre épített, tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló
  7. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.)
  8. §

(1)bekezdés, 5. §
(1)bekezdése szerinti gazdasági tevékenység volt. Változásbejelentési kötelezettségének azonban nem tett eleget, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a felperes terhére kiszabott 60.000 Ft mulasztási bírság jogszerű volt. A jogerős ítélet ellen a felperes a 60 napos felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül a
  1. április 6án kelt és a megyei bíróságon
  2. április 8-án iktatott felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A felülvizsgálati kérelem a Pp.
  3. §
(2),
(3)bekezdés, 274. §
(1)bekezdés és 275. §
(4)bekezdésén kívül jogszabályhelyet nem jelölt meg, és azt sem fejtette ki, hogy a jogerős ítéletet miért tartja jogszabálysértőnek. A beadványban jelezte, hogy felülvizsgálati kérelme részletes indokolását 8 napon belül előterjeszti. A jogszabálysértést tartalmazó felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a 60 napos határidőn belül nem került sor. A felperes csak 2009. szeptember 28-án iktatott beadványában fejtette ki a jogerős ítélettel kapcsolatos érdemi álláspontját. A Pp. 272. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani. A Pp. 272. §
(2)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a jogszabálysértés megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A következetes bírói gyakorlat szerint a felülvizsgálati kérelemben pontosan meg kell jelölni a jogszabálysértést (BH 2002.164.). A felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre és indokra a kérelem előterjesztője utóbb nem hivatkozhat (BH 1997.196.). A Pp. 273. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. A Pp. 273. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel a Pp. 272. §
(2)bekezdésében előírtaknak, vagy ha ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. A felperes felülvizsgálati kérelme - miután jogszabálysértésre hivatkozott - formai szempontból megfelelt az idézett törvényi előírásoknak, tartalmilag azonban a jogerős ítéletben elbírált jogkérdés vonatkozásában jogszabálysértést nem állított. Miután a határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelemből nem állapítható meg, hogy a felperes által sérelmezett ítélet milyen jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes, - a Legfelsőbb Bíróság megállapítva, hogy a jogerős ítélet nem ellentétes a 2009. április 8-án előterjesztett felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Pp. 272. §
(2),
(3)bekezdés, 274. §
(1)bekezdés és 275. §
(4)bekezdésében foglaltakkal - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.