← Magyarország

Gf.20091/2007/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.I.20.091/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Princz Kornél ügyvéd által képviselt felperesnek alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a KomáromEsztergom-Megyei Bíróság által 2005.november 17.napján hozott 6.G.40.075/2005/7.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről

  1. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes fellebbezési eljárási költségét maga viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítva akként rendelkezett, hogy a felperes a felmerült költségét maga viseli. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy bár igaz az, hogy az adatlap felvétele vélelmezi a zeneszolgáltatás létét, ebből azonban nem vonható le az a ténybeli és jogi következtetés, hogy a per tárgyát képező
  2. évi január hó 5.napján kiállított adatszolgáltatási lap tartalmát, a megállapításait ne kellene értékelni. Az adatszolgáltatási lapból tényként volt megállapítható, hogy a felperes megbízottja
  3. január 5-én egyfelől megállapította, hogy aznap délelőtt 11 órakor történt a kisvendéglő megnyitása, másfelől azt is rögzítette, hogy a kisvendéglőben egy darab televízió volt található. Az ellenőrzés időpontja délután 17 órakor volt. Tartalmazza azonban az adatlap az alperes által az aláírásokat megelőzően írott azt a mondatot is, hogy az alperes a műsorszolgáltatást megszüntette, a televíziót eltávolította. A felperes megbízottja és az alperes részéről az aláírások ezt követően történtek meg. Értelemszerű, hogy az alperesnek ez a bejelentése a felperes megbízottja jelenlétében történt, kizárható az, hogy az alperes a birtokában maradt adatszolgáltatási lapon utóbb maga eszközölt volna bármiféle beírást. A felek jogviszonyából az következik, hogy már megkezdett felhasználásról van szó, hiszen az alperes előadását elfogadva a felek közt tizenkét éves jogviszony állt fenn a szerzői jogdíjfizetési kötelezettség tekintetében. Ugyanakkor megvalósult az 1999.évi LXXVI.törvény 25.§.

(4)bekezdésében hivatkozott azon feltétel, hogy a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az alperesnek írásban a felperes részére még ugyanezen a napon bejelentette. Az alperes tehát ettől a naptól kezdve semmiféle műsorszolgáltatást nem végzett, következésképp ennek ellenszolgáltatása címén a felperesnek szerzői jogdíjfizetési kötelezettséggel nem tartozik. Utalt arra is a megyei bíróság, hogy az alperes az ellentmondásához csatolta azt a levelet, amely a fentieket szintén alátámasztja és amelyben az alperes
  1. március 3-án a felperest ismételten tájékoztatta, hogy 2005.január 5.napjától, vagyis a kisvendéglő nyitásának napjától kezdve semmiféle zeneszolgáltatást nem nyújtott úgy, ahogy azt korábban az ellenőrzés során is írásban jelezte. A tárgyaláson 7/A/
  2. és 7/A/
  3. alatt becsatolt kézbesítési vényekkel azt is bizonyította, hogy a küldeményt a felperes átvette. A felperesnek az előkészítő iratában írt tagadásával szemben az átvétel tényét a megyei bíróság megállapította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatása, keresetének történő helyt adás iránt. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy a jogdíjközlemény rendelkezései szerint zenefelhasználás esetén a jogdíjon felül a jogdíj összegével megegyező költségátalányt is meg kell fizetni és ilyen esetben a zenefelhasználás megszüntetésére vonatkozó bejelentés a tárgynegyedév utolsó napjától hatályos. Ha a felhasználó a felhasználást megkezdte, a felhasználás megváltoztatását előzetesen köteles bejelenteni. A felhasználót ezt meghaladóan adatszolgáltatási kötelezettség is terheli, minden olyan tény és adat vonatkozásában, amely a fizetendő szerzői jogdíj mértékének megállapításához szükséges. A jelen perben az alperes ezen kötelezettségeinek nem tett eleget, a felperes csak az ellenőrzés során szerzett tudomást a nyilvános zenefelhasználásáról, az alperes költségátalány fizetésére köteles. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp. 256/A. §.
(1)bekezdés f./ pontja,
(3),
(4)bekezdése alapján - a felek felhívás ellenére tárgyalás tartását nem kérték - tárgyaláson kívül felülbírálva megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a szükséges és elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.206.§-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetésével és annak teljes körű és helyes indokolásával az ítélőtábla mindenben egyetért. Ezért a megyei bíróság ítéletét - figyelemmel annak helyes indokaira - a Pp.254.§.
(3)bekezdése értelmében helybenhagyta. Győr,
  1. évi szeptember hó
  2. napján Dr. Ábrahám Éva sk. . Lezsák József sk. Dr. Vass Mária sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.