← Magyarország

Gf.40179/2010/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.179/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Lantainé dr. Palotás Ildikó ügyvéd által képviselt ... felperesnek, dr. Szabó László János ügyvéd által képviselt ... alperes ellen társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. február 5-én kelt 11.G.40.855/2008/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes
  5. május
  6. napján tartott taggyűlésén hozott ... számú határozat hatályon kívül helyezése kivételével a felperes keresetét elutasítja, a ... számú határozat vonatkozásában az ítélet rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.020 (negyvenezer-húsz) forint első és másodfokú együttes perköltséget. Az alperes 12.000 (tizenkettőezer) forint jogorvoslati illeték visszaigénylésére jogosult az állami adóhatóságtól. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a Cg. ... cégjegyzékszámon nyilvántartott, a cégjegyzékbe
  7. február 27-én bejegyzett alperesi társaság tagja, mely társaság további tagjai .... és az .... A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
  8. április 17-én kelt Cg. .../
  9. számú végzésével ügyvezető választása (1.), ügyvezető díjazásának megállapítása (2.), könyvvizsgálói jelentés elfogadása (3.), a társaság
  10. évi beszámolójának elfogadása (4.), döntés az adózott eredmény felhasználásáról (5.), könyvvizsgáló választása és díjazásának megállapítása (6.), a társasági szerződés módosítása, a tevékenységi körök TEÁOR'08-hoz igazítása (7.) napirendi pontokkal
  11. május
  12. napjának 14 órájára rendkívüli taggyűlést, esetleges határozatképtelenség esetére pedig
  13. május
  14. napjának 14 órájára megismételt taggyűlést hívott össze. .... az alperesi társaság tagja a
  15. május 8-án kelt levelében kérte, hogy a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság által összehívott taggyűlés napirendi pontként tárgyalja bankhitel felvételét („
  16. Döntés bankhitel felvételéről"), ezt a levelét és annak mellékletét, a cégbíróság végzését ajánlott küldeményként
  17. május 8-án megküldte a felperes részére.
  18. május 20-án a megismételt taggyűlésen felvett jegyzőkönyv szerint jelen volt a társaság minden tagja, illetve az .... képviseletében .... és a felperes képviseletében ...., valamint .... könyvvizsgáló. A taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy a felperes képviselője a taggyűlést - melyet a cégbíróság hívott össze - szabálytalannak tartja, mivel állítása szerint a meghívót nem kapta meg, annak megtartása ellen tiltakozik, és nem járul hozzá .... tag napirendkiegészítéséhez, mert az „nem lett időben postázva". Az alperesi társaság a fenti taggyűlésen hét határozatot hozott, a felperes, illetve két határozat esetében .... tartózkodása mellett, az egyes határozatoknál megjelölt 1985, illetve 1485 igen szavazattal: ügyvezető igazgatónak választotta ....t (1.), az ügyvezető díjazását 20.000 forint/hóban állapította meg (2.), elfogadta .... könyvvizsgáló jelentését (3.), elfogadta a
  19. évi beszámolót (4.), a társaság könyvvizsgálatára a .... Kft.-t (....) bízta meg (5.), módosította az alperes társasági szerződését a tevékenységi körök vonatkozásában (6.), és döntött arról, hogy az alperes folyószámla- és forgóeszközhitelt vesz fel (7.). A taggyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott .... tag, a hitelesítőnek megválasztott .... tag és a taggyűlést levezető .... írta alá. Az alperes utóbb kijavította, illetőleg kiegészítette a
  20. május 20-án megtartott taggyűlés jegyzőkönyvét a szavazati jog mértéke tekintetében, és feltüntette, hogy .... tagnak 745, .... tagnak 500, .... tagnak 500, az .... tagnak 240 szavazata, a felperesnek pedig 25 szavazata van. Feltüntette továbbá, hogy a meghozott hét határozat esetében az igennel szavazó egyes tagoknak hány szavazata van, valamint a
  21. számú határozatnál a felperes hiányzó szavazatszámát, s a jegyzőkönyvet a megválasztott jegyzőkönyvvezető és hitelesítő, valamint a levezető elnök aláírta. A felperes a
  22. május
  23. napján megtartott taggyűlésen hozott összes határozat bírósági felülvizsgálata iránt
  24. június 3-án a
  25. évi IV. tv. (Gt.)
  26. §-ának

(1)bekezdése alapján pert indított, a keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy nem kapta meg a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. .../
  1. számú végzését, amellyel összehívta a taggyűlést, annak időpontjáról .... által megküldött napirendi pont kiegészítés iránti javaslat melléklete alapján értesült, azonban a javaslat sem érkezett meg a törvény szerinti határidőben a felpereshez. Előadta továbbá, hogy az alperes törzstőke felemelésével összefüggésben per van folyamatban a Fővárosi Bíróság előtt 11.G.40.561/
  2. szám alatt, amelynek a szavazatok száma szempontjából van jelentősége, és hivatkozott arra, hogy a taggyűlésen nem került rögzítésre, hogy a jelenlévő tagok hány szavazattal rendelkeznek, illetve, hogy hány szavazattal és ellenszavazattal fogadta el a taggyűlés a határozatokat. Mindezért álláspontja szerint az alperes
  3. május 20-án tartott taggyűlésén meghozott határozatok a Gt.
  4. §-ának
(2)és
(3)bekezdésébe, valamint a Gt. 146. §-ának
(1)bekezdésébe ütköznek. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a rendkívüli taggyűlés összehívása iránt a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság intézkedett, s .... tag a
  1. május 8-án kelt levelében kérte a taggyűlés napirendjének a kiegészítését, mely levelet - a csatolt feladóvevény másolatból kitűnően - még aznap postára adott a felperesnek, míg a többi tagnak személyesen adta át a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát, állítva azt, hogy a felperes a levelet
  2. május 9-én átvette. Így álláspontja szerint a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra, és a napirendi pontok szabályszerű közlése is megtörtént. Előadta továbbá, a taggyűlési jegyzőkönyvben feltüntetett szavazati arányok megfelelnek a hatályos cégnyilvántartási adatoknak, a formai hiba nem eredményezheti a taggyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét, és nem helytálló a felperesnek a 11.G.40.561/
  3. számú perre történt hivatkozása, mivel ebben az ügyben a felperes keresetét első fokon a Fővárosi Bíróság elutasította. Az elsőfokú bíróság a
  4. sorszámú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
  5. május
  6. napján tartott taggyűlésének 1., 2., 3., 4., 5., 6., ... számú határozatait, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 42.000 forint perköltséget. Határozata indokolása szerint a
  7. évi IV. tv. (Gt.)
  8. §-a alapján a cégbíróság hívta össze az alperes taggyűlését, ez esetben is alkalmazni kell a Gt.
  9. §-ának
(2)bekezdését, amely szerint a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. Az adott esetben a taggyűlés eredeti időpontja
  1. május 13-a volt, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. .../
  2. számú, taggyűlést összehívó végzésének az elküldésére
  3. április 17-én került sor az elsőfokú bíróság megkeresésére adott tájékoztatás szerint (Cg. .../
  4. számú végzés), így megállapítható, hogy a cégbíróság részéről a taggyűlési meghívó elküldése megfelelt a Gt.
  5. §-ának
(2)bekezdésében írtaknak, a cégbíróság által meghatározott napirendi pontok kiegészítése vonatkozásában azonban nem teljesült a Gt. 144. §
(3)bekezdésének az az előírása, amely szerint a javaslatot a taggyűlés előtt legalább három nappal ismertetni kell a tagokkal. Az alperes által csatolt igazolás szerint .... 2008. május 8án feladta postán a napirendi pontok kiegészítése iránti kérelmét, amelyet a Gt. 7. §ának
(2)bekezdése értelmében öt munkanapon belül,
  1. május 13-án kell a címzetthez megérkezettnek tekinteni, mely nap a taggyűlés eredeti időpontja, így a javaslat elküldése nem felel meg a törvény előírásának. Az elsőfokú bíróság rögzítette; hivatalos tudomása van arról, hogy a 11.G.40.561/
  2. szám alatti ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta, ezzel jogerősen elutasításra került a felperesnek az a keresete, amellyel az alperes törzstőke emelését elhatározó taggyűlési határozatokat támadta, s mivel ez nem vezetett eredményre, változatlan maradt az alperesi társaság tagjainak szavazati aránya. Mindezek ellenére jelentősége van annak, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvben feltüntessék a szavazati jog mértékét és a leadott szavazatok számát, s a Gt.
  3. §-ának
(1)bekezdésében foglalt szabály alapján arra a következtetésre jutott, hogy a
  1. május 20-i taggyűlési határozatok sértik a Gt. ezen rendelkezéseit, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazza a törvényben meghatározott és konkrétan felsorolt adatokat, a taggyűlési jegyzőkönyv lényeges tartalmát, azaz nem tartalmazza a szavazati jog mértékét, illetve azt, hogy melyik tag, hány szavazattal volt a határozat mellett, a határozat ellen, illetve melyik tag, hány szavazattal tartózkodott. Álláspontja szerint utalva a Gt.
  2. §-ának
(2)bekezdésére, a Gt. 7. §-ának
(1)bekezdésére, valamint a Ptk. 217. §-ának
(1)és a 218. §-ának
(1)bekezdéseire - nem fejthet ki joghatást az alakilag érvénytelen jegyzőkönyvbe foglalt taggyűlési határozat, arra is figyelemmel, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet utólag nem lehet olyan tartalommal kiegészíteni, ami a taggyűlésen nem történt meg. Mindezért az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes taggyűlésének összes határozatát a Gt. 46. §-ának
(2)bekezdése alapján, azzal, hogy a Gt. 45. §-ának
(1)bekezdése egyértelműen rögzíti; a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát elsősorban arra hivatkozással lehet kérni, hogy a határozat a Gt. rendelkezéseibe ütközik. Az elsőfokú bíróság a 21.000 forint eljárási illetékből és a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére a pervesztes alperest kötelezte. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása, a kereset elutasítása iránt. Előadta, hogy a Gt.
  2. §-ának
(1)bekezdése a társaságok jogsértő, illetőleg a társasági szerződés rendelkezéseit sértő határozatokkal szemben biztosít jogorvoslatot, nem pedig a jegyzőkönyv esetleges szabálytalan vezetésével szemben, megismételve azt az álláspontját, hogy ez a körülmény önmagában a társasági határozatot nem teszi érvénytelenné, hozzáfűzve; annak sincs jogszabályi akadálya, hogy utóbb a jegyzőkönyv a társaság taggyűlés időpontjában fennálló tényhelyzetének megfelelő adatokkal kiegészítésre kerüljön. Hivatkozott arra is; a felperes maga sem tett olyan tényelőadást, hogy a határozathozatala során a szavazatokat tévesen számolták volna össze, vagy valamely tag nem az őt megillető szavazati aránnyal került volna számításba vételre, s ennek folytán a megfelelő szavazatarány hiányában lennének érvénytelenek a perben támadott taggyűlési határozatok. A 2008. május 20-i taggyűlésen valamennyi tag jelen volt, így valamennyi, összesen 2010 szavazat képviseltnek tekinthető, a jegyzőkönyv pontosan rögzítette a leadott igen szavazatok számát, valamint azon tagokat, akik igennel szavaztak, a tartózkodókat pedig személyenként és szavazataik számával együtt tüntette fel, s hivatkozott arra, hogy az első fokú eljárásban csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvnek a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő tag által kiegészített példányát. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nagyobb részben megalapozott. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az abból levont - s a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 146. §-ának
(1)bekezdését érintő - jogkövetkeztetésével a Fővárosi Ítélőtábla a következők szerint nem értett egyet. A nem vitás tényállás szerint a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
  1. április 17én kelt Cg. .../
  2. számú végzésével hét napirendi ponttal
  3. május 13-a napjának 14 órájára rendkívüli taggyűlést, határozatképtelenség esetére pedig
  4. május 20-a napjának 14 órájára megismételt taggyűlést hívott össze az eredeti taggyűlés napirendi pontjaival egyezően. Az alperesi társaság egyik tagja, .... további napirendi kérdés (döntés bankhitel felvételéről) megtárgyalását javasolta a
  5. május 8-án kelt levelében. Az alperesi társaság
  6. május 20-án megtartott megismételt taggyűlése a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság által meghatározott napirendi pontok tárgyában, és .... tag által javasolt kérdésben összesen hét határozatot hozott. Ezen határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmét a felperes egyrészt arra alapította, hogy a taggyűlési meghívó, azaz a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság fenti
  7. sorszámú végzésének elküldése és a taggyűlés időpontja között nem volt meg a törvényben előírt időköz, illetve a ... számú határozatot a taggyűlés a napirendre tűzés szabályainak megsértésével hozta meg, másrészt a taggyűlési jegyzőkönyv nem felel meg a Gt.
  8. §-ának
(1)bekezdésében írt rendelkezéseknek, a jegyzőkönyv hiányosságai okán. Az elsőfokú bíróság az alperesi társaság
  1. május 20-i taggyűlésén meghozott határozatok jogszerűtlenségét (Gt.
  2. §
(1)bekezdés) alapvetően abban látta megállapíthatónak, hogy a határozatok a Gt. 146. §-ának
(1)bekezdése rendelkezéseibe ütköznek, emellett megállapította azt is, hogy .... tag által javasolt napirendi pont esetében nem teljesült a Gt. 144. §-ának
(3)bekezdésében írt szabály, miszerint a javaslatot a taggyűlés előtt legalább három nappal a tagokkal ismertetni kell. A másodfokú bíróság a Gt. 146. §-ának
(1)bekezdésével kapcsolatos jogi álláspontot nem osztotta. A Gt. 19. §
(1)-
(2)bekezdése, a Gt. 20. §
(1)és
(6)bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése határozatait főszabályként taggyűlésen, a tagok szavazatai egyszerű többségével hozza meg. A Gt. 146. §-ának
(1)bekezdése szerint a taggyűlésről az ügyvezető - a 145. §-ban foglalt eset kivételével - jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott, fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik; a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A törvény idézett rendelkezései értelmében a jegyzőkönyv szerepe, rendeltetése tehát az, hogy megállapíthatók legyenek a taggyűlésen lezajlott események, a meghozott határozat tartalma, a határozathozatal módja és érvényessége. A Gt. 45. §-ának
(1)bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a társaság bármely tagja (részvényese) keresettel kérje a bíróságtól a társaság szervei által hozott jogsértő határozatának a felülvizsgálatát, arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A fenti törvényhely tehát a társaságok jogsértő, illetve a társasági szerződés rendelkezéseit sértő határozatokkal szemben biztosít jogorvoslatot, nem pedig a jegyzőkönyv esetleges jogsértő vezetésével szemben. Ebből az következik, hogy a jegyzőkönyv esetleges szabálytalan vezetése önmagában nem teszi érvénytelenné a társasági határozatot, és helyesen hivatkozott az alperes fellebbezésében arra is; annak sincs jogszabályi akadálya, amely szerint utóbb a jegyzőkönyv a társaság taggyűlés időpontjában fennálló tényhelyzetének megfelelő adatokkal kiegészítésre kerüljön. Az adott esetben a
  1. május 20-i megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen valamennyi tag jelen volt, s ezt a tényt a felperes maga sem tette vitássá, nem vitatta továbbá azokat a tényeket sem, miszerint a felperes - az alperesi társaság tagja - 25, .... tag 745, .... és .... tagok 500-500, az .... tag 240 szavazattal rendelkezik. A cégnyilvántartás adataiból kitűnően, így a megismételt taggyűlésen 2010 szavazat képviseltnek tekinthető, s ebből következően az egyhangúsághoz nem kötött határozatokat a tagok a felperes szavazástól tartózkodása mellett is érvényesen meghozhatták. Megállapítható továbbá; a taggyűlési jegyzőkönyv minden határozat esetében pontosan rögzíti a leadott igen szavazatok számát (1485, illetve 1985), a jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, beazonosítható a határozatot hozó, a határozatokra igennel szavazó tagok személye is, ezért a
  2. május 20-án elfogadott perbeli határozatok meghozatala időpontjában nem lehetett kétséges a határozatot meghozó tagok által leadott egyes szavazatok száma. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint - eltérően az elsőfokú bíróság megítélésétől - önmagában a perbeli taggyűlési jegyzőkönyv feltárt, de utóbb kiküszöbölt hibája, hiányossága a határozathozatal érvényességére nincs kihatással, az a határozatok érvénytelenségét nem eredményezte. A fentiekkel szemben a következőkre tekintettel más kérdés a ... számú határozat vonatkozásában fennálló jogsértés. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján azt helyesen állapította meg, hogy .... tag által javasolt napirendi pont („Döntés bankhitel felvételéről") esetében nem teljesült a Gt.
  3. §-ának
(3)bekezdésében előírt szabály. A Gt. 144. §-ának
(3)bekezdése szerint bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. Nem nyert bizonyítást a perben, hogy a törvény idézett rendelkezésének a betartásával hozta meg az alperesi társaság taggyűlése a felperes által támadott ... számú határozatot; nem igazolt ugyanis az a körülmény, hogy a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság által meghatározott napirend kiegészítésére vonatkozó javaslat ismertetése a tagokkal a taggyűlés előtt legalább három nappal megtörtént. Az alperes csak állította, de nem bizonyította, hogy .... tag napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát tartalmazó levelet a felperes 2009. május 9-én átvette. A Gt. 20. §-ának
(4)bekezdése kimondja azt, hogy a meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg a taggyűlés, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a kérdés megtárgyalásához. A
  1. május 20-i taggyűlési jegyzőkönyvből kitűnően a felperes .... napirend kiegészítéséhez nem járult hozzá, így a bankhitel felvételére vonatkozó kérdés megtárgyalása nem felelt meg a Gt.
  2. §-ának
(4)bekezdésében írt szabályoknak sem. A napirendre tűzés szabályainak megsértése folytán, illetve a felperes hozzájárulásának a hiányában a ... számú határozat - amellyel a taggyűlés úgy döntött, hogy az .... folyószámla- és forgóeszközhitelt vesz fel - jogsértő, míg az előzőekben kifejtettek értelmében az ... szám alatt meghozott taggyűlési határozatok érvényesen meghozottnak minősülnek. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperes
  1. május
  2. napján tartott taggyűlésén hozott ... számú határozat hatályon kívül helyezése kivételével a felperes keresetét elutasította, a ... számú határozat vonatkozásában az ítélet rendelkezését helybenhagyta. A fellebbezés nagyobb részben eredményre vezetett, ezért a perköltség viseléséről a másodfokú bíróság a Pp.
  3. §-ának
(1)bekezdése alapján a felek pernyertessége és pervesztessége arányát figyelembevéve határozott. A perbeli hét határozatot tekintve a felperes 14 %-ban lett pernyertes és 86 %-ban pervesztes. Ennek megfelelően a felperes által lerótt 21.000 forint kereseti illetékből az alperes 2.940 forintot megtéríteni köteles, míg a felperes 18.060 forint illetéket maga visel. A 21.000 forint, általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíj (32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdés) alapulvételével a felperest 2.940 forint, az alperest 18.060 forint munkadíj illeti meg, s a kettő különbözete 15.120 forint, mely az alperest megillető ügyvédi munkadíj, ebből levonásba helyezve a felperesnek térítendő 2.940 forint illetéket, az alperest az első fokú eljárásban megillető perköltség összege 12.180 forint. Az alperest terhelő fellebbezési illeték helyesen 24.000 forint, melyből 3.360 forintot az alperes maga visel, 20.640 forint fellebbezési illeték megtérítésére viszont a felperes köteles. A másodfokú eljárásban 10.000 forint, általános forgalmi adót is tartalmazó munkadíjból kiindulva a felperest 1.400 forint, az alperest 8.600 forint munkadíj illeti meg, ennek különbözete 7.200 forint, s ebből következően a felperes 27.840 forint másodfokú perköltség megfizetésére köteles az alperesnek. Az előző számítások összegezéseként megállapítható; a felperest terhelő első és másodfokú együttes perköltség összege 40.020 forint, így a másodfokú bíróság ezen összeg megfizetésére kötelezte az alperes javára a nagyobb részben pervesztes felperest. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §
(3)bekezdésének c) pontját a megállapítható; 2009. évi L. tv. 72. §
(6)bekezdésének c) pontja módosította, az új rendelkezés azonban a törvény hatálybalépését (
  1. június 30.) követően indult ügyekre alkalmazandó. Ezért a perbeli esetre az Itv.
  2. §
(3)bekezdés c) pontjának korábbi szabálya irányadó, amely szerint, ha az eljárás tárgyának értéke az
(1)bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha a törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban a peres eljárás esetén 400.000 forint, azaz a jelen ügyben a jogorvoslati illeték összege 24.000 forint. Mivel az alperes 36.000 forint fellebbezési illetéket rótt le, ezért 12.000 forint illeték visszaigénylésére jogosult az Itv. 80. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján az állami adóhatóságtól. Budapest,
  1. július
  2. . Gál Judit s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.