alperes által 10. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta
alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.27.165/2008/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 30.000 /harmincezer/ forint elsőfokú és 15.000 /tízenötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 45.900 /negyvenötezer-kilencszáz/ forint kereseti - és 45.900 /negyvenötezer-kilencszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s S. Polgármesteri Hivatalának Jegyzője
ingatlan tekintetében vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) jogosultja,
adóköteles építmény 147 m2, a számított fizetendő adót pedig 147.000 Ft-ban jelölte meg. S. Polgármesteri Hivatal jegyzője, mint elsőfokú önkormányzati adóhatóság - 2003-
elsőfokú önkormányzati adóhatóság határozatát helybenhagyta.
alperes érdemi döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§.
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164.§
zal indokolta, hogy a felperes
építményadó alanya, mert bevallása szerint
ingatlan tekintetében vagyoni értékű jog jogosultja. Nem fogadta el a felperes érvelését, mely szerint haszonélvezeti joga csak
ingatlan szerzéskori állapotához igazodóan,
az a telek vonatkozásában állna fenn. A felperes keresetében
alperesi határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte.
zal érvelt, hogy nem tekinthető
építményadó alanyának, mert haszonélvezete nem terjed ki a felépítményre. Hivatkozott arra is, hogy
épület tulajdonosa, leánya
építési-és használatbavételi engedélyezési eljárás irataiból megállapíthatóan haszonélvezettel terhelt beépítetlen földterületre épített, ezért
alperes a valós tényállást mellőzve hozta meg döntését.
alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Kifejtette, hogy
adó a felperes bevallása alapján került megállapításra.
volt a jogi álláspontja, hogy a felperes által hivatkozott építésigazgatási eljárások iratai nem alkalmasak a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataitól eltérő vagyoni értékű jog igazolására. A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és
alperes határozatát
elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A megyei bíróság ítéletében
t állapította meg, hogy a felperes lánya kapott építési-és használatbavételi engedélyt
ingatlanra, a felperes a telekingatlanra és a felépítményre soha nem gyakorolta a haszonélvezeti jogát, mert életvitelszerűen B.-n lakik. „Kötelezése tehát a helyben lakó tulajdonos részéről megvalósuló mentességi okra figyelemmel nem minősíthető a hatóság részéről a helyi adókivetéshez való joga rendeltetésszerű gyakorlásának". A jogerős ítélet ellen
alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett új eljárás elrendelését.
alperes
zal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221.§
zal érvelt, hogy a bevallást
adóhatóság felhívására nyújtotta be, a haszonélvezet fogalmát pedig nem lehet kiterjesztően értelmezni, hangsúlyozta, hogy nem tekinthető
építményadó alanyának, mert a felépítményt leánya létesítette. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275.§
iratok alapján a következő tényállást állapította meg:
ingatlan-nyilvántartás adatai szerint
ingatlan 734 m² alapterületű „kivett lakóház és udvar", amely
1999. évben történt adásvétel folytán 1/1-ed részben a felperes leányának a tulajdona, aki
ingatlanban lakik. A felperesnek, aki B.-n él saját lakásában,
ingatlanon
53458/1999. /09.06/ bejegyző határozat Blapján holtig tartó haszonélvezeti joga áll fenn.
adózó és
adóhatóság
Art.-nak és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. Valamennyi adójogszabály nemcsak
Art., hanem a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról,
általános forgalmi adóról, és a helyi adóról szóló törvény is tartalmaz - egyebek mellett rendelkezéseket
adó alanyára,
adókötelezettség keletkezésére, és rögzít „fogalmakat" továbbá „értelmező rendelkezéseket". Ezek mindig
adott konkrét pénzügyi jogviszony kapcsán határozzák meg
egyes fogalmak jelentését, tartalmát, és - kifejezett törvényi felhatalmazás nélkül - nem lehet eltekinteni
alkalmazásuktól. Más (nem pénzügyi) jogszabály fogalom-meghatározása vagy egyéb rendelkezése kizárólag kifejezett, erre irányuló törvényi felhatalmazás alapján,
abban meghatározott körben vagy akkor alkalmazható, ha
t
adójogszabály nyilvánvalóan lehetővé teszi. A Htv. 11.§
önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). A Htv. 12.§
adó alanya
, aki a naptári év első napján
építmény tulajdonosa. Amennyiben
építményt
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli,
annak gyakorlására jogosult
adó alanya. A Htv. Értelmező rendelkezések
ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja
a személy vagy szervezet, aki/amely
ingatlannyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került.
adózó
adó megfizetése érdekében köteles a törvényben előírt bevallás benyújtására.
adóhatóság
adót, a költségvetési támogatást bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, adatszolgáltatás alapján adóhatósági adó-megállapítás útján, illetőleg utólagos adó-megállapítás keretében állapítja meg. A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállásra és
előzőekben ismertetett-
adójogi jogvita eldöntésére irányadó pénzügyi rendelkezésekre figyelemmel -
állapítható meg, hogy
alperes megalapozottan és jogszerűen jár el, amikor a felperest a bevallás és a közhiteles ingatlannyilvántartás adatai alapján adófizetésre kötelezte. A felperest ugyanis a Htv. 12.§
Értelmező rendelkezések 49. pontjára is - a kogens adójogi jogszabály értelmében
adó alanyának kell tekintetni. A jelen perbeli jogvita eldöntésére irányadó pénzügyi jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy
adóhatóság
építésigazgatási eljárások iratai alapján határozza meg
adó alanyát, és nem teszik lehetővé
t sem, hogy
adóhatóság figyelembe vegye a haszonélvezeti jog terjedelmét,
az
t, hogy a vagyoni jog jogosultja ténylegesen is gyakorolja-e a jogát. A Htv. 12.§
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joghoz, a vagyoni értékű jog gyakorlására való jogosultsághoz fűz joghatást. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§
építményadó megfizetése alól mentes
a magánszemély, akinek
ingatlana
ingatlan-nyilvántartásban lakásként, vagy nem lakás céljára szolgáló épületként van bejegyezve, és adóév január 1-jén bejelentett lakóhellyel rendelkezik S. Önkormányzat illetékességi területén. E mentesség igénybevételének feltételeit
R. 4.§
építményadó megfizetése alól. Nem mentesíti továbbá a felperest
adófizetés alól
, hogy bevallását
adóhatóság felszólítására nyújtotta be, mivel ezt
adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül meg kellett volna tennie, ezt
onban elmulasztotta.
alperes ezért, és
ennek alapján benyújtott bevallás szerinti építményadó kivetéssel jogszerűen járt el. A megyei bíróság - nem vitásan - nem teljes körűen tett eleget a Pp. 221.§
okat a jogszabályhelyeket, amelyeken érdemi döntése alapul. Ezt
onban - mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatók Legfelsőbb Bíróság nem tekintette új eljárás elrendelésére is alapot adó eljárási jogszabálysértésnek. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy
alperes határozata megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz, ezért a jogerős ítéletet - Pp.
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42.§
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.