Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.533/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Szepesi és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szepesi István ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Országos Rádió- és Televízió Testület [1088 Budapest, Reviczky u. 5., Hiv. sz.: ...] alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi szeptember hó
- napján kelt 20.K.31.420/2008/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 16.500 (azaz tizenhatezerötszáz) forint kereseti- és 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes a ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes
- november 13-án és november 26-án két esetben megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 10.§-ának
(5)bekezdésében foglalt, burkolt reklám közzétételének tilalmára vonatkozó előírást. A törvénysértések miatt felhívta a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A határozat ehhez kapcsolódó indokolása szerint a felperes a
- november 13-án 19:07:40-kor és november 26-án 19:07:51-kor kezdődött ... című műsorszám végén az egyik támogatóként a ... tüntette fel. A felperes figyelmen kívül hagyta az Rttv. 2.§-ának
- pontját, miszerint műsorszolgáltatással nem foglalkozó személy lehet csak támogató. Rögzítette, hogy a közigazgatási eljárás során a felperes előadta, hogy vélhetően adminisztrációs hiba miatt a támogatói szpoton tévesen nem a ...., hanem a ... tüntették fel, azaz a szponzor szpot nem a valóságnak megfelelően jelenítette meg a támogató személyét. Az alperes szerint ezzel indokolatlan mértékben jelent meg az alapinformációhoz képest a semleges információ látszatát keltő felirat, amely a műsorszolgáltató műsorának hallgatására, egyéb általa nyújtott szolgáltatás igénybevételére ösztönözte a tévénézőket. A szpotban felirat formájában megjelenő a ... már önmagában megvalósítja a burkolt reklám fogalmát és az abban szereplő ösztönző befolyást. Az alperes határozatában megállapította a Rttv. 18.§-ának
(1)bekezdésében írtak megsértését is, és e körben is a sérelmezett magatartás megszüntetésére hívta fel a felperest. A jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a felperes vitatta mind a Rttv. 10.§-ának
(5)bekezdése és 18.§-ának
(1)bekezdése megsértését, és - egyebek mellett - előadta, hogy a .... megjelenítésével nem került olyan információ bemutatásra, amely ösztönzőleg hatott volna a nézőkre. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett kérte a kereset elutasítását. Állította, hogy a burkolt reklám mindhárom feltétele megvalósult: a műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát kelti és fogyasztásra ösztönöz. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a felperes nem sértette meg a Rttv. 10.§-ának
(5)bekezdésében foglaltakat, ezen kívül a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Rttv. 2.§-ának 4. pontja, 2.§ának 44. pontja és 10.§-ának
(5)bekezdése alapján leszögezte, hogy jogi személyként funkcionáló műsorszolgáltató támogatóként nem jelenhet meg. A jogi személy megnevezésének feltüntetésével azonban a burkolt reklám még nem valósulhat meg. Ez ugyanis olyan csekély jellegű információ, amely nem elégséges arra, hogy semleges információ látszatát keltve a szolgáltatás igénybevételére ösztönözzön. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.025/2009/
- számú eseti döntésére utalással leszögezte, hogy a .... felirat néhány másodperces feltűnése, összhatását nézve, nem minősül fogyasztásra ösztönzőnek. Ennél fogva az alperes jogszabálysértést követett el, amikor szankciót is alkalmazva megállapította a jogsértést. A határozat megváltoztatására vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatása és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítása iránt előterjesztett fellebbezésében az alperes előadta, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban, de a perben is elismerte, hogy adminisztrációs hiba folytán jelölte meg támogatóként a .... Az Rttv. 2.§-ának
- pontjának utolsó fordulata is megvalósult, hiszen a támogatás lényege éppen a támogató tevékenységének népszerűsítése. Közismert tény, hogy létezik olyan rádiós műsorszolgáltató, hogy ..., így a néhány másodpercre történő megjelenítése a nézők felé ösztönző hatással bírt. A burkolt reklám fogalmi kritérumai így maradéktalanul megvalósultak, a törvény által meghatározott fogalmak pedig nem tágíthatók. A felperes a kereseti kérelmét elutasító rendelkezés ellen fellebbezéssel nem élt; a fellebbezéssel szembeni ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a ... összetétel kétszer szerepel a kifogásolt szpotban. Az alperes a védjegy megjelenítését nem kifogásolta. Mivel a tényleges támogató a ..., amely cég nevében szintén szerepel a .... szó, ezért nem állítható, hogy a közölt információ bárminemű olyan többlettel rendelkezett volna, amely akár csekély mértékben is fogyasztásra ösztönözhette volna a nézőket. Maga is hangsúlyozta, hogy a burkolt reklám megvalósításánál az összhatást kell vizsgálni. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 340.§-ának
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§-ának
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az ügyben irányadó tényállást, ám a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján téves jogi következtetésre jutott. A perben nem volt vitás, hogy a határozat indokolásában megjelölt időpontokban a felperes egyik támogatóként a .... tüntette fel, és abban sem volt a felek között ellentmondás, hogy a felperes ezt a céget támogatóként nem jeleníthette volna meg. A támogatás fogalmát a Rttv. 2.§-ának
- pontja határozza meg. Ennek lényege, hogy valamely társaság azért nyújt a műsorszolgáltatónak különféle gazdasági jellegű támogatást, hogy cserébe ezért őt a műsorszolgáltató valamilyen formában népszerűsítse. A felperes a ... című műsorszámot követően több támogatót is felsorolt, közöttük tűnt fel a .... Ez a társaság pontosan úgy jelent meg, mint a többi támogató, tőlük semmiben sem tért el. Ennél fogva a ... bemutatása sem eredményezhetett más hatást, mint az előtte és az utána feltüntetett cégek esetében. Ez pedig nem más, mint a népszerűsítés, a reklámozás. A cél a ... megkedveltetése, a műsorainak hallgatására, a szolgáltatásainak igénybevételére való ösztönzés. Mindez kimeríti a Rttv. 2.§-ának
- pontjában foglalt burkolt reklám fogalmát. A felperes nyíltan nem hívott fel ugyan fogyasztásra, de a ... megnevezésével olyan többlet információt adott közre, amely a fogyasztói szokások kialakítását befolyásolhatja. Az ettől eltérő következtetés, így a felperesi érvelés is azt eredményezné, hogy a műsorszolgáltató tévedésre, vagy más okra hivatkozással, de akár még indokolás nélkül is bátran sorakoztathatna fel a valódi támogatók között támogatóként ténylegesen meg nem jeleníthető céget valójában azzal a céllal, hogy azt, illetve a termékét, az általa nyújtott szolgáltatást stb. reklámozza, népszerűsítse. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által hivatkozott eseti döntés a jelen ügyben analógiaként nem alkalmazható. Abban az ügyben ugyanis egészen más volt a tényállás, ott a reklámozással érintett társaság nem volt a támogatók között feltüntetve azt a látszatot keltve, mintha valódi támogató lenne. A néhány másodperces megjelenítés összhatását azért nem kellett a jelen esetben különösebben vizsgálni, mert a felperes a ... támogatónkénti feltüntetésével a Rttv. 2.§-ának
- pontja szerinti népszerűsítést valósította meg. A támogató megjelenítésének ugyanis semmi más értelme nincsen, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a támogatót (pénzbeli vagy egyéb gazdasági természetű hozzájárulás fejében) a műsorszolgáltató hirdesse, termékeit, szolgáltatásait megkedveltesse. Ezért önmagában azzal, hogy a ... a támogatói szpotban (védjegye, logója alatt) megjelent, megvalósult a burkolt reklám, és az annak feltételét képező ösztönző hatás is. A Fővárosi Ítélőtábla szerint súlytalan a felperesnek a tényleges támogató nevére vonatkozó utalása is. Mivel nem a valódi támogatót tüntette fel, ezért a másodfokú bíróság nem foglalkozhatott azzal, hogy mi lett volna akkor, ha a valódi támogatót jeleníti meg. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett rendelkezése tekintetében a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően megváltoztatta, hiszen az alperes határozata a Rttv. 10.§ának
(5)bekezdésével kapcsolatos rendelkezései tekintetében sem jogsértő (a fellebbezéssel nem támadott elutasító rendelkezését nem érintve). A sikeresen fellebbező alperes első- és másodfokú perköltségét a felperes a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni, míg a kereseti- és a fellebbezési illeték viselésére a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles. Budapest,
- évi június hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. előadó bíró dr. Bacsa Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő