Pfv.IV.20.713/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Novák Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Jegesy András ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű és III. rendű alperesek ellen üzleti titok megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.21.616/
- szám alatt megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.380/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a felperesnek az üzleti titok megsértésének megállapítása, az alperesek további jogsértéstől való eltiltása és a sérelmes helyzet megszüntetése iránt előterjesztett keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 20.000 forint elsőfokú és „10.000 forint + áfa" másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 24.000 forint fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a szoftver rendszerek fejlesztésével, telepítésével, üzemeltetésével, karbantartásával, illetve továbbfejlesztésével foglalkozó felperest, mint gazdasági társaságot, az alperesek hozták létre 1998-ban, majd tulajdoni hányaduk 90 %-át 1999-ben három gazdasági társaságnak értékesítették. Az alperesek
- január 15-én létesítettek főállású munkaviszonyt a felperesnél, ezt megelőzően az .. főállású munkavállalói voltak. Az alperesek és a felperes között létrejött munkaszerződés
- pontja szerint az alperesek - a munkaszerződés megszűnését követő három évig fennálló kötelezettséget vállaltak arra, hogy a felperesnél végzett tevékenységük során szerzett információkat (többek között a munkáltatónál megismert szabadalmakat, szoftvereket, programozási eljárásokat, a munkáltatónál felhalmozott ismereteket, know-how-t, a munkáltató által az üzleti életben alkalmazott megoldásokat, üzleti stratégiát és taktikát, valamint a munkaszerződésben foglaltakat) üzleti titkokként kezelik, azokat harmadik személy részére semmilyen formában nem adják ki. A munkaszerződés
- pontja értelmében az alperesek - egyebek mellett - kötelezettséget vállaltak arra, hogy a munkaviszony megszűnése esetén, az azt követő két éven belül, a munkáltató kifejezett írásos jóváhagyása nélkül nem lépnek a munkáltató valamely ügyfelének alkalmazásába, illetve nem végeznek munkát a munkáltató valamely ügyfele számára. A ..
- október 31-én kötött szerződést az ..-vel a „T'97" elnevezésű számlavezető rendszer kialakítására és telepítésére. Majd a szerződő felek az
- június 1-jén létrejött megállapodásukban úgy rendelkeztek, hogy a .. egyszeri térítés ellenében megkapja a számlavezetési rendszer forráskódját, melynél fogva a szellemi alkotás kizárólagos és egyedüli jogosultjává vált, azzal a korlátozással, hogy azt semmilyen formában nem adhatja tovább. Az .. és a felperes között
- február 15-én vállalkozási szerződés jött létre, melyben rögzítésre került, hogy az .. és a .. között létrejött vállalkozási szerződés teljesítésében a felperes alvállalkozóként vesz részt. Ennek során a felperes ellátja a .. részére telepített szoftver rendszerhez kapcsolódó szoftvertámogatási, illetve szoftver-követési tevékenységeket, valamint szükség szerint kisebb fejlesztéseket végez a .., mint megrendelő igényei szerint. E vállalkozási szerződés keretében a felperes a szerződés teljesítésének helyén a konkrét feladatok ellátására az alpereseket biztosította. Az alperesek a felperesnél fennálló munkaviszonyukat
- november 15-én rendes felmondással megszüntették. Ezt követően a felperes a ..-hoz négy új kollégát delegált. A ..
- február 13-án az üzemeltetési feladatok ellátását átadta az alpereseknek, egyidejűleg levélben kérte a felperestől, hogy az üzemeltetési feladatokat - a megállapodásban foglaltaknak megfelelően - az alperesek részére adja vissza és nyilatkozzon arról, hogy az alpereseket kiengedi a részére átadott munkaszerződés 10., 11.,
- és
- pontjaiból következő kötöttségből. A felperes a
- február 20-án kelt levelében a .. kérését elutasította. A felperes arra vonatkozó felhívásának, hogy a ..-ral létrejött munkaszerződésüket szüntessék meg, az alperesek nem tettek eleget. A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperesek azzal, hogy a felperesnél megismert és üzleti titkait képező számítógépes alkalmazást (a továbbfejlesztett verzióhoz tartozó követelmény specifikációt, dokumentációkészítő mechanizmust), valamint a felperes üzleti megoldásait, tárgyalási stratégiáját, továbbá a munkaszerződésüket - a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeiket megsértve - a felperes üzleti partnerének, a ..-nak jogosulatlanul átadták, megsértették az üzleti titok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperesek eltiltását a további jogsértéstől és az alperesek kötelezését a jogsértés megszüntetésére oly módon, hogy a ..-ral fennálló munkaviszonyukat szüntessék meg. A felperes kereseti álláspontja szerint az alperesek jogsértő magatartásával okozati összefüggésben került sor a .. részéről a felperessel kötött szerződés felmondására. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a számlavezetési rendszer és annak valamennyi megoldása a .. kizárólagos tulajdonát képezi, így az az érintett adatok, megoldások vonatkozásában nem minősül illetéktelen személynek, munkaszerződésük tartalmát pedig csupán szóban ismertették a ..ral. A jogerős ítélet indokolása szerint a perben az üzleti titokkal való rendelkezés jogosultsága nem választható el a szoftverrel kapcsolatos szerzői jogi jogosultságtól. Miután az alperesek által kifejlesztett és használt rendszer a fővállalkozó .., a szoftver forráskódja pedig a megrendelő .. tulajdonát képezi. Így a szoftver vonatkozásában a .. nem tekinthető illetéktelen személynek. A felperes pedig a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem igazolta, hogy az alperesek munkaviszonyuk megszűnését követően olyan tevékenységet folytattak, amely a felperes üzleti titkával való bármilyen visszaélést megvalósított volna. A bizonyítás eredményeként megállapítható volt ugyan, hogy az alperesek - az abban szereplő kötöttségek miatt tájékoztatást adtak a ..-nak a felperessel kötött munkaszerződésükről, a perben azonban nem nyert igazolást, hogy a munkaszerződést munkaköri leírásukkal együtt, teljes tartalmában kiszolgáltatták a ..-nak, és ezzel a felperes üzleti titkát megsértették volna. Mindezek alapján a bizonyítás eredményét a Pp. 206. §
(1)bekezdés alapján mérlegelve, a jogerős ítélet megállapította: a felperes a perben nem bizonyította azt, hogy olyan üzleti titokkal rendelkezik, amelyet az alperesek a Ptk. 81. §
(1)bekezdés alapján jogosulatlanul nyilvánosságra hoztak, vagy azzal bármilyen módon visszaéltek. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereseti kérelmének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével jutott arra az álláspontra, hogy a .. részére az alperesek által a munkaszerződésük teljes tartalmában való kiszolgáltatása a perben nem nyert igazolást. A jogerős ítélet indokolás nélkül hagyta figyelmen kívül a ..
- február 16-án kelt, felperesnek címzett levelének tartalmát, amelyben a .. a „részére átadott" munkaszerződés alapján az üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötöttségből kérte kiengedni az alpereseket. A jogerős ítélet a bizonyítás hiányára vonatkozó álláspontját csupán a .. perben tett nyilatkozatára alapozta, mely szerint az alperesek munkaszerződésük tartalmát szóban közölték vele, és nem oldotta fel a bizonyítékok közötti ellentmondást. Az érintett adatok tekintetében is tévesen vizsgálta a jogerős ítélet a .. illetékességét a szoftverhez való jogosultság függvényében. A forráskód feletti rendelkezés joga ugyanis elkülönül a felperest megillető szoftver átdolgozási jogtól, amelyhez kapcsolódó ismeretek a legféltettebb üzleti titkai közé tartoznak. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
- §
(1)bekezdés szerint személyhez fűződő jogot sért, aki üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. E rendelkezés alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős ítélet, hogy a perbeli esetben az üzleti titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, illetve az üzleti titokkal egyéb módon való visszaélés nem valósult meg. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a .. a „T'97" elnevezésű számlavezetési rendszerre vonatkozó szoftverrel kapcsolatos, perben sérelmezett adatok, információk, illetve eljárások tekintetében nem minősült illetéktelen személynek. A .. a számlavezető rendszernek, mint szellemi alkotásnak a jogosultjaként a szoftvert jogszerűen használta fel. Ennél fogva a számlavezetési rendszer működtetéséhez kapcsolódó adatok, információk birtokába is jogszerűen jutott. Ezért az alperesek által a szoftver működtetéséhez szükséges ismeretekkel kapcsolatos üzleti titoknak, az annak megismerésére jogosult személy részére való átadása, mégha a felperes egyéb érdekeit sérti is, a Ptk. 81. §
(1)bekezdés alapján az üzleti titokkal való visszaélést attól függetlenül nem valósítja meg, hogy az alperesek esetleg a felperessel kötött munkaszerződésben vállalt kötelezettségüket megszegve létesítettek munkaviszonyt a felperessel szerződéses kapcsolatban álló üzleti partnerrel. A per adatai alapján kétségtelen tényként az volt megállapítható, hogy az alperesek a felperessel kötött munkaszerződésük egyes fontos adatairól a ..-t tájékoztatták. Ezzel az üzleti titok harmadik személy előtt való feltárása, függetlenül attól, hogy az szóban vagy a szerződés vonatkozó részeinek átadásával történt, megvalósult. Miután az alperesek a felperessel fennálló munkaviszonyuk megszűnését követő két éven belül csak a felperes jóváhagyásával léphettek a felperes ügyfelének alkalmazásába, a felperessel üzleti kapcsolatban álló ..-t, mint új munkáltatójukat kötelességük volt a munkaszerződésben vállalt e kötelezettségükről tájékoztatni. Ezért az egyébként üzleti titoknak minősülő, munkaszerződésben vállalt és az újabb munkaviszony létesítése szempontjából lényeges körülménynek minősülő kötelezettségek új munkáltató részére való feltárása nem volt visszaélésszerű. Így érdemben ebben a tekintetben is helytállóan állapította meg a jogerős ítélet a jogsértés hiányát. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket államnak való megtérítésére. Az alpereseknek felülvizsgálati eljárási költségük nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2010. szeptember 8. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő