Kfv.37799/2009/3 – Kúria

Kfv.IV.37.799/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Barta Béla ügyvéd /1147 Budapest, Lőcsei út 95./ által képviselt felperesnek a dr. Weilandits Gábor jogtanácsos által képviselt Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja /1027 Budapest, Bem J. tér 2./ alperes ellen mezőgazdasági kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 3.K.33.982/2008/

1. számú,
2. június 25-én kelt jogerős kijavított ítélete ellen a felperes által
3. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 3.K.33.982/2008/
4. számú ítéletét, valamint az alperes
5. április
6. napján kelt 02.5/388//5/
7. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
8. november
9. kelt kérelmében növény- egészségügyi zárlat alá helyezett vetőburgonya és étkezési burgonya tételek vonatkozásában - mivel a zárlati károsító fellépése miatt azokat meg kellett semmisíteni - összesen 68.372.720 Ft kártalanítást kért az alperestől. Az alperes
10. április 8-án kelt 02.5/388/5/
11. számú határozatával a felperes kártalanítási kérelmét elutasította, mert úgy találta, hogy a növényvédelemről szóló
12. évi XXXV. törvény /a továbbiakban: Ntv./
13. § /2/ bekezdés h/ pontja alapján a felperes részére kártalanítás nem ítélhető meg. Megállapította, hogy a felperes betartotta a
14. évi zárlati intézkedéseket, de - az alperesi álláspont szerint - a felperes kockázatát és felelősségét képezte, hogy a volt zárlati határozat ellenére saját termőhelyén, ezen belül a fertőzött körzetté nyilvánított területen vetett újra burgonyát, és így még a korábbi zárlat fennállása alatt keletkezett újabb fertőzés. A határozat ellen a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, kérve a keresettel támadott határozat megváltoztatását, és az alperes kötelezését 94 millió Ft kártalanítás és perköltség megfizetésére. Másodlagosan, a határozat megváltoztatása hiányában, annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A keresetlevél indokolása szerint az alperesi határozat a termőhely és a fertőzött körzet eltérő jelentésű fogalmak téves alkalmazásával utasította el kártalanítási igényét, hiszen a felperes nem a
15. évi zárlati intézkedéssel meghatározott termőhelyen vagy annak szomszédságában termelt burgonyát, így számára a kártalanítás (az Ntv.
16. /2/ bekezdés korlátozó feltételének hiányában) jogszerűen megítélhető. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
17. november 14-én kelt 1820-05/
18. számú határozatában a területre zárlatot rendelt el, egyben zárlati intézkedések foganatosítását írta elő határozatában. A határozat rendelkező részének
19. pontja zárlati intézkedésként a felperes által művelt egyéb táblákat is fertőzött körzetté nyilvánította. Az elsőfokú határozatot a hatóság több ízben módosította, többek között a zárlatot a terület helyett a 8 hektáros területre rendelte el. A felperes fellebbezése folytán eljárt Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 191/1/
20. számú határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét kiegészítve azt megváltoztatta, egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. Később a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
21. október
22. napján kelt 14.2/874-5/
23. számú határozatával a 13 ha területen termett és tárolóban tárolt, összesen 342 tonna vetőburgonya tételekre, helyiségekre, szállító-, feldolgozó eszközökre zárlatot rendelt el, melynek alapjául ismét azonos zárlati károsító fellépése szolgált. Ezen fertőzött tételek megsemmisítése után terjesztette elő a felperes az alperesi határozatban elutasított kártalanítási kérelmét. A bíróság álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a területen a 2007-ben észlelt fertőzés időpontjában a
24. évben elrendelt zárlati intézkedések még fennálltak, a zárlat feloldása a hatóság ilyen tartalmú kifejezett külön aktusának hiányában nem történt meg. A bíróság elutasította a felperesnek a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/
25. /I. 17./ FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmező rendelkezéseire alapított érvelését, mely szerint a felperes bár a fertőzött körzetben, de nem a zárlati intézkedéssel érintett termőhelyen termelt 2007-ben burgonyát. A bíróság megítélése szerint az alperes jogszerűen utasította el az Ntv.
26. § /2/ bekezdés h/ pontja alapján a felperes kártalanítás iránti kérelmét és jogerős ítéletében rámutatott arra is, hogy a felperes fellebbezése folytán meghozott 191/1/
27. számú határozat rendelkező részében - annak
28. pontjában - egyértelműen utalt arra, hogy a zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen a fellépő károsító okozta kárért nem jár újabb kártalanítás. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A felperesi álláspont szerint a jogerős ítélet megalapozatlan és jogszabálysértő. Az ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
29. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
30. § /1/-/4/ bekezdésében, a polgári perrendtartásról szóló
31. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
32. /3/-/5/ bekezdésében,
33. § /1/ bekezdésében, továbbá az Ntv.
34. §-ában foglaltakat. A felperes rámutatott, hogy a
35. évi zárlatot elrendelő határozat - az azt módosító 1820/5-05/2003., 1820/6-05/
36. és 1820/7-05/
37. számú határozatokra is figyelemmel - a 8 hektáros területre, valamint a területen termett - és a felperes tárolójában tárolt - 57 tonna vetőburgonya tételre, tároló helyiségekre, a tételekkel kapcsolatba került szállító és feldolgozó gépekre, eszközökre, csomagolóanyagokra rendelte el a zárlatot. A hatóság a zárlat alá helyezett táblára, és annak köré kijelölt 500 méteres biztonsági sávra - mint fertőzött termőhelyre - 4 évre rendelte el a zárlatot. A zárlat elrendelése mellett a határozat további zárlati intézkedésként a fertőzött körzetté nyilvánított -felperes által művelt más - táblák tekintetében
38. és
39. évre vonatkozó előírásokat tartalmazott. A fellebbezés folytán hozott 191/1/
40. számú határozat rendelkező része kiegészítésként azt állapította meg, hogy a 2003-ban megtermett, és a határozatban felsorolt fajtájú és mennyiségű vetőburgonya miképpen használható fel. A felperes rámutatott arra, hogy a 2007-ben a termőhely (mellyel kapcsolatban a zárlati intézkedés folytán kártalanítás iránti kérelmet terjesztett elő) nem állt a 2003-ban elrendelt zárlati intézkedés hatálya alatt, nem tekinthető a
41. évi zárlati intézkedéssel érintett termőhelynek vagy annak szomszédságának, így a 2007-ben elrendelt zárlattal okozott károk megtérítésére az Ntv.
42. § /1/ bekezdése alapján a felperes jogosult. Rámutatott arra is, hogy mind az első fokon eljárt szerv, mind a Fővárosi Bíróság a tényállásból indokolatlanul mellőzte a zárlati intézkedések betartását vizsgáló - az ügy érdemére kiható jelentéseket, és a tényállást nem teljes körűen tárta fel, ami téves következtetésekre adott lehetőséget. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
43. § /1/ A felülvizsgálati kérelem alapos. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
44. évi XLVI. törvény
45. § bekezdés c) pontjával,
46. szept. 1-jével hatályon kívül helyezett, de a kártalanítási kérelem benyújtásakor még hatályban volt és az ügyben alkalmazandó Ntv.
47. §