Mfv.I.10.105/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mészáros János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Braun István ügyvéd által képviselt I. rendű, és dr. Kovács Zoltán ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen felmentés jogellenességének megállapítása és egyéb igények iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 9.M.162/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.483/2006/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a II. rendű alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.483/2006/
- számú ítéletének azon rendelkezését, amellyel nem érintette a Miskolci Munkaügyi Bíróság 9.M.162/2005/
- számú ítéletének az I. rendű alperessel szembeni kereset, illetve a 40.000 /negyvenezer/ forint megfizetésére irányuló kérelem vonatkozásában a pert megszüntető rendelkezését, nem érinti, egyebekben megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 100.000 /egyszázezer/ forint első- másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását és a II. rendű alperes jogkövetkezményként tizenkéthavi átlagkereset, valamint elmaradt munkabér megfizetésére kötelezését kérte. A Miskolci Munkaügyi Bíróság a 9.M.162/2005/
- számú ítéletével az I. rendű alperessel szembeni kereset tekintetében a pert megszüntette és kimondta a felperes közszolgálati jogviszonya megszűnésének jogellenességét. Kötelezte a II. rendű alperest négyhavi átlagkereset, 1.712.417 forint elmaradt átlagkereset és kamata, valamint perköltség megfizetésére. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás lényege szerint
- december 30-án és II. rendű alperes Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei körjegyzőség alapításáról döntöttek azzal, hogy a II. rendű alperes jegyzője látja el a II. rendű alperes körjegyzői feladatokat. Ugyanezen a napon Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatalt megszüntette akként, hogy a jogutód a II. rendű alperes. A képviselő-testület számú határozatával döntött a felperes jegyzői jogviszonya megszüntetéséről körjegyzőség alapítása miatt a Ktv.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogviszony megszüntetéséről szóló, a polgármester által aláírt határozat nem tartalmaz indokolást, ezért az a Ktv. 17. §
(3)bekezdése alapján jogellenes. Amennyiben a határozatban foglalt indokolás értékelhető lenne, az sem felelne meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a Ktv. 17. §
(1)bekezdés b) pontja a perbeli esetre nem irányadó. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.483/2006/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. A jogerős ítéletben foglaltak szerint a munkáltató intézkedése folytán a bíróság azt vizsgálhatja, hogy az abban felhozott indok valós-e, okszerű-e, azaz a Ktv.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint megszűnt-e az a tevékenysége a közigazgatási szervnek, amelynek körében a felperest foglalkoztatták. Mivel a Polgármesteri Hivatal jogutód megállapítása mellett szűnt meg, tevékenységét jelen per II. rendű alperese folytatja a felmentés indoka tehát nem tekinthető valósnak. A szankció mértékének megállapítása során kifejtette, hogy a felperes tisztában volt a szervezeti átalakítással és a vele szemben hozott intézkedés csupán formai okból jogellenes. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, a felperes keresetének elutasítását és perköltség fizetésre kötelezését kérte. Hivatkozása szerint a jegyző átvételére nem került sor, mivel ez a tisztség már betöltött volt. A határozat részleges munkajogi jogutódlásról rendelkezik, így a jegyző tekintetében jogutódlás hiányában a II. rendű alperes „nem lehet jogalany". Megalapozatlan a munkaügyi bíróságnak az új körjegyzőség létrehozására vonatkozó jogkövetkeztetése, és az indokolás nem világos. A II. rendű alperes további érvelése szerint az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem, vagy tévesen hivatkozott a jogszabályokra, a felmentést nem teszi jogellenessé (BH 2001.142.). A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hivatkozása szerint a felmentés indokolást nem tartalmazott, ez önmagában jogellenessé tette azt, de téves jogszabályi megjelölést is tartalmazott. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az irányadó tényállás szerint a felperesnek mint jegyzőjének jogviszonya
- december 31-ével azért szűnt meg, mivel az önkormányzat képviselő-testülete és a II. rendű alperes Képviselőtestülete körjegyzőség létrehozásáról határozott, ahol jegyzőként nem a felperest, hanem a II. rendű alperes jegyzőjét kívánta foglalkoztatni. M. Község Önkormányzatának határozatát, amely a körjegyzőség alakításáról szólt, a felperes írta alá mint jegyző. A felperes csatlakozó fellebbezésében, illetve fellebbezési ellenkérelmében maga is azt állította, hogy tisztában volt az átszervezéssel, tudta a körjegyzőség létrehozását, csupán arra hivatkozott, hogy „az tűnt volna logikusnak, hogy én maradok körjegyzőnek". Adott tényállás mellett a fentiekre figyelemmel tévedtek az eljáró bíróságok amikor arra az álláspontra helyezkedtek, miszerint a jegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló határozat nem tartalmazott indokolást, ezért az jogellenes. A képviselő-testületi határozat ugyanis egyértelműen rögzíti a körjegyzőség létrehozását és azt, hogy a felperes jogviszonyának megszüntetését ez indokolja. A felperes tisztában volt azzal, hogy a jegyzői feladatokat a jövőben csak az egyik személy láthatja el a körjegyzőségre figyelemmel, így további részletező indokolás nélkül is ismerte jogviszonya megszüntetésének okát. Mint arra az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a rendes felmondás indokolásában írt tényállásnak van jelentősége. Ezért nem érinti a felmondás jogszerűségét az, ha az irat nem, vagy tévesen hivatkozik a jogszabályra (BH 2001/3/142.). A jegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló határozat alapján megállapítható volt, hogy azt mi indokolta, így az esetleges jogszabály téves feltüntetése sem teszi a munkáltató intézkedését jogellenessé. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét nem érintette, nem vizsgálta, egyebekben azt megváltoztatva a felperes keresetét elutasította (Pp.
- §
(4)bekezdés). A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes együttes első- másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő