Kfv.I.35.457/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ákos Elek ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Nagy Viktória jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellen

alperes részéről 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 6.K.21.147/2008/10. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

adóhatóság 2001-2005 év vonatkozásában végezte bevallások utólagos vizsgálatát a felperesnél, melynek alapján terhére 10.416.500 Ft személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg, adóbírságot szabott és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2007. november 9-i határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte.

alperes határozatának hatályon kívül A megyei bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát

első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte a

1. február 25-i, illetve
2. január 16-i kölcsönszerződések vonatkozásában, és

első fokú adóhatóságot e körben új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes által csatolt kölcsönszerződések amely kölcsönkövetelés biztosítására a felperesi ... Panzió szolgált, továbbá K. I. kölcsönadó tanúvallomása - a felperes lányai, mint okirati tanúk nyilatkozata, illetve K. I-nak a bíróság előtt tett tanúvallomása, magyarországi banknál vezetett számlakivonata megfelelően igazolta, hogy a kölcsönadó a kölcsönszerződésekben megjelölt összegekkel

adott időpontban rendelkezhetett. A bíróság előtt tett tanúvallomás életszerűen bizonyította a pénzösszeg Magyarországra történő behozatalát és átváltását. E körülmények alapján a megyei bíróság arra

álláspontra helyezkedett, hogy K. I. részéről a kölcsönadás ténylegesen megvalósult,

t a felperes hitelt érdemlően bizonyította. Ezért a kölcsönszerződések vonatkozásában

adóhatósági határozatokat hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásra

t

iránymutatást adta, hogy a

1. február 25-i szerződés alapján átadott 16 millió Ft-ot, illetve a
2. január 16-án átadott 6 millió Ft-ot a felperes forrásaként figyelembe kell venni. A jogerős ítélet ellen

alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
2. §

onban a kölcsönösszeg rendelkezésre állását, Magyarországra történő behozatalát, átváltását, átadását hitelt érdemlően nem igazolta.

alperes utalt arra is, hogy a kölcsönszerződéseket a felperes csak a jegyzőkönyvre tett észrevételéhez csatolta. Álláspontja szerint a kölcsönadott összegek igazolására nem fogadható el

egy évtizeddel korábbi végkielégítésről szóló, illetve

évekkel későbbi kiállítású bankszámla-kivonat. Álláspontja szerint a megyei bíróság okszerűtlen mérlegelés következtében fogadta el felperesi forrásként a kölcsönszerződésekben rögzített 22 millió forintot. A kölcsönszerződésekkel kapcsolatban

alperes kifogásolta, hogy a kölcsönadás forint pénznemben történt, ennek ellenére a felperes tagi kölcsön befizetései euróban történtek. A szerződéseken helytelenül szerepel a felperes, illetve

egyik tanú lakcíme. A szerződés megkötésének helyeként Sz. került feltüntetésre, holott a pénz átadása B-n történt.

alperes kiemelte, hogy

ítéleti indokolásban rögzítettek szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy K. I. a számlára átadott pénzt mikor hozta be

országba, és hol váltotta át. Ez

indokolás

t igazolja, hogy a pénz rendelkezésre állása nem volt bizonyított. Kiemelte továbbá, hogy a pénz

1. február 25-i átadásához mérten a pénz felhasználására csak a
2. október 16-i tagi kölcsön befizetésekor került sor.

időbeli eltérés kétségessé teszi a pénz rendelkezésre állását. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondásosak, a felperes megszegte együttműködési kötelezettségét, amikor a peres eljárás során hivatkozott újabb tényekre és körülményekre. A bizonyítékok értékelése körében kérte

ok előterjesztése időbeliségének figyelembevételét is. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 108. §

Art. 108. §

adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik.

Art. 109. §

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg.

Art. 109. §

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig

eljárásra a VII. fejezetben foglalt rendelkezések

irányadók.

adóhatóság

adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát

adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha

adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett.

alperes felülvizsgálati kérelmében

t sérelmezte, hogy a megyei bíróság a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség figyelmen kívül hagyásával okszerűtlen mérlegelés alapján fogadta el forrásként a felperes által hivatkozott kölcsönösszegeket. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH 2002.29.). A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (BH 1996.505.), ehhez képest a bíróság által megállapított tényállás csak akkor vizsgálható felül, ha

első fokú bíróság ítélete iratellenes megállapításokat, logikai ellentmondásokat, vagy ésszerűtlen következtetéseket tartalmaz. A fenti hibában a megyei bíróság ítélete nem szenved. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése vezethet a jogerős ítéletben vizsgált és értékelt bizonyítékok újraértékeléséhez. A megyei bíróság eljárása során részletesen meghallgatta a kölcsönadót. A meghallgatás során pontosan rögzítette mindazokra a körülményekre vonatkozó tanúvallomást, amelyet

alperes felülvizsgálati kérelmében vitatott. A tanúhoz a tárgyaláson jelenlévő alperesi képviselő kérdést nem intézett, csak

t észrevételezte, hogy a tanú

adóhatóság előtt történő meghallgatásakor hivatkozott

onban nem igazolta. a végkielégítésre, annak összegét A Pp.

1. §-a a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét rögzíti. A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetésével állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A bíróság a perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas (Pp.
2. §

ítélet indokolásából megállapíthatóan a megyei bíróság a felperes által hivatkozott kölcsönösszegek forrásként való rendelkezésre állása körében kiemelt jelentőségű bizonyítékként értékelte K. I. tanúvallomását. A 2009. július 7-i tárgyaláson a tanú által előadottakat minden jelentős körülmény vonatkozásában hitelt érdemlőnek ítélte. A tanúvallomás tartalmát

ítélet indokolása részleteiben vizsgálta és értékelte. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a közvetlenség elvének sérelme nélkül K. I. tanúvallomásának bizonyító erejét nem látta kétségbe vonhatónak tekintettel arra is, hogy a tanú által elmondottakkal összefüggésben a tárgyaláson

alperesi képviselő a tanúhoz kérdést nem intézett,

okat észrevételében nem vonta kétségbe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy

alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt, a kölcsönszerződések vonatkozásában ténylegesen fennálló ellentmondások alapján a bizonyítékokat a megyei bíróságtól eltérő módon újraértékelje. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság

alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabályok megsértését nem látta megállapíthatónak, és a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

alperes személyes illetékmentessége folytán

állam viseli (6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §). Budapest,
3. április
4. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró