Pf.20399/2010/3 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdése kimondja, hogy a vadásztársaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A 17. §

(1)bekezdése szerint a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés hatásköréről rendelkező 19. §

(1)bekezdése úgy szól, hogy a közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A 19. §

(2)bekezdése sorolja fel a)-

1. t)pont között a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket, így a
2. j)pont szerint „állásfoglalás a haszonbérleti szerződés megkötésének, valamint felmondásának az elfogadásáról, illetőleg a jogorvoslat benyújtásáról", míg az
3. m)pont azt tartalmazza, hogy „a vadásztársaság gazdálkodását jelentősen érintő szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb beruházásoknak a jóváhagyása". Az elnök hatásköre és feladatai címet viselő 23. §

(1)bekezdése szerint „a vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök", a 23. §

(2)bekezdés d) pontja pedig kimondja, hogy „a vadásztársaság elnöke a közgyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében". A felperes a vadásztársaság tagja.

1. április 2-án a N. és Környéke Földtulajdonosi Közösség, mint bérbeadó haszonbérleti szerződést kötött az alperessel, mint bérbevevővel a vadászati jog gyakorlásának átengedése céljából.
2. április 27-én a felperes pert indított a szerződést kötő felek ellen a Debreceni Városi Bíróság előtt a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt.
3. június 30-án a vadásztársaság közgyűlést tartott. Ezen a levezető elnök megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes. 2./ napirendi pontként tárgyalták a N. és Környéke Földtulajdonosi Közösséggel kötött haszonbérleti szerződés sorsának rendezését. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a lefolytatott vitát követően megtartott szavazás eredményeként a levezető elnök megállapította, hogy 12 tag nem szavazott, 11 tag a szerződés fenntartása mellett voksolt, 42 tag a szerződés megszüntetését kérte, 3 tag indítványozta a szerződés módosítását, míg 1 tag tartózkodott. A szavazatokat összegezve megállapította, hogy a tagság úgy határozott, hogy a haszonbérleti szerződést meg kell szüntetni. Ezt követően a jegyzőkönyv rögzíti, hogy „a közgyűlés felhatalmazza a vadásztársaság elnökét, hogy a vadásztársaság érdekeit szem előtt tartva járjon el a földtulajdonosi közösség felé. A közgyűlés hozzájárul, hogy a vadásztársaság elnöke jogi képviselőt hatalmazzon meg a szerződés megszüntetése érdekében".
4. július 10-én a szerződő felek a
5. április 2-i keltezésű haszonbérleti szerződésüket közös megegyezéssel megszüntették. A felperes a Debreceni Városi Bíróság előtt a haszonbérleti szerződés érvénytelen-ségének megállapítása iránt indított P.21.976/
6. számú perben keresetét kiterjesztette és a haszonbérleti szerződést megszüntető szerződés érvénytelensé-gének a megállapítását is kérte. A városi bíróság a per tárgyalását a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felperes
7. július 28-án postára adott keresetlevelében a
8. június 30-i közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását kérte. Indítványozta, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül e határozatot, s marasztalja az alperest a perköltségben. Arra hivatkozott, hogy a vadásztársaság alapszabálya
9. §

(2)bekezdésének

1. j)és
2. m)pontja, valamint 23. §

(2)bekezdés d) pontja együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a vadásztársaság elnöke nem köthetett szerződést a haszonbérleti szerződés megszüntetéséről. Azzal érvelt, hogy a

1. június 30-i közgyűlési határozat a haszonbérleti szerződés megszüntetéséről súlyosan sérti a vadásztársaság érdekeit, hiszen így az - noha „területes vadásztársaság" - nem rendelkezik a jövőben olyan területtel, melyen vadászati jogát gyakorolhatná. Hivatkozott arra, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
2. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
3. §

(4)bekezdése a) pontjába ütközik a közgyűlés határozata, mert a felhívott jogszabályhely szerint a haszonbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetni nem lehet. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a határozat megtámadása iránti 30 napos határidőt elmulasztotta. Érdemben állította, hogy a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására nincs lehetőség érdeksérelemre hivatkozással. Rámutatott, hogy a Vtv. a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre, az pedig a dologbérletre utal vissza és e szabályok szerint a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30 000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a felperes a közgyűlési határozat megtámadására biztosított 30 napos anyagi jogi jellegű, de nem jogvesztő határidőt nem mulasztotta el, ezért keresetét érdemben kellett elbírálni. Rámutatott arra, hogy az alperes alapszabálya 19. §

(2)bekezdése

1. j)és
2. m)pontja, valamint a 23. §

(2)bekezdés t) pontja alapján a haszonbérleti szerződés megszüntetéséről a vadásztársaság közgyűlésének kellett döntenie, amely e határozatot meg is hozta, a szerződés megszüntetésének módját azonban nem határozta meg, így az ezzel kapcsolatos érvelés irreleváns. Nem tartotta kizártnak, hogy a döntés a felperes vagy más tagok érdekeit sérti, azonban hangsúlyozta, hogy érdeksérelemre hivatkozással egy társadalmi szervezet határozata érvénytelenségének megállapítását nem kérheti a szervezet tagja, mert ez a társadalmi szervezet önrendelkezési jogát sértené. Kiemelte, hogy az a kérdés, hogy a haszonbérleti szerződés megszüntetésének módja megfelel-e a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályoknak, nem a megyei bíróság, hanem a városi bíróság előtt folyamatban lévő per tárgya. Mivel a közgyűlési határozatot ezekre tekintettel nem találta törvénysértőnek, a felperes keresetét elutasította és a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján marasztalta az alperes javára perköltségben. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a megyei bíróság határozatának megváltoztatását, az alperes közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezését és a vadásztársaság költségben való marasztalását. Megismételte az elsőfokú eljárás során előadott érvelését, s hangsúlyozta, hogy téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a közgyűlés dönthetett a haszonbérleti szerződés megszűnéséről. Magát a határozatot ellentmondásosnak, a vadásztársaság érdekeivel ellentétben állónak ítélte. Azzal érvelt, hogy a Vtv. 17. §

(4)bekezdése értelmében a bérbeadó mondhatja fel a haszonbérleti szerződést, s a szerződés

1. pontja is a földtulajdonosi közösségnek biztosít ilyen lehetőséget, ezért a közgyűlés határozata e jogszabályba is ütközik. Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. A vadásztársaság önkormányzattal bíró társadalmi szervezet. Autonóm közösség, amely maga határozza meg működésének szabályait, tevékenységének irányát. Erről létesítő okiratában, s egyéb szabályzataiban meghatározott módon, az alapszabályban nevesített szervei dönthetnek. Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a társadalmi szervezet működésébe kizárólag annak jogszabályba ütköző tevékenysége esetén avatkozhat be a bíróság. Ilyennek kell minősíteni a társadalmi szervezet alapszabályát sértő tevékenységet is. A felperes által támadott közgyűlési határozat
2. június 30-án határozatképes ülésen, az alapszabály
3. §

(1)bekezdésének megfelelő többséggel született, az a létesítő okiratba nem ütközik, a szavazás, a határozathozatal alapszabályszerűen történt. Az alapszabály 19. §

(1)bekezdése szerint a közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A felperes által felhívott 19. §

(2)bekezdés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket sorolja fel, amely mindössze annyit jelent, hogy az e bekezdésben nevesítettekről a társadalmi szervezet más szerve nem határozhat. A közgyűlésnek, mint a vadásztársaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik minden kérdés, így adott esetben a haszonbérleti szerződés megszüntetéséről való döntés is. Annak elbírálása, hogy ez a határozat a vadásztársaság érdekeinek megfelel-e vagy sem, nem tartozik a bíróság hatáskörébe, ezzel kapcsolatban nem foglalhat állást, nem döntheti el a tagok helyett, hogy a határozat számukra előnyös vagy hátrányos-e, mert ez esetben a társadalmi szervezet autonómiája sérülne. Ebből következően ilyen indok alapján nem kérhető a határozat felülvizsgálata. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 16. §-a nem határozza meg, hogy a bíróság a társadalmi szervezet tagja által indított kereset alapján milyen intézkedéseket tehet. Az iránymutató és egységes bírói gyakorlat szerint a bíróság az Etv. 16. §

(2)bekezdésének a) pontjában foglalt intézkedést teheti meg, vagyis megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére azonban nincsen lehetősége. Helyesen foglalt állást a megyei bíróság a tekintetben, hogy a haszonbérleti szerződés megszüntetésének módja kapcsán előterjesztett igény nem e per tárgya, arról a városi bíróság előtt folyamatban lévő perben kell dönteni. Mivel a kifejtettek értelmében a keresettel támadott határozat sem jogszabályt, sem az alperes alapszabályát nem sérti, megalapozott az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete, ezért azt az ítélőtábla a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes - az egyébként illetékfeljegyzés hatálya alá tartozó perben - lerótt 27 000 forint fellebbezési illetéket, az 1990. évi XCIII. törvény 39. §-a

(3)bekezdésének a fellebbezés benyújtásakor hatályos c) pontja alapján a fellebbezési illeték összege 36 000 forint, ezért a különbözetet a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának

(2)bekezdése és 15. §-ának

(1)bekezdése alkalmazásával köteles az államnak megfizetni. A fellebbezési eljárás során a pernyertes alperesnek költsége nem merült fel, ezért arról az ítélőtáblának nem kellett határoznia. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. §

(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el tárgyaláson kívül. D e b r e c e n,

1. szeptember
2. Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -