← Magyarország

Bf.241/2007/11 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.241/2007/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden,
  2. évi október hó
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
  4. évi március hó
  5. napján kihirdetett 2.B.822/2006/
  6. számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy az
  7. sz. sértett részére a bűnjelet Irányítószám, Helység, utca, házszám alá kell kiadni. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. Megállapítja, hogy a vádlott anyja neve helyesen: (név). A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat 1 rb. emberölés bűntettének kísérlete, 1 rb. folytatólagosan, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, 1 rb. garázdaság vétsége, 1 rb. könnyű testi sértés vétsége és 1 rb. súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt - halmazati büntetésül - 5 év 6 hónap börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
  8. augusztus hó
  9. napjától az ítélet kihirdetése napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Elrendelte a vádlottal szemben a Szegedi Városi Bíróság 16.B.558/2003/
  10. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap börtön végrehajtását. A Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bjk.167/
  11. szám alatt bevételezett bűnjelek közül a pillangókést elkobozta, a többi bűnjel lefoglalását megszüntette és a vádlottnak,
  12. sz. sértettnek, illetve a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Híradó és Informatikai Osztályának kiadni rendelte. Kötelezte a vádlottat 222.994.- forint bűnügyi költség megfizetésére, míg 12.623.forint bűnügyi költség felől úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be az ügyész, a vádlott terhére súlyosbításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés és ezzel összefüggésben hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett, a vádlott és védője enyhítés érdekében. A fellebbezési nyilvános ülésen a védő fellebbezését akként módosította, melyhez a vádlott is csatlakozott, hogy elsődlegesen az enyhítést, másodsorban az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.225/
  13. számú átiratában az ügyészi fellebbezést annak indokaival együtt fenntartotta és a tényállás bizonyos pontokon való helyesbítése, valamint az eshetőleges szándék helyett egyenes szándék megállapítása mellett a börtön és a közügyektől eltiltás tartamának jelentős mértékű súlyosításával az első fokú ítélet megváltoztatását, egyebekben a helybenhagyását indítványozta, és a bűnösségi körülményeket észrevételezte. A másodfokú eljárásban a vádlott fellebbezését írásban indokolta. Ebben leírta a gyermekkorában apjától elszenvedett sérelmeit és, hogy szerinte ezek befolyásolták a személyiségét. A fellebbezése elbírálásánál ennek figyelembevételét is kérte. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  14. §

(1)bekezdése alapján felülbírálva az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést nem észlelt, a tényállást a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok egybehangzó adataira figyelemmel az alábbiak szerint helyesbítette:
  1. sz. sértett neve helyesen: (vezetéknév, első utónév, második utónév). Nyilvánvaló elírás folytán helyesbítésre szorul az első fokú ítélet az I/
  2. cselekménynél: a
  3. oldal
  4. bekezdés
  5. és
  6. sorában akként, hogy a vádlott a másik kezével a sértettet fogta, a
  7. oldal
  8. bekezdése abban, hogy az ott leírt sérülés gyógytartama 8 napon belüli volt, a III./ cselekménynél: az
  9. oldal
  10. bekezdésének alulról a
  11. sorában akként, hogy a határőr nem a vádlottat, hanem
  12. sz. sértettet vitte el, Bf.I.241/2007/
  13. a IV. cselekménynél: az
  14. oldal
  15. bekezdésének
  16. és
  17. sora abban, hogy az időpont helyesen: 14 óra 30 perc és 15 óra közötti volt és az
  18. sorában, hogy a vádlott helyesen: a beszélgetés közben vette elő a kést. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt a fenti helyesbítésekkel az ítélőtábla ítélkezése alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének kimerítően eleget tett. Ítéletének ezen része szintén nyilvánvaló elírás miatt csak abban szorul a
  19. oldal
  20. bekezdésében helyesbítésre, hogy nem (tanú neve helytelenül), hanem - helyesen (tanú neve) tanú vallomása került értékelésre. Az irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és cselekményeinek minősítése is törvényes. A minősítés körében egyedül a folytatólagosan, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének jogszabályi felhívása szorul kiegészítésre abban, hogy a Btk.
  21. §
(3)bekezdés
  1. tétel e) pontja szerint minősülő és büntetendő cselekményről van szó. Az ítélőtábla az
  2. sz. sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete vonatkozásában az ügyésznek az egyenes szándék fennállására vonatkozó álláspontját nem osztotta. Az irányadó tényállás szerint a vádlott, amikor a pillangókést elővette ölésre utaló kijelentést tett, a sértett után ment és a földön lévő sértett lábaira térdelve, a marokra fogott késsel, több alkalommal a mellkasa irányába szúrt, melyek irányát és erejét a sértett különböző mértékű védekezése változtatta, illetve csökkentette. A vádlott szúrásai a sértett jobb kulcscsontját, az állát és a bal mellét érték, mely sérülések mindegyikének tényleges gyógytartama 8 napon belüli volt. A vádlott ölésre utaló kijelentésének komolyságát azonban tompítja, hogy ilyen kijelentéseket
  3. sz. sértett irányába már korábban is tett és, hogy a sérelmére elkövetett valamennyi cselekményének indítéka az volt, azt akarta, hogy a sértett vele a kapcsolatot visszaállítsa. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy amikor a sértett bal mellét megszúrta, annak védekezése már leküzdhető mértékű volt, tehát a vádlotton kívülálló ok csak részben játszott közre, és e mellett is, a sértett mellén csak nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezett. Mindezen körülmények arra utalnak, hogy a vádlott a sértett halálát nem kívánta. Viszont a használt eszközre, a célba vett testtájékra és arra tekintettel, hogy a sértett mozgása következtében fennállt a lehetősége az eszköz mélyebbre hatolásának is, tudatában mindenképpen fel kellett merülnie annak, hogy a sértett halálos eredményhez vezető sérülést is szenvedhet. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy ebben a vádlott eshetőleges szándéka állapítható meg. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények helyesbítésre, illetve kiegészítésre szorulnak. Az ítélőtábla a súlyosító körülmények köréből mellőzte a büntetett előéletet, hiszen a vádlottat korábban egyszer megrovásban részesítették, egyszer vele szemben pártfogó felügyelet mellett a vádemelést elhalasztották és egyszer próbára bocsátották, mely próbára bocsátását a legutóbbi végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó ítéletben megszüntették. Mivel az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy a terhére rótt bűncselekményeket felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el, nem lehet figyelembe venni az ezen elítélés miatti büntetett előéletet is, és a próbára bocsátást sem lehet külön súlyosító körülményként figyelembe venni, mert ez már kétszeres értékelése lenne. További súlyosító körülményként vette figyelembe viszont az ítélőtábla, a kitartó szándékot és további enyhítő körülményként, hogy a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el. Az így helyesbített, illetve kiegészített bűnösségi körülmények mellett is a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott 5 év 6 hónap börtön nem olyan enyhe, hogy lényeges súlyosítása lenne indokolt. További enyhítése pedig szóba sem jöhet. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy
  1. sz. sértett részére a bűnjelet Irányítószám, Helység, utca, házszám szám alá kell kiadni, amit az első fokú ítélet nem tartalmaz. A kiszabott szabadságvesztésbe a Btk.
  2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította. A vádlottnak a nyomozati iratoknál lévő személyazonosító igazolvány másolata (nyomozati iratok
  1. oldal) és a vádlott anyja által a fellebbezési nyilvános ülésen felmutatott személyi igazolvány alapján az Bf.I.241/2007/
  2. ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott anyja neve helyesen: (név). Szeged,
  3. évi október hó
  4. napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja, előadó Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.241/2007/
  5. számú végzése és a Csongrád Megyei Bíróság 2.B.822/2006/
  6. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  7. évi október hó
  8. napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.