Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.22/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A különös kegyetlenséggel, több emberen,
- életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- február
- napján kihirdetett 5.B.460/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott emberölési cselekménye a Btk. 166.§
(1),
(2)bekezdés a/ és c/ pontjai szerint is minősül. Az első fokú eljárásban összesen 961.151 (kilencszázhatvanegyezer-százötvenegy) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyből a vádlott 705.900 (hétszázötezer-kilencszáz) Ft viselésére köteles, míg a fennmaradó 255.251 (kettőszázötvenötezer-kettőszázötvenegy) Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fegyházbüntetésbe beszámítja a vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. A másodfokú eljárásban 5.750 (ötezer-hétszázötven) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a vádlott visel. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság az 5.B.460/2006/46. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 166.§
(1),
(2)bekezdés d./, f./ és i./ pont, Btk. 16.§) és 1 rb testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 170.§
(1),
(5)bekezdés I. fordulat, Btk. 16.§). Ezért őt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetéséből legkorábban 35 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Beszámítást alkalmazott, határozott a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, a védő enyhítésért jelentett be fellebbezést, míg az első fokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.24/2010/1-I. számú átiratában a jogi indokolás kiegészítését és a büntetéskiszabási tényezők korrigálását indítványozta, érdemben pedig az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként, hogy az ítélőtábla a vádlott élet elleni bűncselekményét a Btk. 166.§
(1),
(2)bekezdés a./, c./, d./, f./ és i./ pontjában meghatározott emberölés bűntettének minősítse, illetve a bűnügyi költség összegét pontosítsa. A másodfokú nyilvános ülésen megjelentek az érintettek és fellebbezéseiket fenntartották. A védő a büntetés enyhítését indítványozta, az elsőfokú perbeszédében kifejtett indokok alapján. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. Álláspontja szerint a vádlott ölési cselekménye kapcsán a Btk. 166.§
(1),
(2)bekezdés a./ és c./ pontjában írt minősítő körülmény is megállapítható, a jogi indokolás kiegészítésre szorul, a büntetéskiszabási körülményeket korrigálni kell, a bűnügyi költség összegét pedig pontosítani. Hangsúlyozta, hogy 2002 évben már megromlott a kapcsolat a házastársak között, válásukba a férfi nem tudott belenyugodni. Mindennaposak voltak a veszekedések, tettlegességre is sor került, a vádlott megalázó helyzetekbe hozta az asszonyt, e mellett rendszeresen zaklatta, fenyegette. Adott napon elhatározta, hogy lányait megöli, fiát ezért elküldte a lakásból. Volt neje elleni bosszú, megtorlás motiválta a cselekményénél. A vádlottal szemben a törvény teljes szigorát kell alkalmazni, a büntetés enyhítésére nincs lehetőség. A vádlott az utolsó szó jogán a családjához fűződő kapcsolatát emelte ki. Szerette a gyermekeit, akiket anyagilag is segített, folyamatosan érdeklődött felőlük, de nem háborgatta őket. Fenntartotta a felmentésre irányuló fellebbezését. Az ítélőtábla a Be. 348.§
(1)bekezdése szerinti felülbírálat során a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, a főügyészség álláspontját viszont osztotta. A büntetőeljárás a tárgyalási szakban a pervezetés végett elhúzódott, azonban az eljárási szabályok betartásra kerültek, így a másodfokú bíróság törvényesnek találta az elsőfokú bíróság eljárását. Az érdemi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a lefolytatott bizonyítás szintén megfelel a törvényi előírásoknak. A megyei bíróság beszerezte a szükséges és lehetséges bizonyítékokat, ezeket egyenként és összességében is alapos vizsgálatnak vetette alá, kellőképpen számot adva a bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységéről. A vádlott kapcsolatáról a volt feleségével részletesen beszámolt, arra viszont nem emlékezett, hogy lányait megszúrta volna, tagadta az élet elleni cselekményeket, azt is, hogy a harmadik sértettre (T3 sértett) késsel támadt. Ezzel szemben állt a gyermekei, édesanyjuk, T3 sértett, illetve a többi közvetett és közvetlen tanúk vallomása, valamint az egyéb adatok, konkrétan az orvosszakértői vélemény, a rendőri jelentések, helyszíni szemle adatai, a családdal kapcsolatos hatósági iratok. Mindezekből az elkövetés körülményei aggálytalanul felépíthetőek voltak, ahogy azt az elsőfokú bíróság részletezte a tényállásban. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú ítéleti tényállás megalapozott, kiegészítésre nem szorul, az a Be. 351.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú felülbírálatnak is alapját képezte. Az irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, a vádlott felmentésére nem kerülhetett sor. A cselekmények minősítése a büntető anyagi jog szabályainak részben megfelel. Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérleteként (Btk.170.§
(1),
(5)bekezdés I. fordulat, Btk.16.§) a T3 sértett sérelmére elkövetett cselekményt. Ezt megelőzte a vádlott lakásában gyk.T1 és Sz.sértett elleni támadás, amelybe a nagyobbik lány belehalt, a kisebbik viszont - sérülései ellenére - elmenekült a helyszínről és segítséget tudott kérni. A megyei bíróság a vádlottnak ezt a cselekményét 1 rb emberölés bűntette kísérleteként értékelte, amely a Btk. 166.§
(1),
(2)bekezdés d./, f./, i./ pontjai szerint minősül. A tényállásból, az ahhoz fűzött indokolásból egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott terhére e vonatkozásban nemcsak a különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének a kísérlete róható, hanem további minősítő körülményekre is megalapozottan kell következtetni. A vádlott az előre egyeztetett időpontban találkozott a gyermekeivel. Fiát elküldte otthonról, az ajtókat bezárta. Mielőtt a lányaira támadt, cselekményeiben, az előkészületekben megmutatkoztak az előre kiterveltség és az átgondoltság jegyei. Ismert az is, hogy a korábbi években milyen kapcsolat volt a vádlott és elvált felesége között, aki külön költözött a gyerekekkel, időközben munkát vállalt és élettársi kapcsolatot létesített. Nem vitatható, hogy a vádlott ragaszkodott szeretteihez, de ez elsősorban a gyermekei felé mutatkozott meg. Az elfogadhatatlan volt számára, hogy elhagyta őt a felesége. A saját szemléletének, kultúrájának egyáltalán nem felelt meg az utóbb kialakult életforma, a kapcsolatában bekövetkezett változás. A vádlottat kétségtelenül a volt felesége elleni bosszú és megtorlás motiválta, aki szintén szerette gyermekeit, és attól sem zárkózott el, hogy ők édesapjukkal találkozzanak. Mivel volt felesége az említettek szerint elhagyta a vádlottat a közös gyermekekkel, ráadásul másik kapcsolatot létesített, ez oly mértékben felbőszítette őt, hogy amikor nála voltak a gyerekek, egyértelműen elküldte a fiát otthonról, és az idő alatt a lánygyermekeire támadt, az életük kioltásával akarta megtorolni, hogy T2 elvált tőle, más férfival létesített élettársi kapcsolatot, valamint fia, lányai szintén elköltöztek tőle. Ezért ez a cselekmény a Btk. 166.§
(1),
(2)bekezdés a./ és c./ pontja - előre kitervelten, más aljas indokból, illetőleg célból - szerint is minősül. Ebben az ítélőtábla osztotta a vádhatóság álláspontját. A részben eltérő minősítésre tekintettel a másodfokú bíróság a büntetéskiszabási tényezőket vizsgálta elsőként, majd azt, hogy a kiszabott súlyos joghátrány arányos-e az elkövetett cselekményekkel. Az enyhítő és súlyosító körülményeket alapvetően helyesen feltárta a megyei bíróság. Azonban nyomatékos enyhítő körülménynek nem lehet tekinteni, hogy a minősített emberölés bűntette kísérleti szakban maradt. Sz.sértett a brutális cselekménybe belehalt, a szintén szúrt sebeket elszenvedett 10 éves gyk.T1-el tudott menekülni a vádlott elől, és segítséget tudott kérni. A súlyosító körülmények közül a halmazatra történő utalást mellőzni kell, viszont nyilvánvalóan figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a súlyosabb, élet elleni cselekményhez, több minősítő körülmény is kapcsolható. Mindezekkel együtt az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottal szemben a törvény teljes szigorának alkalmazása indokolt, ekként az első fokon kiszabott büntetés enyhítésére törvényes ok, lehetőség nincs. Az ítélőtábla úgy találta, hogy a megyei bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés - azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban 35 év múlva bocsátható feltételes szabadságra -, mindenképpen arányban áll az elkövetett cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel. Az ítélet járulékos rendelkezései helyénvalóak. A bűnügyi költségről szóló rendelkezés kapcsán észlelt hibát a másodfokú bíróság, amely egyrészt abból adódott, hogy nyomozati, illetve bírói szakban csatolt számlákban feltüntetett egyes tételeket elmulasztott feljegyezni, illetve elszámolni a megyei bíróság, másrészt az állam terhén maradó összeg tekintetében (amelyek az eljárási törvény módosítása miatt felmerült ismételt szakértői vizsgálatok költsége), nem helyesen számolt. Ezt korrigálni kellett a rendelkező részben írtak szerint. Fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az előzetes fogvatartás beszámítása a Btk. 99.§
(1),
(2)bekezdésén, míg a másodfokú eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén nyugszik. G y ő r ,
- szeptember
- napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke .Csák Csilla sk. .Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.B.460/2006/
- számú ítélete meg nem változtatott részében
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: