Pfv.I.21.664/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Dr. Kapa Mátyás ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek az első- és másodfokú eljárásban dr. Tóth-Szöllős Éva pártfogó ügyvéd, a felülvizsgálati eljárásban Dr. Salgó András ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű és III. rendű alperesek ellen tulajdoni határ megállapítása iránt a Szentendrei Városi Bíróságon 4.P.20.566/
- számon megindított perében a Pest Megyei Bíróság
- május
- napján meghozott 3.Pf.21.386/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. 3.Pf.21.386/2009/
- Megállapítja, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állami viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperesek tulajdonát képezi a P., 628/
- hrsz-ú ingatlan, az alperesek tulajdonában van a szomszédos 628/
- hrsz-ú ingatlan. A Sz.-i Körzeti Földhivatal
- január 30-án meghozott 447/
- számú határozatával rögzítette, hogy az érintett telkek vonatkozásában területszámítási hiba történt, amit kijavítva a felperesek tulajdonát képező 628/
- hrsz-ú ingatlan területe 766 m2-ről 835 m2-re az I. rendű alperes tulajdonát képező 628/
- hrszú ingatlan területe 1006 m2-ről 943 m2re változott. A felperesek ezt követően többször is felszólították az alpereseket, hogy a perbeli ingatlanok közös határvonalán létesített kerítést helyezzék át és a tulajdonaikat képező 59 m2 területet adják birtokba, akik ennek nem tettek eleget. A felperesek kereseti kérelmükben arra kérték kötelezni az alpereseket, hogy az általuk jogtalanul használt ingatlanrészt adják a birtokukba, kerítés létesítését. valamint tűrjék a kiigazított határvonalon Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket arra, hogy a perben kirendelt Cs. L. igazságügyi földmérő szakértő által készített vázrajzon 16-17-15-
- pontok között húzódó területet a felperesek részére adják birtokba rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és tűrjék ezen határvonalon a kerítés felperesek általi létesítését. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a vitás ingatlanrész használatára az alperesek érvényes jogcímet nem igazoltak, ezért a területet a Ptk.
- §
(3)bekezdése és a 193. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a felperesek, mint tulajdonosok birtokába adni. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. másodfokú bíróság az Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert az eljárt bíróságok tévesen értelmezték és alkalmazták a Pp. 164. §
(1)bekezdését, amikor nem fogadták el a bizonyítási indítványaikat, illetve elfogadták a perben kirendelt szakértő véleményét az ítélet alapjául. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a jogerős felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. ítélet A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH
- 29.). Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás adatainak az egymással való egybevetése, azok okszerű, logikai ellentmondásoktól mentes és a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt elveknek megfelelően történt értékelése alapján, megalapozottan állapította meg a tényállást. A jogvita megalapozott elbírálásához szükséges körben a bizonyítást lefolytatta és a már szükségtelen, az alperesek által kért további bizonyítást helytálló indokolással mellőzte. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye önmagával, illetve az egyéb módon bizonyított tényekkel nem áll ellentétben, világos, nem hiányos, helyességéhez nyomatékos kétség nem fér; az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le abból az ítélete alapjául szolgáló következtetéseit. Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lévő eljárási szabálysértés tehát nem áll fenn, az eljárás megismétlésére az alperesek által hivatkozott okból nincs szükség. A megállapított tényállás alapján pedig az alpereseknek nincs érvényes jogcímük a vitatott ingatlanrész használatára, ezért a Ptk. 115. §
(3)bekezdése alapján kötelesek azt a felperesek, mint tulajdonosok birtokába visszaadni. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárással összefüggésben a felpereseknek ismert - költsége nem merült fel, ezért erről határozni nem kellett. Az alperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt 36.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- március
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Julia s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ