← Magyarország

Mfv.10102/2007/3 – Kúria

Mfv.I.10.102/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Knorr János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Halász Sándor jogtanácsos által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Szolnoki Munkaügyi Bíróságnál 2.M.104/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.933/2006/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  3. szeptember
  4. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 4.Mf.20.933/2006/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte, eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével. A Szolnoki Munkaügyi Bíróság a 2.M.104/2006/
  6. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
  7. január 27-én kelt felmondása jogellenes, és a munkaviszony az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A jogviszony helyreállításának mellőzése címén az alperest 1.908.000 forint, valamint illeték és perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes
  8. augusztus 23-ától állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában,
  9. augusztus 1-jétől anyaggazdálkodási csoportvezetőként dolgozott. Munkaköri leírás részére
  10. június 30-án készült. Az alperes vezérigazgatója
  11. november 15-én kiadott utasításában szervezeti változtatások végrehajtását írta elő. Eszerint az ellátási osztály anyaggazdálkodással foglalkozó része a bevétel-biztosítási és társszolgáltatói elszámolási vezető irányítása alá került, az anyaggazdálkodás és beszerzés területén pedig a csoportvezetői szint megszűnt. A felperes munkaszerződésének, illetve munkaköri leírásának módosítása nem valósult meg, noha annak határidejét
  12. december 1-jében határozták meg. Ezt követően
  13. január 27-én az alperesi vezérigazgató arról döntött, hogy átszervezés következtében az anyaggazdálkodási munkatársi pozíció megszűnik, feladatát a hálózatos osztályvezető irányítása alatt az északi régió munkatársai veszik át. A felperes munkaviszonya
  14. január 27-én szűnt meg azon indokolással, miszerint az anyaggazdálkodási tevékenység nagyobb része szakmai és munkaszervezési okokból a Csoportjának szervezetébe illeszthető, így a felperes feladata átcsoportosításra került. Az eddigi három fő helyett két fő látja el a tevékenység jelentős részét, a fennmaradó feladatok pedig más munkavállalók között felosztásra kerülnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes munkaszerződése nem került módosításra, és a felmondás idején ténylegesen is anyaggazdálkodási csoportvezetői munkakörben dolgozott. Így az anyaggazdálkodási munkakör átszervezés következtében történt megszüntetésére alapított alperesi intézkedés a felperes munkakörével összefüggésben nem okszerű. A felmondás indokolásából a felperes nem tudta megállapítani, hogy az anyaggazdálkodási munkatársi munkakör és a csoportvezetői munkaköre között valamilyen összefüggés fennállhat, a felmondás indokait csak az eljárás során beszerzett vezérigazgatói határozatok alapján lehetett megfelelő módon értelmezni. Az alperesi felmondás a pontos és világos indokolási követelményeknek nem felelt meg, ezért a bíróság az Mt.
  15. §

(4)bekezdése alapján hathavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.933/2006/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes munkaköri leírásában felsorolt feladatok többsége nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy csoportvezetői feladatokat látott el. Ez utóbbi lényegében azzal valósult meg, hogy a raktárvezető és a raktáros az ő beosztottjai voltak.
  2. december 1-jétől azonban mind a felperes, mind a raktár dolgozói a B. Zs. bevételbiztosítási és társszolgáltatói elszámolási vezető irányítása alá kerültek, így a felperesnek a továbbiakban nem volt beosztottja. A jogerős ítélet álláspontja szerint a
  3. január 1-jei átszervezés a felperes által ténylegesen betöltött és ellátott munkakört érintette, feladatát az északi régió hálózatos munkatársai vették át, ami a felperes munkakörének megszüntetését jelentette. A felmondás jogszerűségén nem változtat az a körülmény, hogy az alperes a felperesnek nem mint csoportvezetőnek, hanem anyaggazdálkodási munkatársnak mondott fel. A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. Érvelése szerint a munkáltató felmondása akkor lenne jogszerű, ha a felperesnek mint csoportvezetőnek mondott volna fel a csoport megszűnésére hivatkozással, vagy megszűntette volna a csoportvezetői munkakört, azonban az alperes nem ezt tette. A munkaszerződés módosításának írásba foglalása az alperesnek felróható okból maradt el, így fordulhatott elő, hogy a munkavállaló csak a felmondásból értesült arról, hogy két éve megtörtént az állítólagos átszervezés, amely az ő munkakörét is érintette. Álláspontja szerint a munkáltató a munkakört pontatlanul jelölte meg, ezért a rendes felmondásra irányuló akaratát tartalmazó írásbeli nyilatkozat jogellenes. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljáró bíróságok helytállóan indultak ki abból a tényből, hogy az alperes vezérigazgatója
  4. november 15-ei utasításában szervezeti változásról rendelkezett, amelynek következtében
  5. december 1-jétől új munkakörként bevételbiztosítási és társszolgáltatói elszámolási vezetői beosztás jött létre. Ezen időponttól kezdődően az anyaggazdálkodás három dolgozója - köztük a felperes is - B. Zs. irányítása alá került (
  6. sorszámú jkv.
  7. o.
  8. bekezdés), ezzel a felperes által vezetett csoport megszűnt. B. Zs. tanúvallomása szerint a „
  9. decemberi változás tulajdonképpen követte a gyakorlatban kialakult eseményeket, és rögzítette azt, hogy a csoportvezetői szint már nem tükrözi e terület jelentőségét és ezért került az megszüntetésre" (
  10. sorszámú jkv.
  11. o. utolsó bekezdés). Fentiekből következően alaptalanul hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a felperes arra, hogy csupán a felmondásból értesült az átszervezés tényéről. A felperes maga is úgy nyilatkozott, hogy a leltározás, selejtezési lista készítése, a selejtezés előkészítése és annak engedélyeztetése, valamint vámügyintézés tartozott feladatai közé (
  12. sorszámú jkv.
  13. o.
  14. bekezdés). Az eljárás során azon felperesi állítás, miszerint
  15. december 1-jét követően a raktári dolgozókkal szemben felettesként rendelkezett utasítási és irányítási jogkörrel, nem nyert igazolást, az pedig, hogy a raktárosok és az osztályvezetők között közvetítőként járt el, a csoportvezetői tevékenységének további fennállása bizonyítására nem volt alkalmas. A másodfokú bíróság alappal hivatkozott arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a munkakör megszűnése esetén nincs jelentősége a korábbi, más munkakörre vonatkozó munkaköri leírásnak és annak, hogy a más munkakörre szóló munkaszerződés írásbeli módosítása megtörtént-e. Az átszervezésre alapított felmondás akkor helytálló, ha az átszervezés a munkavállaló szerződéses, vagy attól eltérő tényleges munkakörére kihat (Mt.
  16. §
(2)bekezdés). Jelen esetben az átszervezés a felperes által ténylegesen ellátott munkakört érintette, feladatai átadásra kerültek a műszaki régió részére, ez pedig a munkakör megszüntetését eredményezte. A felmondásban írtak valósága és okszerűsége az eljárás során bizonyítást nyert, így annak jogellenessége nem volt megállapítható. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.933/2006/
  1. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  2. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.