Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.263/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kratochwill György ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen 7.395.000 forint és járulékai megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- március 9-én kelt 35.G.41.649/2006/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 (Tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes
- október
- napjától, az alperes alapításától kezdődően
- május
- napjáig tagja volt az alperesi társaságnak. A felek között
- március 4én szerződés jött létre, amelynek alapján az alperes megbízta a felperest, hogy művészeti infrastrukturális és technikai tőkéjének a felhasználásával a
- évi ...kal összefüggő feladatokat lássa el. A felperes a szerződésben meghatározott feladatait elvégezte, ennek alapján
- április 30-án 12.300.000 forint összegről
- április 30-i teljesítési határidővel számlát állított ki az alperes felé. Az alperes a számlát befogadta és
- április 30-án megbízási díj címén a 12.300.000 forintot megfizette a felperesnek. Az alperes, mint kölcsönvevő és a felperes, mint kölcsönadó között
- január 15én és
- április 30-án létrejött „Tagi hitelszerződések" szerint a felperes különböző összegeket befizetett az alperes pénztárába, utóbb azonban az alperes vitássá tette e szerződések érvényességét. A felperes a pénzügyi nyilvántartását megváltoztatta, és az alperes részéről korábban megbízási díjként teljesített 12.300.000 forintból 7.395.000 forintot az általa nyújtott kölcsön követelésére számolt el, és felhívta 7.395.000 vállalkozási díj megfizetésére, s ennek eredménytelensége folytán fizetési meghagyásos eljárásban kívánta érvényesíteni a követelését. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes a kereset elutasítását kérve több irányú védekezést terjesztett elő. Előadta; a felek közötti megbízási szerződésből eredően a felperest 12.300.000 forint megbízási díj illette meg, és ezt az összeget - a felperes számlája alapján -
- április 30-án megfizette, ezért a felperes által hivatkozott címen tartozása nem állhat fenn, így alaptalanul számolt el utóbb a felperes 7.395.000 forintot tagi kölcsön jogcímén. Védekezésként arra is hivatkozott, amennyiben a felperes alappal számolt el 7.395.000 forintot tagi kölcsön címén, ez esetben a tagi hitelszerződések - az általa megjelölt okból - a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdése szerint semmisek. Az elsőfokú bíróság
- március 9-én kelt 35.G.41.649/2006/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 443.700 forint perköltséget. Megállapította, hogy a per tárgyát képező megbízási szerződés alapján az alperesnek nem áll fenn tartozása a felperes felé, mivel az alperes a felperesnek járó ellenszolgáltatást teljesítette, ezért a felperes az ítélet indokolásában kifejtettek szerint - a kereseti követelésnek megfelelő összeget nem számolhatta el tagi kölcsönkövetelésre. A felek közötti egyéb jogviszonyok; a tagi hitelszerződések nem képezték a per tárgyát, erre nézve előterjesztett kereset nem volt, ekként ezen jogviszonyok felől az elsőfokú bíróság érdemben nem is határozhatott. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést a határozatnak a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen, s annak megváltoztatásával az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az alperes első alkalommal a
- május 23-án tartott tárgyaláson nyilatkozott arról, hogy a per tárgyát képező számlát kifizette és annak jogosságát nem vitatja, így került sor az első fokú eljárásban a közös szünetelési kérelem előterjesztésére. Miután az eljárás szünetelésének tartama alatt az alperes a felperes felhívására egyértelmű nyilatkozatot nem tett, ezért a folytatólagos eljárásban meghozott első fokú ítélet helyettesíti a felperes álláspontja szerint az alperes nyilatkozatát, melyből az következik, hogy a perre az alperes magatartása adott okot, így a pernyertessége „látszólagos", ezért köteles a perköltség viselésére. Az alperes fellebbezési helybenhagyására irányult. ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének
- b)és
- e)pontjaiban foglaltakra figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nem megalapozott. A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése értelmében tévesen hivatkozott a felperes fellebbezésében arra, hogy az alperes pernyertessége „látszólagos". A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése úgy rendelkezik; a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A felperest akkor lehet pernyertesnek - és ehhez képest az alperest pervesztesnek tekinteni, ha a bíróság a felperes kereseti kérelmének helyt adott, és az alperest a keresettel érvényesített jognak megfelelő jövőbeni magatartásra kötelezte. Ezzel szemben az alperes pernyertessége akkor következik be, ha a bíróság a felperes keresetét elutasítja, mert ez az elutasítás azt jelenti, hogy a keresettel érvényesített jog a felperest nem illeti meg. A felperes keresete az alperessel szemben nem vezetett eredményre, ezért az alperes pernyertes lett. Megalapozatlanul állította a felperes fellebbezésében azt is, hogy az alperes a perre okot adott. A fizetési meghagyással indult és ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes által érvényesíteni kívánt 7.395.000 forint vállalkozási díj iránti követelés elutasítását kérte az alperes. Az a magatartás, hogy a perben több irányú védekezést terjesztett elő, nem értékelhető akként, hogy az alperes a perre okot adott, figyelemmel arra is, hogy a felperes követelése a jelen per megindításakor sem állt fenn, mivel a számlakövetelést az alperes 2004. április 30-án teljesítette. A Pp. 80. §-a szabályozza azokat az eseteket, amikor az ellenérdekű fél költségét a pernyertes félnek kell viselnie annak ellenére, hogy a kereset eredményre vezetett. A Pp. 80. §-ának
(1)bekezdése fogalmilag csak akkor alkalmazható, ha a felperes pernyertes lett, de a pervesztes alperes nem adott okot a perre, és a követelést az első tárgyaláson elismerte. A perbeli esetben viszont az alperes lett a pernyertes, ezért költségei megtérítésére a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint jogszerűen tarthat igényt, így a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében pedig a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek megfizetni a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerint megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest,
- október
- Dr. Kertészné dr. Princzinger Márta s.k., a tanács elnöke Dr. Rédei Anna s.k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k., bíró