Mfv.I.10.943/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kenderes György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tamasek Edina jogtanácsos által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 2.M.800/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.988/2009/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelme, és az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.988/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A peres felek a költségeiket maguk, az eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes a keresetében az alperes köztisztviselői jogviszonyt megszüntető intézkedése jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.A Miskolci Munkaügyi Bíróság 2.M.800/2008/
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
- március 18-ával jogellenesen szüntette meg a felperes jogviszonyát. Megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya erre figyelemmel
- július 24-én szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 1.027.500 forintot és kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperest 85.000 forint perköltség fizetésére kötelezte.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a felperest
- március 12-én kelt iratában nevezte ki közszolgálati jogviszonyba, helyettesítés céljából K.N.A.A. munkavállaló tartós távolléte idejére
- március 19-étől előreláthatólag
- március 18-áig. A helyettesített K.N.A.A.
- március 21-én kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben GYES miatti fizetés nélküli szabadságának megszakítását kérte. Az alperes
- március 30-ától a fizetés nélküli szabadságát visszavonta. K.
- áprilisától betegállományba került, majd 66 nap szabadságot vett igénybe, ténylegesen
- szeptember végén állt munkába. Az alperes írásban tájékoztatta a felperest arról, hogy
- március 18-ával, a határozott idő lejárta miatt, a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Az alperes intézkedése jogorvoslati kioktatást tartalmazott.Az elsőfokú bíróság jogkövetkeztetése szerint nem állapítható meg, hogy a felperes kinevezése vagy annak valamely része semmis, ezért a jogvitát az alapján bírálta el. A kinevezésben az „előreláthatólag" kifejezés a bíróság érvelése szerint azt jelentette, hogy a felperes kinevezése K. valószínű
- március 18-áig való távollétének idejére szól, ezért ha a fenti köztisztviselő előbb áll munkába, a felperes jogviszonya március
- előtt megszűnt volna. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes kinevezése K. helyettesítésére, tartós távolléte idejére jött létre. A felperes jogviszonya a kinevezés tartalma szerint - a Ktv.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján - nem K. GYES miatti fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, hanem a kinevezésben rögzített tartós távollét, 66 nap szabadság kivétele után szűnt meg.Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes a 66 nap szabadság utolsó napján -
- július 24-én - adhatta ki a felperesnek a jogviszony megszűnéséről szóló tájékoztatást, azonban miután az alperes ezt
- március 18-ával tette meg, a felperes ekkor még fennálló határozott idejű közszolgálati jogviszonyát ezzel jogellenesen szüntette meg.Az elsőfokú bíróság a közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése miatt három havi átlagkereset, és egy havi felmentési időre járó illetmény megfizetésére kötelezte az alperest. A peres felek fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.988/2009/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya az alperesnél
- március 30án szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 301.400 forint átalánykártérítést, valamint 150.700 forint felmentési időre járó átlagkeresetet. A keresetet a fentieket meghaladóan elutasította. Az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 60.000 forintra leszállította, egyebekben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.A jogerős ítélet indokolása szerint a kinevezésben K. tartós távolléte és annak előrelátható időpontja rögzítésre került. A jogviszony megszüntetését az alperes
- március 18-ával közölte a felperessel, azonban K. tartós távolléte ekkor nem szűnt meg, ezért helyes a jogellenesség megállapítása.A másodfokú bíróság érvelése szerint K.N.A.A. azért volt tartósan távol, mert az alperes fizetés nélküli szabadságot biztosított a részére, gyermekgondozás miatt. Ez a tartós távollét
- március 30-ával szűnt meg, mert K. a fizetés nélküli szabadságának megszakítására ezen a napon került sor. A megyei bíróság a fentiek alapján arra következtetett, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya
- március 30-ával szűnt meg.A jogellenesség jogkövetkezménye körében a Ktv.
- §
(4)bekezdése alapján a jogsértésre tekintettel a másodfokú bíróság két hónap átalánykártérítés és felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabálynak megfelelő határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint - miután jogviszonyának a helyettesített munkavállaló munkába állásáig kellett tartania, hiszen a helyettesítés addig volt indokolt, amíg K. munkába nem állt - a köztisztviselői jogviszonya
- szeptember 22-én szűnt meg. A másodfokú bíróság ezt az időt törvénysértően leszűkítette
- március 30-áig, pedig egyértelmű, hogy K.
- szeptember 23-án állt először munkába, ezért a felperes jogviszonyának tényszerűen és okszerűen addig fenn kellett állnia. A felperes erre tekintettel további elmaradt illetményét kérte
- szeptember 22-éig.A felperes a felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az általa kért négy hónap helyett két havi mértékű átalánykártérítést állapított meg. Érvelése szerint a köztisztviselői jogviszony jogellenes megszűntnek nyilvánítása valósult meg, ami súlyos jogsértés volt, mert a felperes körülbelül hat hónappal a valós időtartamot megelőzően a jogviszonyát elvesztette, majd kb. egy évre munkanélküli lett. Az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását kérte.Hivatkozott arra, hogy a felperes
- március 20-án benyújtott keresete az egyenlő bánásmód, az együttműködési kötelezettség, és a rendeltetésszerű gyakorlás elvének megsértésén alapult, tehát nem a jogellenes jogviszony megszüntetés érdekében került előterjesztésre. Utalt arra, hogy a felperes a keresetében előadta, hogy a meghosszabbítás munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozó, amelyet csak az Mt. 3., 4.,
- § megsértése miatt támadhatott, és ezek alapján terjesztette elő a keresetét. A köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti keresetét a felperes csak a
- május 7-ei tárgyaláson - elkésetten - terjesztette elő.A per érdemében az alperes arra hivatkozott, hogy a határozott idő lejártával a felperes közszolgálati jogviszonya megszűnt. A felperes tudta, hogy a felek egy éves jogviszonyban állapodtak meg, mert K. GYES miatti helyettesítése céljából, egy évre került kinevezésre. Az eredeti keresetében maga állította, hogy a határozott idő elteltével a jogviszonya megszűnt. Az alperes álláspontja szerint az „előrelátható" kifejezést kellett volna a bíróságoknak értelmezni, amely azt jelentette, hogy a „mögötte" feltüntetett határidővel a jogviszony megszűnik, de a munkavállaló munkavégzése és egyéb mérlegelési jogkörbe tartozó tényező figyelembevétel a jogviszony meghosszabbítható.A felperes felülvizsgálati kérelmére előterjesztett ellenkérelmében az alperes a jogerős ítélet „helybenhagyását" kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újra értékelésének, azaz felülmérlegelésének. (BH 2001/197., BH 2002/29.). Az eljáró bíróságok részéről nem állapítható meg a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelésében jelentkező jogszabálysértés. Alaptalanul hivatkozott az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a felperes keresetének elkésettségére. A felperes a
- március 20-án benyújtott keresetében a köztisztviselői jogviszonya megszüntetését is támadta, sérelmezve annak meghosszabbítása elmaradását, ezért az eljáró bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy a felperes az arra nyitvaálló határidőben keresettel támadta az alperes közszolgálati jogviszonyt megszüntető intézkedését. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kinevezés értelmében a felperest K. tartós távollétének idejére nevezték ki közszolgálati jogviszonyba. Az a tartós távollét, amelyről az alperes a felperes kinevezésekor tudott, K. GYES miatti fizetés nélküli szabadsága volt. Peradat, hogy K.
- március 30-ával kérte a fizetés nélküli szabadságának megszüntetését. A felperes közszolgálati jogviszonya tehát az általa helyettesített köztisztviselő fizetésnélküli szabadságának megszakításakor,
- március 30-án szűnt meg. Függetlenül attól, hogy K. a GYES miatti fizetés nélküli szabadságának lejártát követően keresőképtelen állományba került, utóbb szabadságot vett igénybe, az a kinevezésben megjelölt tartós távollét, amelynek idejére a felperes alkalmazásra került,
- március 30-ával megszűnt. Nem vitás, hogy a perbeli esetben a helyettesített köztisztviselő tényleges munkába állását keresőképtelen betegállománya, illetve a szabadságának kivétele hátráltatta, azonban az alperes
- április 1-jétől alappal számíthatott arra, hogy K. ettől az időponttól munkaköri feladatait ellátja, tehát a felperes helyettesítő tevékenységének ellátására nincs szüksége. K. tartós távolléte
- március 30-áig tartott, ezért a megyei bíróság törvénysértés nélkül következtetett arra, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya az alperesnél ezen a napon szűnt meg, és az illetmény eddig az időpontig jár számára. A felperes alaptalanul sérelmezte a felülvizsgálati kérelmében a közszolgálati jogviszony megszüntetésének időpontját, mert tekintet nélkül arra, hogy K.
- szeptember 23-án állt először munkába, a kinevezéskor ismert tartós távolléte
- március 30-án szűnt meg, ezért a felperes csak ezen időpontig volt jogosult az illetményre. A felperest megillető átalánykártérítés mértéke körében a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének a Pp.
- §
(1)bekezdésében, és a Pp.
- §-ban foglaltak szerint eleget tett, mérlegeléséről számot adott, az a logika és az okszerűség követelményeinek megfelelt, ebből következően a jogerős ítélet e körben sem jogszabálysértő. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás költségét a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a peres felek maguk viselik. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő