Kfv.III.37.477/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Dezső László ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt Mezőgaszdasági és Vidékfejlesztési Hivatal budapesti (V.Alkotmány u. 29.) székhelyű alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon folyt perében a
- június
- napján meghozott 4.K.34.498/2005/
- számú ítélet ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4.K.34.498/2005/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá az államnak felhívásra 19.500 (tizenkilencezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes a
- évi egységes területalapú támogatás és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás folyósítása iránt
- május 18-án 234,76 ha területnagyságra kérelmet terjesztett elő. Ezt a területnagyságot a felperes
- február
- napján kelt bejelentésében 61,47 hektárral csökkentette. Ezzel az igényérvényesítésével érintett támogatható területnagyságot 173,29 ha-ra módosította. Az igénnyel érintett terület ezáltal 35,78 %-kal csökkent. Az első fokon eljáró hatóság a felperes támogatási kérelmét elutasította. Ezt a határozatot az alperes
- szeptember 29-én hozott BL/6175-2005/142.
- számú határozatával helybenhagyta. Határozata szerint a felperes által bejelentett összes terület és az összes meghatározott terület különbsége (61,83 ha) meghaladta az összes meghatározott terület 30 %-át, így nevezett számára a támogatás nem folyósítható. Határozatát az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás
- évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 86/2004.(V.15) FVM rendelet (a továbbiakban: R.)
- §-ára, a Bizottság 2199/2003/EK rendelet
- cikkére, valamint a Bizottság 2419/2001/EK rendelet
- cikkére (a továbbiakban: EKR1 és EKR2) alapította. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy esetében automatikusan csökkenteni kellett volna a túligényelt területtel a hatóságnak a mennyiséget. Nem volt tényleges túligénylés, hanem egy hibás adatbejelentés okozta az eltérést. Az igénnyel érintetett területeket a felperes bizonyíthatóan bérelte, vagy tulajdonolta és ezt igazolta is. Ha meg is állapítható a túligénylés, az esetében 52,92 ha volt, mely a bejelentett és az igénnyel érinthető terület 29,1 %-ának felel meg, nem éri el a 30 %-ot, ezért részére támogatás folyósítható. A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felek által nem vitatottan a támogatási kérelemmel érintett területekből 61,47 ha területre többszörös igénylés került benyújtásra, amelyet az elsőfokú hatóság adminisztratív ellenőrzéssel tárt fel. Az alperes a kérelemhez kötött eljárásban helytállóan állapította meg, hogy a túligénylés oka a felperes tévesen kitöltött támogatási igénye volt, a túligénylésért a módosítás ellenére a felperest terhelte a felelősség. A felperes a mezőgazdasági terület egyéb érdekeltjeivel előzetesen nem egyeztetett, az egyeztetést követően az eredeti igényét maga módosította, ezért nyilvánvaló, hogy a felperes volt az, aki nem tényszerű információt közölt, és a túligénylésért is ő volt a felelős. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hozó szerv új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogszabálysértésként a R.
- §-ának /6/ bekezdésére és az EKR1
- cikkének /1/ bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy a Fővárosi Bíróság nem vette figyelembe azt a tényt, amelyet az eljárás során igazolt. Nevezetesen, hogy a hatóság felhívására téves területtel csökkentette igényét. Az alperes a túllépés mértékének kiszámításánál a téves adattal, 35,29 ha-ral számolt, így lett nála a túllépés aránya 35,78 %. A helyes adat és a valóságos túllépés ezzel szemben 26,64 ha volt, amely esetén a túllépés mértéke csak 29,38 %, tehát a túllépés a jogszabályban megjelölt 30 %-on belül maradt. Ennélfogva a felperes jogosult a támogatásra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes keresetében olyan kivételes körülményre nem hivatkozott, szankciók kiszabásának mellőzését lehetővé tette volna. ami a A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A R.
- §-a szerint az adminisztratív, illetőleg fizikai ellenőrzések alapján a jogosultsági feltételekhez kapcsolódó levonásokat, illetve kizárásokat a bizottság 2199/2003/EK rendelet
- cikke, valamint a bizottság 2419/2001/EK rendelet
- cikke alapján kell elbírálni. Az EKR1
- cikk /1/ bekezdése értelmében az EKR2 rendelet
- cikkében meghatározott vis major esetektől és kivételes körülményektől eltekintve, ha az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzés során kiderül, hogy a bejelentett terület és az EKR2 rendelet /2/ cikkének r. pontja szerinti meghatározott terület között megállapított különbség meghaladja a meghatározott terület 3 %-át, de nem éri el annak 30 %-át, az egységes területalapú támogatási rendszer alapján az adott évre nyújtandó összeget a különbség kétszeresével csökkenteni kell. Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 30 %-át, az adott évre nem nyújtható támogatás. Az EKR
- rendelet
- cikk /1/ bekezdése szerint az ebben a címben előírt levonásokat és kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes. A Fővárosi Bíróság - az alperessel egyezően - helyesen mutatott rá arra, hogy a túligénylés oka a felperes eredeti támogatási igénye volt, a túligénylésért a módosítással is elismerten a felperest terhelte a felelősség. A felperes a mezőgazdasági terület egyéb érdekeltjeivel előzetesen nem egyeztetett, az egyeztetést követően az eredeti igényét maga módosította, így nyilvánvaló, hogy a felperes volt az, aki nem tényszerű információt közölt és a túligénylésért is ő volt a felelős. A Fővárosi Bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nem nyújtott be, valamint nem bizonyította másképpen sem, hogy az eltérések miatt nem vétkes. A bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelésére alapította. A Pp.
- §-a /1/ bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak akkor támadható, eredményesen hogyha a tényállás megállapítása iratellenes és a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt. A Fővárosi Bíróság helyesen megállapított tényállása alapján helytálló indokokra alapította ítéletét. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét a Pp.
- §-a /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni a Pp.
- § alperesnek. szerint felszámítható felülvizsgálati költségét az A 19.500 Ft illeték megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a /1/ bekezdésére figyelemmel kötelezte, mivel a felperes felülvizsgálati kérelmén 16.500 Ft illetéket lerótt, a felülvizsgálati eljárási illeték pedig 36.000 Ft. Budapest,
- szeptember
- Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok