← Magyarország

Bfv.305/2010/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.305/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten,
  2. évi június hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntető ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mátészalkai Városi Bíróság 4.B.59/2003/
  4. számú ítéletét az I. rendű, II. rendű, IV. rendű, VII. rendű és VIII. rendű terheltek tekintetében megváltoztatja és a börtönbüntetésük tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Egyebekben a támadott határozatot e terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 6.025 bűnügyi költséget az állam viseli. (Hatezer-huszonöt) forint Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Mátészalkai Városi Bíróság a
  5. május
  6. napján kihirdetett ítéletével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett Az I., II. és IV. rendű terhelteket 1 rendbeli folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás büntettében mint társtettest és 1 rendbeli folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett nagyobb kárt okozó csalás bűntettében mint társtettest mondta ki bűnösnek. Ezért - halmazati büntetésül - az I. rendű terheltet 2 év 4 hónap börtönbüntetésre, a II. rendű terheltet 2 év 2 hónapi börtönbüntetésre, a IV. rendű terheltet 2 év 5 hónap börtönbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását mindhárom terhelt esetében 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A VII. rendű és a VIII. rendű terhelteket 1 rendbeli folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében mint társtettest, és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mint társtettest mondta ki bűnösnek. Ezért - halmazati büntetésül - a VII. rendű, és a VIII. rendű terheltet egyaránt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását mindkét terhelt esetében 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A magánfeleket a polgári jogi igényükkel a törvény egyéb útjára utasította. Rendelkezett a lefoglalt iratok sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről is. A városi bíróság ítélete az I. rendű, a IV. rendű és a VIII. rendű terheltek vonatkozásában
  7. május
  8. napján, a VII. rendű terhelt vonatkozásában
  9. május
  10. napján, míg az II. rendű terhelt vonatkozásában
  11. június
  12. napján elsőfokon jogerőre emelkedett. A személyi körülmények körében következőket rögzítette: az ítélet - egyebek mellett- a Az I. rendű terhelt lakatosként dolgozik, havi 90.000 forint jövedelemmel. Élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeket nevelnek. Vagyontalan. 1996-ban garázdaság miatt 1 évre próbára bocsátották, ugyanabban az évben szintén garázdaság valamint lopás büntette miatt pénzbüntetésre ítélték. A II. rendű terhelt autószerelő, de az ítélethozatalkor munkahelye nem volt. Élettársi kapcsolatban él. Büntetlen előéletű. A IV. r. terhelt nőtlen, szakképzettsége nincs, alkalmi munkából a havi jövedelme 45.000 forint. Vagyontalan. 1995.-ben lopás bűntette és garázdaság bűntette miatt őt is pénzbüntetésre ítélték. A VII. rendű terhelt élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van. Vállalkozó foglalkozású, számítástechnikai szakmérnök. Havi jövedelme 50.000 forint. Büntetlen előéletű. A VIII. élettársi kapcsolatban él, két kiskorú gyermeke van. Rádióműszerész, egy személygépkocsi vagyona van. Büntetlen előéletű. Az eljárás kilenc terhelttel szemben volt folyamatban. A történeti tényállás lényege a következő: Az ügy VI. rendű terheltje
  13. év végén tájékoztatta az I., a II. és IV. rendű terhelteket, hogy akciós telefonkészülékeknek a más nevére szóló vásárlásával anyagi haszonra lehet szert tenni. Nevezetesen, hogy olyan személyeket kell beszervezni, akik a saját nevükben vásárolnak új előfizetéssel rádiótelefon készüléket, majd azokat átadják a részükre, és az így megszerzett készülékek eladása, illetve a SIM kártya értékesítése pénzkereseti lehetőséget biztosít. Az I., a II., és IV. rendű terheltek megtudták a VIII. rendű terhelttől, hogy a vásárlásnak milyen előfeltételei vannak, majd elhatározták, hogy közösen vásároltatnak akciós telefonkészülékeket, amelyhez beszerveznek arra alkalmas személyeket. Ezután a terheltek - valamint az ügyben még érintett terhelttársaik - részben közösen, részben kettes-hármas csoportokban, folyamatosan szerveztek be embereket a telefonok megvásárlása érdekében és őket gépkocsival az üzletekbe szállították. A szerződés megkötéséhez szükséges összegeket a részükre átadták, majd a megszerzett készüléket tőlük átvették és 17-20.000 forintos áron, a kártyákat 8-10.000 forint ellenében Budapesten és külföldön értékesítették. A keletkezett haszon egy részét közösen elköltötték, másik részét egymás között megosztották. A vásárlásra felkért személyek 1.000-5.000 forintot kaptak tőlük. A vásárlásokba bevonták a sértett egyik irodájának vezetőjét és eladóját a VII. és VIII. rendű terhelteket is, akik különböző cégneveket tartalmazó bélyegző felhasználásával valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat, illetőleg valótlan tartalmú kezesség vállaló nyilatkozatokat készítettek és csatoltak a szerződésekhez. Az elsőfokú ítélet 1-től 82-ig terjedő pontokban részletezi, hogy az egyes terheltek
  14. december 23-a és
  15. július 23-a közötti időben konkrétan kit és milyen összegű készülék vásárlására kértek fel és milyen összegű kárt okoztak. Összességében az nyert megállapítást, hogy az I. rendű terhelt 2.714.688 forint, a II. rendű terhelt 2.117.421 forint, a IV. rendű terhelt 3.596.402 forint, a VII. rendű terhelt 5.794.325 forint, míg a VIII. r. terhelt 5.695.005 forint kárt okozott a sértettnek. Az I., a II. és a IV. rendű terheltek hasonló vásárlásokat eszközöltek a másik sértett sérelmére is
  16. január 29-től
  17. szeptember 3-ig terjedő időben, melyet az elsőfokú ítélet 1-től 14ig sorszámozott pontokban sorol fel. E sértett sérelmére az I. rendű terhelt összesen 761.086 forint, a II. r. terhelt 769.611 forint, míg a IV. r. terhelt 763.
  18. forint kár okozásában vett részt. A VII. és VIII. rendű terheltek az elsőfokú ítélet III. jelű pontjában konkrétan megjelölt esetekben csatoltak valótlan tartalmú kezességvállalói nyilatkozatokat illetve munkáltatói igazolásokat a szerződésekhez. A városi bíróság első fokon jogerős ügydöntő határozata ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be.
  19. §

(1)bekezdésének b) pontjában írt okból, a Btk.
  1. §-ában foglalt anyagi jogi szabály megsértése miatt, a támadott ítélet hatályon kívül helyezése és a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltek vonatkozásában az elsőfokú bíróságnak új eljárásra történő utasítása érdekében. Az indítvány szerint a bíróság a két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetések végrehajtását törvénysértéssel függesztette fel, mivel a Btk.
  2. §-ának
(2)bekezdése értelmében csak a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása lett volna felfüggeszthető. Miután a terheltek terhére szóló indítvány az erre nyitva álló határidő eltelte miatt már nem volt benyújtható, az indítványozó szerint a büntetések tartamának mérséklése indokolt, azonban a rövidítetten írásba foglalt ítélet az ehhez szükséges adatokat nem tartalmazza. A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában az indítványt módosított tartalommal, nevezetesen azzal tartotta fenn, hogy az ügydöntő határozat a büntetés kiszabása szempontjából releváns adatokat rögzítette, ezért az ítélet hatályon kívül helyezése nem szükséges, a büntetések mérséklésével a törvénysértés kiküszöbölhető. (BF.424/2010.) A legfőbb ügyész képviselője a Be. 425. §-a szerint megtartott nyilvános ülésen a terheltek javára szóló, módosított tartalmú indítványát fenntartotta. A terheltek egyetértett. védője - utalva a hosszú időmúlásra is - azzal A felülvizsgálati indítvány alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek a jogerős ügydöntő határozatokkal szemben a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okok fennállása esetén van helye. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja értelmében felülvizsgálati okot jelent, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-ának
(1)és
(3)bekezdése értelmében a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az elsőfokú jogerős ítélet meghozatalakor hatályos Btk. 89. §-ának
(2)bekezdése úgy rendelkezett, hogy különös méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel. A városi bíróság ezt a büntetőjogi szabályt megsértette, amikor a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltekre kiszabott, kettő évet meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetéseik végrehajtását a törvényi tilalom ellenére próbaidőre felfüggesztette. A megvalósult törvénysértés orvoslásának két módja lehetséges. Nevezetesen a próbaidő mellőzése, vagy a kiszabott szabadságvesztés mértékének a Btk. 89. §
(2)bekezdésében meghatározott két éves felső határra történő leszállítása. Tekintettel arra, hogy az előbbi a terheltekre nézve a büntetés súlyosítását jelentette volna, a felülvizsgálati indítvány pedig a javukra szólóan került benyújtásra, a Legfelsőbb Bíróság csak az utóbbi lehetőséget választhatta. Ezért a felülvizsgálati indítványnak helyt adva, a támadott elsőfokú jogerős ítéletet a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak alapján oly módon változtatta meg, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I., II., IV., VII. és VIII. rendű terheltekre kiszabott szabadságvesztések mértékét egyaránt kettő évre leszállította. E végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát a Be. 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §-ának
(1)bekezdése szerint az állam viseli. Az ismételt felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)és 421. §-ának
(3)bekezdésein alapszik. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Belegi József s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya s. k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.