← Magyarország

Kfv.35073/2010/5 – Kúria

Kfv.I.35.073/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Rónai László ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tóth Éva jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 6.K.27.097/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. szeptember 21-én kelt 6.K.27.097/2008/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 6.K.27.097/2008/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint első fokú és 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 286.800 (kétszáznyolcvanhatezer-nyolcszáz) forint kereseti- és 286.800 (kétszáznyolcvanhatezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 7 db, korábban külföldről beszerzett használt gépjárművet vásárolt a ... Kft-től (továbbiakban Kft.). A beszerzésekről kiállított számlák szerinti teljesítési időpont
  6. április 1-től június 11-ig terjedt. A Kft. cégbejegyzési kérelmét
  7. december 28-án nyújtotta a cégbírósághoz, amelyet a cégbíróság elutasított. Az ismételten
  8. január 18-án előterjesztett bejegyzési kérelemmel összefüggésben kibocsátott hiánypótlási felhívásnak a Kft. nem tett eleget. Ezért a cégbíróság a bejegyzési kérelmet
  9. március 29-én jogerősen elutasította, amelyet
  10. május 10-én tett közzé a Cégközlönyben. Az adóhatóság
  11. április-július hónapjára vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél általános forgalmi adónemben. A fenti 7 db használt autóvásárlás áfájának elszámolását jogosulatlannak ítélve az adóhatóság a felperes terhére 4.780.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
  12. július 18-i határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes a Kft. valódiságáról a társasági szerződés, valamint aláírási címpéldány megtekintésével meggyőződött, az adóhatóság is bevallást és befizetést fogadott el a Kft-től bejegyzési kérelmének elutasítását követően. Ezért a felperestől sem lehet elvárni, hogy minden pillanatban kövesse a Kft. bejegyzési eljárásának állását. A kérdéses időszakban ingyenes elektronikus céginformáció még nem állt rendelkezésre, ezért a bíróság megítélése szerint a felperes kellő körültekintéssel járt el. Utalt arra is, hogy a hatósági nyilvántartott autók adásvétele esetében minden tulajdonosváltás nyomon követhető. Kiemelte, hogy a Kft. által beszerzett gépkocsik ellenértékét banki átutalással egyenlítették ki. Ezért a felperes adólevonási jogát nem befolyásolhatják az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel és azokra a felperes ráhatással nem bírt. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a számlák esetleges hiányosságát, hibáját az adózó pótoltathatja, illetve kijavíttathatja. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a Kft. közösségen belüli termékbeszerzésekről bevallást nem nyújtott be, ugyanakkor közel 40 francia, német, illetve osztrák illetőségű adózó jelentett több mint 200 millió forint értékben termékértékesítést a Kft. felé. A Kft. azonban ilyen nagyságrendű kereskedelem folytatásához szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezett. Kifejtette, hogy a külföldről behozott gépjárművek származása tisztázott. Nincs azonban adat arról, hogy a gépjárművek belföldi forgalomba helyezésével kapcsolatosan az általános forgalmi adót megfizették. A gépjárművek vételi és eladási árának összevetéséből megállapítható, hogy a Kft. a gépjárműveket a felperesnek veszteségesen értékesítette. Az alperes álláspontja szerint a Kft-t ismeretlen személyek szándékos adóelkerülés leplezése céljából hozták létre; a társaság nevében gépjárműveket hoztak be más közösségi tagállamokból, azonban a beszerzés, illetve értékesítés után az általános forgalmi adót szándékosan elmulasztották megfizetni. Az alperes hangsúlyozta, hogy az adókülönbözet megállapítása azon a tényen alapult, hogy a számlakibocsátó Kft. jogilag nem jött létre. Az általa kibocsátott számlák sem alakilag, sem tartalmilag nem hitelesek. A felperes a számlákon és a szerződéseken kívül nem rendelkezett olyan más dokumentummal, ami igazolná, hogy a Kft. tényleges gazdasági tevékenységet folytatott, jogszerűen állíthatott ki számlát, illetve háríthatott át áfát a felperesre. Az adózás rendjéről szóló
  13. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  14. §

(4)bekezdésére hivatkozással az alperes sérelmezte, hogy a számlák tartalmi hiteltelenségét megalapozó körülményeket a bíróság nem értékelte és nem vette figyelembe. Utalt arra, hogy a felperesnek is felróható, hogy a bizonyítható gazdasági kapcsolat a számlakibocsátó Kft. és a felperes között nem jött létre. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek fokozott körültekintéssel kellett volna eljárnia arra figyelemmel, hogy a számlakibocsátó Kft. bejegyzés alatt állt. A felperes a számlakibocsátó Kft. adóalanyiságának igazolása érdekében nem tett semmit, nem szerzett be információt az adóhatóság honlapján közzétett adatok felhasználásával. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget. A felperes a számla tartalmi hitelességének bizonyítására nem tett indítványt, a számlakibocsátó Kft. pedig valós gazdasági tevékenység folytatását nem igazolta. Nem adóalany által kibocsátott számlára adólevonási jog nem alapítható. Az a körülmény, hogy a Vám-és Pénzügyőrség a számlakibocsátó részéről regisztrációs adóbefizetést fogadott be, az áfa adónemet nem érinti. Álláspontja szerint a felperes a kellő körültekintést elmulasztotta, amikor több mint két hónapon keresztül fogadott be számlákat a Kft-től annak ellenére, hogy annak bejegyzési kérelmét a Cégbíróság már elutasította. Az alperes hivatkozott arra, hogy miután a számlakibocsátó cégbejegyzés útján jogalanyiságot nem szerzett, kérdéses, hogy kit terhel a bizonylat alaki hiányosságainak kijavítása. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy a Kft. bejegyzési kérelmének elutasítása a felperesen nem kérhető számon. Előadta, hogy a felperes a Kft. cégbejegyzési kérelmének elutasításáról nem tudott, a cégeljárás folyamatosan nem kísérhető figyelemmel. A számlában feltüntetett adatok valódiságáért a számlakibocsátó Kft. a felelős. A számla hibájának kijavítása érdekében az adóhatóságnak fel kellett volna hívnia az adózót a hiba kijavíttatására vagy a hiányosság pótlására, amit az adóhatóság elmulasztott. Hivatkozott arra, hogy a gépjárművek származása ellenőrzésre került, a gépjárművek adásvételi adatai hatósági nyilvántartásban kerültek rögzítésre. A megyei bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az adóhatóság a felperes javára szolgáló tények feltárását és figyelembevételét elmulasztotta. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra a sajátosságra, hogy gépjármű értékesítések esetében - a szokásos áfa-láncolatos ügyek többségétől eltérően a tulajdonosváltások az azokat rögzítő hatósági nyilvántartás folytán egyértelműen nyomon követhetők. Önmagában azonban az a körülmény, hogy a Kft. a gépjárművek tulajdonosaként a hatósági nyilvántartásban szerepel, nem teszi cáfolhatatlanná azt az adóhatósági álláspontot, hogy a Kft. valójában nem végzett gépjármű beszerzést és értékesítést. A perbeli ügyben döntő jelentősége van annak a körülménynek, hogy a Kft. cégbejegyzési kérelmét a Cégbíróság 2007. március 29-én jogerősen elutasította. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) 17. §
(1)bekezdésének utolsó mondata értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. A Gt. 15. §
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. A Gt. 15. §
(2)bekezdése előírja, hogy az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt" („b.a.") toldattal kell jelezni. Előírja továbbá, hogy az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött ügyletek - ha a Cégbíróság a társaságot nem jegyzi be az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek. A Gt. 16. §
(3)bekezdése tilalmazza a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításáról való tudomásszerzést követően azt, hogy az előtársaság további jogokat szerezzen, illetve kötelezettséget vállaljon, működését köteles haladéktalanul megszűntetni. A fentiekre is tekintettel a felperes nem volt jogosult az általános forgalmi adó levonására olyan számlák alapján, amelyeket olyan Kft. állított ki, amelynek cégbejegyzési kérelmét a bíróság a számla kibocsátásának időpontjában már jogerősen elutasított. Az adóalanyiság hiányára figyelemmel a megyei bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes adólevonási jogát kellően körültekintő magatartása megalapozhatta. A megyei bíróság nem értékelte kellő súllyal azt a körülményt, hogy az adóhatóság a fent kifejtettek alapjául szolgáló tényeket eljárása során kellően tisztázta, és azok a felperes terhére megállapított adókülönbözet ténybeli és jogi alapját megfelelően igazolták. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és felperes keresetét a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes első fokú és felülvizsgálati perköltségének, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdése,
  1. § 1/a. pontja,
  2. §
(1)bekezdése alapján a le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.