Debreceni Ítélőtábla Bf.III.450/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A halált okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- évi június hó
- napján kihirdetett 10.B.2040/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a vádlott börtönbüntetését 3 (három) évre, a közügyektől eltiltás tartamát is 3 (három) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A nyilvános ülésen 9182 (kilencezer-egyszáznyolcvankettő) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet az állam visel. Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, mind a fő-, mind a mellékbüntetés súlyosítása érdekében, míg vádlott és a védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést az iránya szerint részben módosítva tartotta fenn. A vádlott személyi körülményeit illetően a vádlott előéletére vonatkozó adatok helyesbítését és kiegészítését tartotta szükségesnek. A cselekmény jogi minősítésével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a vádlottat a bekövetkezett eredmény tekintetében a gondatlanság enyhébb formája - hanyagság - terheli, ám a bűnösségi körülmények kiegészítése, s a vádlott terhelt előélete miatt is a börtön-büntetés tartamának számottevő súlyosítása indokolt. Ennek megfelelően nyilvános ülést tartva a megyei bíróság ítéletének az előzőekben írtak szerinti megváltoztatását indítványozta. Az ítélőtábla a fellebbezésekkel megtámadott ítéletet a Be.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során a büntetőeljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, a tényállás megállapításához szükséges valamennyi bizonyítékot is beszerezte. A vádlott a sértett egy ízben, ököllel történő megütését nem vitatta, az ütés utáni elesés módja és körülményei tekintetében azonban a vádlotti védekezést a megyei bíróság elvetette. A szakértői bizonyítás eredményeként az volt megállapítható, hogy a sértett balra, hátra történő elzuhanás után a fejét az útpadkába verve szenvedte el a sérülést, amelyet pusztán elesés nem eredményezhetett. Az eszméletlen sértett részéről a bántalmazást és az elesést követően helyváltoztatásra sem került sor. A bizonyítékok értékelése és mérlegelése körében írtak minden tekintetben helytállóak, amelyet az ítélőtábla maradéktalanul oszt. Az ez alapján megállapított tényállás úgyszintén helytálló, megalapozott, mentes a Be. 351. §-ának
(2)bekezdésében felsorolt, s megalapozatlanságot eredményező okoktól. Ugyanakkor a vádlott előéletével összefüggésben rögzítettek pontatlanok és hiányosak, amelyek éppen ezért helyesbítést és kiegészítést igényelnek, ellenben valamennyi elítélés feltüntetése szükségtelen, elegendő az azokra történő utalás is. A vádlott . évtől kezdődően összesen hat alkalommal volt büntetve, melyek közül ötször erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetése miatt. Az elsőfokú bíróság által feltüntetett elítélések esetén a bűncselekmények elkövetési ideje
- június
- és
- december
- Utoljára a ...-i Városi Bíróság a
- április
- napján jogerőre emelkedett B.211/2005/
- számú ítéletével garázdaság vétsége miatt - elkövetési idő:
- április
- - 45.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az előéleti adatok kiegészítésével és helyesbítésével az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság számára irányadóul szolgál. A tényállás alapján a vádlott bűnösségére levont következtetés okszerű, a bűncselekmény jogi minősítése is helyes és törvényes. Az e körben írtak -
- oldal utolsó bekezdése és a
- oldal
- és
- bekezdése - azonban nem oszthatók teljes mértékben. Az ítélőtábla álláspontja szerint - egyetértve a fellebbviteli főügyészség jogi okfejtésével - a vádlott terhére a gondatlanság enyhébb formája, a hanyagság (negligentia) állapítható meg. Az nem kétséges, hogy a sértettet bántalmazó magatartása a testi sértés okozására irányuló szándékot megteremtette. A súlyos, a sértett halálával járó eredmény bekövetkezésének a lehetőségét viszont azért nem látta, mert elmulasztotta a tőle elvárható körültekintést és figyelmet. Az ököl-ütés bár kis-közepes erejű volt, azonban a bántalmazás helyszíne magában hordozta az esetleges súlyos sérülés keletkezésének a lehetőségét, amelyet a vádlott a megfelelő figyelem és körültekintés hiányában nem ismert fel. A büntetés kiszabása körében feltárt bűnösségi körülmények mellett a garázda jellegű elkövetési módot is a vádlott terhére kell értékelni. Az ítélőtábla ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy a vádlott többszörösen büntetett előélete - visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőnek tekintendő - ellenére semmiképpen sem indokolt a büntetés súlyosítása. A legutoljára jogerőssé vált ítélettel elbírált bűncselekmény elkövetési ideje, de az elbírálás óta is öt évnél hosszabb idő telt el. Ezzel szemben a gondatlanság enyhébb formája értékeletlen maradt, amelyre az elsőfokú bíróság nem is lehetett tekintettel, hiszen a jogi indokait - helytelenül - nem ezzel összefüggésben fejtette ki. Az előbbiekre figyelemmel - szem előtt tartva a beismerő vallomást, az öt kiskorú gyermekes családos állapotot is - a kiszabott 4 évi börtön-büntetés annak ellenére súlyos, hogy az egyetlen ökölütés a sértett halálának bekövetkezését eredményezte. E tekintetben a vádlott hanyagságsága volt megállapítható, így a gondatlanság enyhébb foka és formája szolgálhatott alapul a büntetés enyhítéséhez. Az ítélőtábla ezért a börtön-büntetést három évre, s ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás tartamát is három évre enyhítette. Úgy ítélte meg, hogy ez a konkrét büntetés nem csak a vádlottat tartja vissza az újabb bűncselekmény elkövetésétől, de az általános megelőzés követelményének érvényesüléséhez is elegendő és egyben szükséges. Az ítélőtábla a vádlottnak és a védőjének a fellebbezését tartotta alaposnak, s a büntetés enyhítésével az elsőfokú ítéletnek a büntetést kiszabó részét a Be. 361-
- §-aiban szabályozott nyilvános ülésen eljárva a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredményes fellebbezések következményeként a nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költség az államot terheli, amelynek megfizetése alól az ítélőtábla a vádlottat a Be. 381. §ának
(2)bekezdése alapján mentesítette. Debrecen,
- évi szeptember hó
- napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 10.B.2040/2009/
- számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- évi szeptember hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -