Kfv.III.37.014/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az M. Város Önkormányzata felperesnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal alperes ellen termőföld más célú hasznosítására irányuló kérelmet elutasító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr.Túri Edit ügyvéd által képviselt N. F. beavatkozó - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 12.K.27.191/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán
- szeptember
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 12.K.27.191/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A keresetiviseli. és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes az alperesi beavatkozó tulajdonában álló 09/28 hrsz-ú, 60 %-át meghaladóan 3-as minőségi osztályba tartozó 76 hektár 6715 m² területű termőföldön ipari terület kialakítását tervezi. Ennek megvalósítása érdekében kérte az alperestől a termőföld más célú végleges hasznosításának engedélyezését. Az alperes a megismételt eljárásban a
- május
- napján kelt 10072/7/
- számon hozott határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének a kérelmet elutasító döntését. Álláspontja szerint a felperes hiánypótlási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget, illetőleg az abban előadottak a kérelem teljesítéséhez elégtelenek voltak. Nem állapítható meg továbbá - mint a határozatban kifogásolja - miért van szükség az egész kérelmezett terület kisajátítására, mert az önkormányzat beruházási szándékként a nagyüzemileg jól hasznosítható, jó termőképességű termőföldön megvalósítandó közművesítést jelölte meg, amely az ingatlan területének töredékén is megvalósítható. A határozat felülvizsgálata iránti keresetében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hiánypótlás keretében olyan kötelezettségeket róttak rá, melyeket teljesítenie nem kellett volna, mégis arra hivatkozva utasították el kérelmét, hogy nem hiánypótolt. A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az alperes a jogszabályok kiterjesztő értelmezésével hozta meg döntését. Ehhez képest határozatánál csak azt értékelhette volna, hogy a földvédelmi célok biztosítása mellett a kérelem teljesíthető-e. Hivatkozott arra is az indokolás, hogy a megismételt eljárásban csak helytadó döntés születhet. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadta, hogy a felperes a termőföld más célú hasznosítása céljaként eredetileg iparterületet és nem ipari parkot jelölt meg. Annak kialakításához az alperes jogszerűen követelte meg az igénybevevők személyének és a szükséges területnagyság méretének közlését. Ezek a jogszabályok szerint szükséges feltételei a termőföld átminősítésének. Kifogása szerint az ügyben érdemi vizsgálódásra szükség volt, így önmagában a kérelem előterjesztése az ügy felperesre kedvező elintézéséhez nem volt elegendő. Végül sérelmezte, hogy a megismételt eljárásra a bíróság olyan utasítást adott, amely szerint köteles volna a kérelem teljesítésére. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A termőföld védelméről szóló
- évi CXXIX. törvény /a továbbiakban: Tfvt./
- §-ának /1/ és /2/ bekezdése egyebek mellet kimondja, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen lehet. A Tfvt. említett szakaszának /4/ bekezdése szerint az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy a termőföld más célú hasznosítása kivételes intézmény, aminek alkalmazásánál megfelelően igazolni kell azt, hogy a kivételes felhasználásnak megvannak-e a megfelelő alapjai. Igazolni kell továbbá azt is, hogy a gyengébb minőségű termőföld az igénybevételnél nem állt-e rendelkezésre, vagy ha az rendelkezésre állt, miért nem arra terjedt ki a kérelem. Feltétel az is, hogy a más célú hasznosítás a lehető legkisebb területen valósuljon meg. Nyilvánvaló, hogy a területigény igazolására is szükség van ehhez. Igazolni kell továbbá a Tfvt.
- § b/ pontja értelmében egyebek mellett a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt is. Ez utóbbi vizsgálatára azért van szükség, mert a kivételességet a gyengébb minőségű termőföld igénybevételének feltételét, valamint a lehető legkisebb területen való más célú hasznosítást ennek az igazolására kell előterjeszteni. A földhivatal a megismételt eljárásban hozott határozatát a korábban bíróság által hozott korábbi határozatát hatályon kívül helyező ítéletben foglaltaknak eleget téve hozta. A földhivatal a fent felsorolt feltételeket megvizsgálta, és határozata mérlegelésen alapult. A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 339/B. §-a kimondja, hogy mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Nem vitás, hogy az ügyben a tényállás kellő mértékben tisztázásra került, és a közigazgatási szerv az eljárási szabályokat is betartotta. A részletes indokolást tartalmazó határozatból a mérlegelés szempontjai is megállapíthatóak, mert azokat korábbi ítéletében a megyei bíróság írta elő a közigazgatási szervnek. A határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésénél okszerűsége is kitűnik. Ebben a körben a közigazgatási hatóság megfelelően értékelte azt a körülményt, hogy a felperes a Tfvt.
- és
- §-ában foglalt előírásoknak és feltételeknek nem mindenben tett eleget. A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes határozatát e rendelkezések kiterjesztő értelmezésével hozta, amikor olyan feltételek igazolását is megkívánta, melyeket nevesítve a törvény a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésénél nem írt elő. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Tfvt.
- § /1/ bekezdésének az az előírása, hogy termőföldet más célra csak kivételesen lehet felhasználni, azt jelenti, hogy az engedélyezési eljárásban e megszorító rendelkezésnek megfelelően kiterjedt vizsgálódást kell lefolytatni avégett, hogy a kivételesség feltételei fennállnak-e. Ugyanezek vonatkoznak ennél fogva a többi törvényi előfeltétel vizsgálatára is. Az alperes tehát nem kiterjesztően értelmezte a Tfvt. előírásait, hanem alkalmazta azokat, határozata emiatt nem sértett jogszabályt, és nem volt helye a Pp. helyezésnek.
- § /1/ bekezdése szerinti hatályon kívül Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
- § /4/ bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozva a keresetet elutasította. A pervesztes felperest a Pp.
- §-a alapján - figyelemmel a Pp.
- §-ára is - kötelezte az alperes és az alperesi beavatkozó a Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében, mint önkormányzat személyes illetékmentességben részesül, ezért a kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró